185098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aálatok takarmányozására valamint a takarmány előállítására

1 2 gyorsított fejlesztéséhez előnyösen úgy oldható meg, hogy a sertések adott takarmányozási időszakának megfelelő teljes takarmány-keveréket beállítjuk (mak­ró-beállítás), és egy fentebb említett előnyös kiviteli forma szerint, a folyadék-formájú fehérje és egyéb al­kotórészek (elsősorban szénhidrátok) arányát még az egyes etetések folyamán is változtatva állítjuk be (mikro-beállítás). A makró-beállítást egy görbével szoros összhangban lehet elvégezni, amely görbe az optimális arányt mutatja be az emészthető fehérje és az egyéb alkotórészek, elsősorban a szénhidrát kö­zött. Ez az optimum-görbe lehet pl. az a görbe, amely ismert vagy igaznak tartott a szóban forgó állattal kapcsolatban normális, kedvező fejlődés esetén, vagy lehet olyan görbe, amely azokat az optimális körül­ményeket képviseli a gyorsított fejlődés során, ame­lyek a jelen találmány szerint elveket használva előre kiszámítottan elérhetők. Mindkét esetben fontos a ta­karmány makró-beállítását a sertések kívánt fejlődésé­nek megfelelően igen gyakran beállítani, az elválasztá­si periódus során előnyösen legalább naponta és piég előnyösebben étkezésenként, mivel a nem eléggé gya­kori beállítás oda vezethet, hogy a sertés olyan takar­mányt kap, amely fejlődése szempontjából nem opti­mális és/vagy a takarmány-keverék egy része kárba­­vész, a kevéssé gyakori beállítások drámaibb változá­sokat idézhetnek elő a takarmány-összetételben az egyes beállítások között, ez pedig gyomor-rendelle­nességeket okozhát. Amint korábban említettük, a takarmány összeté­tele előnyösen változtatható az egyes etetések folya­mán (mikro-beállítás) úgy, hogy az állat fejlődési stá­diumához igazított optimális össztakarmány összeté­tel beállításán kívül az emésztőrendszer takarmány­összetételre vonatkozó relatív kapacitásának megfele­lő takarmány-összetétel dinamikus beállítása is elér­hető egy etetés során. Ilyen beállítás egy etetés során lehet olyan, amely viszonylag nagy emészthető fe­hérje és viszonylag kis szénhidrát-tartalmaz biztosít az etetés kezdetén és viszonylag kis emészthető fehérje és viszonylag nagy szénhidrát-tartalmaz biztosít a ta­karmányozás végén, A jelen találmány szerinti módszer előnyös kiviteli formája szerint a takarmányt a korábban említett faj­tájú alkotórészekből keverjük össze alkalmanként ól­ról-ólra és napról-napra, előnyösen etetésről-etetésre (és egy előnyös kiviteli forma szerint a keverék össze­tételét az egyes etetések folyamán mikro-beállítással finomítjuk) egy olyan típusú etetőberendezés segítsé­gével, amely falatnyi adagokat szolgáltat, előnyösen olyan etető-berendezés segítségével, amelyeket a ko­rábban említett szabadalmi bejelentésekben írtak le, vagy bármilyen olyan berendezés segítségével, amely a korábban említett szabadalmi bejelentésekben le­írt módszerek kivitelezésére alkalmas. Az alkalmazott alkotórészek lehetnek pl. víz, da­ra és egy folyékony, nagy emészthető fehérje-tartal­mú kiegészítő takarmány-anyag. A folyékony kiegé­szítő takarmány-anyag megfelelő összetétele a takar­mány fentebb említett optimálásának megvalósítását eredményezi, tekintettel arra, hogy a sertések akkor képesek megfelelően hasznosítani ezeket, amikor az arány a kiegészítő takarmány-anyag és a dara között megfelelően változik. A fehérjében gazdag kiegészítő takarmány-anyag folyadékforinája lehetővé teszi enzimek, pl. pepszin előzetes hozzáadását, amely részben mint elő-emész­­tőszer működik, részben, mint a sertések emésztő­rendszere kifejlődésének gyorsítója. Ezen kívül még különböző hagyományos adalék­anyagok, mint pl. nyomelemek, vas-kiegészítés, növe­kedést elősegítő antibiotikumok és/vagy gyógyászati anyagok, vagy mikroorganizmustenyészetek adhatók a folyékony kiegészítő takarmány-anyaghoz. Az eddig ismert módszerekben is azt javasolták és valósították meg, hogy a takarmányt alap-takarmány­ból és fehérjedús kiegészítő takarmányból állítják ösz­­sze, de a gyakori, legalább naponkénti beállítás a jelen találmány egyik jellemző vonása. Az eddig ismert ki­egészítő takarmány-összetételek legtöbbjére az jellem­ző, hogy jórészt szójalisztet és nagy mértékben tisztí­tott olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek eredetileg folyadék-formájúak voltak, és ebből lettek azután megszárítva. Ez az átalakítás folyadékból száraz for­mába (pl. tejpos, szárított élesztő, savó-por, hús- és vérliszt stb.) részben energiaigényes és költségnövelő művelet, részben gyakran eredményez veszteséget a tápértékben az eljárás folyamán. A jelen találmány egyik kiviteli formája szerint a fehérjedús kiegészítő takarmányként használt folyé­kony takarmány anyag lényegileg olyan alkotórészek­ből áll, amelyek nincsenek ldtéve semmiféle szárítási műveletnek. Ilyen takarmány anyagot könnyen lehet adagolni pl. Biomat típusú etetőberendezés segítségé­vel, és ilyen takarmány anyagot lehet alkalmazni - amikor az arány beállítása a folyékony és a szilárd ta­karmány között az etető-berendezésben történik — mint készletezhető alkotórészt a takarmány-összeté­telnek a sertések kifejlődésére optimális fentebb emlí­tett gyakori beállításához. A folyékony fehéije-dús kiegészítő takarmány-a­nyagra fontos példa egy fehérje-leves, amely főleg o­­lyan anyagokon alapszik, mint vér, vágóhídi hulladék, részben emésztett vágóhídi béltartalom, ipari fehérje­­hulladék (pl. a konzerviparból vagy a vendéglátóipar­ból), háztartási élelmiszer-hulladék, előnyösen tápér­tékben feldúsítva olyan fehérjedús alkotórészekkel, mint halpép, savó, élesztő-pép, fölözött tej, stb. Ilyen folyékony kiegészítő takarmány-anyag céljára jelentős mennyiségű vágóhídi és tejipari hulladékanyagot lehet felhasználni drága és gyakran anyagveszteséget okozó feldolgozási folyamat nélkül, és az anyag részben vagy egészben helyettesíthet olyan drága takarmány-anya­gokat, mint a szárított fehérjék. A találmány szerinti módszerrel az etetési ritmus és az etetési mechanizmus előnyösen beállítható a ser­tések fejlettségével a legjobb lehetséges összhangban, így a választási periódus kezdődhet ugyanazzal az ete­tési gyakorisággal, ahogyan a malac szopta a kocát, azaz gyakori etetésekkel és azután kis lépésenként fo­kozatosan növelve az etetések közötti időtartamot. A találmány egyik kiviteli formája szerint az eteté­si ritmus változtatható egy etetés során is, változtat­va az időközt az egyes falatok között, abból a célból, hogy a falat-adagolások sebessége dinamikusan illesz­kedjék a sertések befogadóképességéhez az egyes ete­tési folyamatok során. Abból a célból, hogy a sertések^evési reflexének feltételeit erősítsük, találmányunk szerint alkalmas le­het az etetőberendezés minden egyes vályújára egy fényjelző felszerelése, amely az etető-berendezés me­chanizmusa által keltett hangjelzéshez hasonlóan - je-3 185.098 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom