185110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzimidazo-azepinek,-oxazepinek vagy tiazepinek előállítására

! 185 110 2 A találmány tárgya eljárás új heterociklusos vegyüle­tek, valamint azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. Az új vegyületek az I általános képletnek felelnek meg. A képletben Rt és R2 egymástól függetlenül hidrogén-vagy halogén­atom vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport; R2 és R4 hidrogénatom; R5 hidrogénatom vagy 1—2 szénatomos alkilcsoport; Re 1—5 szénatomos alkil- vagy 3—5 szénatomos alke­­niicsoport; X oxigénatom, kénatoin vagy meíiléncsoport és a szaggatott vonal egyszeres vagy kettős kötés létezését jelentheti. Azok a vegyületek, amelyekben aszimmetrikus szén­atom van, racemátjaik formájában vagy mint tiszta enantiomerek, illetve különböző ensntiomerekbcl álló keverékként fordulhatnak elő. Az összes vegyületek szabad bázisok, vagy savaddíciós sóik formájában létez­hetnek. A 30 08 944 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratból 3-amino-szubsztituált 9, 13b-dihidro-lH-dibenzo[c, f]imidazo[l, 5-a]azepinek, l, 13b-dihidro-dibenz[b, f]imidazo[l, 5-d] [1.4joxazepi­­nek és 1,13b-díhidro-dibenz[b,f]imidazo[l,5-d] [l,4]tia­­zepinek ismertek, amelyek antiaílergiás, antihisztaminerg és antiszerotóniás hatásúak. Az I általános képletben az alkil-, illetve az aikenilcso­­port egyenes vagy elágazóláncú lehet. Ennek megfelelően az alkilcsoportok a következők lehetnek: metil-, etil-, propil-, izopropil-, hutii-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, izopentil-, terc-pentil-, neopentil-, 1,1-dimetil­­-propil-, 1,2,2-trimetü -etil-csoport. A helyzetek jelölését az I általános képletben ad­juk meg. Az I általános képietű vegyületek előállítására egy II általános képietű díamint - amelyben a szaggatott vonal, Rt, R2, R3, R4, R6, valamint X a fenti jelentésű - halo­­gén-cianiddai, így bróm-cianiddal reagáltatunk. így olyan i általános képietű vegyületeket kapunk, amelyekben R5 hidrogénatomot jelent. A reakció előnyösen szobahőmérsékleten etanol és tetrahidrofurán elegyében megy végbe, de más oldósze­rekben is, így alkoholokban, kloroformban vagy szénhid­rogénekben, például toluolban, xilolban síb., adott eset­ben segédbázis (így kálium-karbonát) hozzáadása mellett játszódik le. A reakcióhőmérséklet messzemenően változtatható, egészen a reakcióeiegy forráshőmérsék­letéig. A II általános képietű vegyületnek például bróm-cián­­nal végbemenő reakciója során a lia általános képietű intermedier képződik, amelyben a szaggatott vonal, az Rí -R4 és R6, valamint X a fenti jeientésűek; ez a tulaj­donképpeni kiindulási anyaga a gyűrözárási reakciónak. Ennek ellenére nem szükséges ezeket a vegyületeket izo­lálni, mivel azok simán a kívánt végtermékké alakul­nak át. A II általános képietű diaminok részben ismertek [lásd: J. Med. Chem. 13, 35-39 (1970); 1 229 252 nagy­­britanniai szabadalmi leírás] vagy ismert eljárásokkal ana­lóg módon állíthatók elő. Az I általános képietű vegyületet - ahol R5 hidrogén­­atom - amelyet az előbbiek során leírt módon kaptunk, ezt követően III általános képietű alkil-halogeniddel, illetve szulfonsavészterrel - amelyben R5 1-2 szénato­­nos alkilcsoport és Y halogénaíom vagy alkil- vagy arií­­-szulfoníloxicsoport, így toziloxi-vagy meziioxi-cscport — megfelelő, előnyösen poláros oldószerben, így dimetil­­formamidban bázis, így nátriumhidrid jelenlétében alki­­lezve kapjuk az olyan I általános képietű vegyületet, amelyben R3 1—2 szénatomos alkilcsoport. A kapott reakciótermékeket ismert laboratóriumi módszerek segítségével izoláljuk. Adott esetben az így előállított nyerstermékeket még különleges módszerek alkalmazásával, például osziopkromatografáiással, mielőtt bázisok vagy megfelelő sóik formájában kristá­lyosítjuk. Kívánt esetben a találmány szerint előállított racemá­­tokat a szokott módon bontjuk fel enantiomerekre. Az elsődlegesen kapott sókból kívánt esetben a szabad bázisokat, a kapott szabad bázisokból a savaddí­ciós sókat a szokott módszerekkel nyerjük. A savaddíciós sók előállítására különösen olyan sava­kat alkalmazunk, amelyek győgyászatiiag alkalmazható sók képzésére megfelelőek. Ilyen savak például a hidrogénhalogenidek, alifás, ali­­ciklikus, aromás vagy heterocikükus karbonsavak vagy szulfonsavak, így ecetsav, borkősav, malonsav, citromsav, fumársav, szalicilsav, uretánszulfonsav, toluolszuifonsav; továbbá kénsav, foszforsav. A találmány tárgyát képező új vegyületek terápiásán alkalmazhatók és terápiásán alkalmazható vegyületek előállításához közbenső termékek. Relatív csekély toxiei­­tásukkal, mindenekelőtt tartós allergiagátló, hisztamin- és szerotoninkiválasztást gátló hatásukkal tűnnek ki, továbbá gátolják a vérlemezkék aggregációját. Az új ve­gyületek terápiás alkalmazási lehetősége például a bisztamin vagy szerotonin felszabadulásával járó reak­cióknak, asthma bronchialénak, allergiás hörghurutnak, allergiás náthának, allergiás kotőhártyagyulladásnak, valamint allergiás diathézisnek a kezelése. Terápiás célra különösen jelentős a vegyületek jó orális hatása. Orális hatásban jelentős előnnyel rendelkezik a kromoglicinsav­­-dinátriumsőjával szemben, amely gyakran használt kereskedelmi termék az asthma bronchiale és az allergiás bronchitis (hörghurut) kezelésére. A találmány tárgyát képező vegyületeket a szokásos módon segéd- és hordozóanyagokkal együtt a szokásos galenikus készítményekké dolgozzuk fel, például kapszu­lákká, tablettákká, drazsékká, oldatokká, orálisan alkal­mazható szuszpenziókká; pulmonális adagolás esetén aeroszolokká, párenterális alkalmazás esetén steril, izotö­­niás vizes oldatok formájában és krémek, kenőcsök, oldatok, emulziók vagy permetek formájában helyi alkal­mazás céljára. Orális alkalmazás esetén az egyes adag felnőtteknél körülbelül 0,2—40 mg, előnyösen körülbelül 0,5—10 mg. Inhalálás esetén az egyes adag 0,05-20 mg, előnyösen 0,2-5 mg, miközben a szokásos készítményformákat alkalmazzuk, mindenekelőtt az aeroszolos kiszerelést és a kapszulázást a por inhalálása céljára. A megadott ada­gok adott esetben naponta többször adhatók. A találmány tárgyát képező vegyületek hatásának bizonyítására számos farmakológiai vizsgálatot végez­tünk el. a) Kísérleteket végeztünk IgE-antitestekkel és ezt követően antigén-provokációval passzív módon szenzibi­­iízált, allergiássá tett patkányokon. Ilyen módon passzív 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom