185076. lajstromszámú szabadalom • Felszínalatti folyadékelvezető berendezés
1 185 076 2 A találmány felszín alatti folyadékelvezető berendezésre vonatkozik. A felszín alatti gravitációs folyadékelvezető berendezések általában olyan csatornák, amelyek aknák sorozatát összekötő csővezetékből állanak. Az aknák elsősorban a csővezetékek tisztítását szolgálják, míg a folyadék szállítását a csővezetékek végzik. A gravitációs szállításból következik, hogy a csővezetékeket lejtősen kell lefektetni, ami azok mind mélyebb elhelyezését kívánja meg. Ez a mély csőfektetés sokszor jelent nehézséget. így például mezőgazdaságilag művelt területek drénezésénél a dréncsövek lefektetése gépi úton történik, ami rendkívül előnyös egyrészt azért, mert gazdaságosan, kevés kézierővel, dúcolások nélkül hajtható végre, de másrészt amiatt is, hogy a fektetés nem vesz igénybe külön termőterületet. Hátránya azonban az, hogy' a csőfektetés így csak korlátozott mélységben, legtöbbször csak 1,80 m-ig történhetik. Míg a dréncsövek általában 0,8—1,2 m mélységben haladnak, s így fektetésük gépi úton minden további nélkül megtörténhet, addig a gyűjtőcsatornákat gyakran 2,4-3,0 m mélységben kell elhelyezni. A gyűjtőcsatornák csővezetékei tehát gépi úton már nem fektethetők le s az részint termőföldkieséssel, részint pedig igen nagy többletköltséggel jár Éppen ezért igen nagy jelentősége lehet az olyan megoldásnak, amely a gyűjtőcsatornák vízlevezetését is kisebb mélységben lefektetett csövekkel tudja végrehajtani. A jelen találmány ezt a feladatot kívánja megoldani. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a folyadék.clvezcfő szállítócsövek kisebb mélységet igényelnek, ha ezeket szivornya-elven képezzük ki. Ennek megfelelően a találmány szerinti berendezés lényege, hogy az aknák a levezetés irányában mélyülő, minimális vízszintet lehetővé tevő fenékszinttel vannak kiképezve, a közöttük levő csővezetékek pedig olyan nyújtott szivornyák, amelyeknek tetőpontja az aknák tervezett maximális folyadékszintje alatti szinten van, e tetőpontjukon önműködő légtelenítő szeleppel vannak ellátva. Ha a levezetendő folyadék befogadójának folyadékszintje a sorrendben utolsó akna legmélyebb folyadékszintjénél magasabban van, akkor a folyadéktovábbító csővezeték megszívására a berendezés szivattyúval is el van látva. A berendezésben az önműködő légtelenítő szelep a találmány értelmében állhat a szivornya tetőpontján - célszerűen nyakasai! - kiképzett nyílásból és erre ráülő, úszóval működtetett víznél nehezebb zárótestből, pl. golyóból, vagy állhat az aknában várható maximális vízálláson függőleges értelemben túlnyúló légvezetékkel ellátott, az akna terétől elkülönített külön szelep-térségben, a szivornya tetőpontján — célszerűen nyakasan — kiképzett nyílásból és erre ráülő, a víznél könnyebb zárótestből pl. golyóból, valamint e zárótest felemelkedését korlátozó ütközőből. Találmányunkat a következőkben a berendezés példaképpen! kiviteli alakjaival kapcsolatosan a csatolt rajzokra hivatkozással részletesen is megmagyarázzuk. A rajzok közül az 1. ábra a berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos hossz-szelvénye, a2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés önműködő légtelenítő szelepének működési vázlata, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezéshez hasonló elrendezésű a 2. ábrától eltérő légtelenítő szelepének működési vázlata. Az 1. ábrán látható, találmány szerinti berendezés 5 négy egymásután következő la, lb, le, ld aknából és ezeket összekötő három nyújtott 2ab, 2bc és 2cd szivornyából áll; az ld aknából kivezető 6 csővezetékbe a 7 szivattyú van beiktatva. Valamennyi 2 szivornya (2ab, 2bc és 2cd szivornya) tetőpontja mélyebben van, mint 10 az 1 aknákban (az la, lb, 1c és ld aknában) tervezett 4 maximális vízszint. E tetőpontokon csatlakoznak a 2 szivornyákhoz a 3 önműködő légtelenítő szelepek. Az egyes 1 aknákban a hozzájuk tartozó 5 minimális vízszint (az 5a, 5b, 5c és 5d vízszint) sorra mélyebben 15 vannak és ehhez a mélységhez igazodnak az 1 aknák szintjei is. Az egyes 1 aknákba torkollnak a nem ábrázolt mellékcsatornák pl. dréncsövek, amelyek az aknákat mindaddig feltöltik, míg azok a 4 maximális szintet elérik. 20 Példánkban a 4 vízszint mind a négy 1 aknában azonos, ami természetes, ha az aknákba a mellékcsatornák azonos vízhozamot szállítanak; ha vízszállításuk eltérő, akkor az egyforma vízmagasságot az aknák megfeleld alapterületi méretezésével lehet elérni. Kisebb szint- 25 különbségekét egyébként a 2 szivornyák mint közlekedő csövek amúgyis kiegyenlítenek. A 2 szivornyák csőátmérője lehet azonos, vagy lehet növekvő az egyes aknák közötti szakaszokon, esetleg a szivornvákat meg lehet kettőzni, háromszorozni stb. A szivornyák függő- 30 leges fel- és leszállóágainak szájnyílás-szintjében van a minimális vízszint, amely az egyes aknákban fokozatosan süllyed. Kát 1 akna között a szintkülönbség az la és lb akna esetében Aab, az lb és le akna között Abc, az le és ld akna között Acd. Ezek értékei az 1 aknák egymás- 35 tói való távolságától, a szállított vízhozamtól, a vízsebességtől, a 2 szivornya keresztmetszetétől és anyagától függőek, nagyságukat a stacioner áramlásra számítani lehet. A berendezés a következőképpen működik, 40 Amikor az 1 aknák még üresek, illetve a vízállás bennük az 5 minimális szinten, vagy ez alatt van, a levegő behatol a 2 szivornyákba. Amint az 1 aknák feltöltődnek, a magasabb vízállás a 2 szivornyákban felszorítja a levegőt s az önműködő 4 légtelenítő szelepen át távo- 45 zik. Amikor a vízállás eléri a 4 maximális szintet, a 7 szivattyú működése intézkedésünk következtében vagy önműködően megindul, a víz szintje az ld aknában alábbszáll. Az le és ld aknák között vízszintkülönbség áll elő, a vízzel feltöltött 2cd szivornyában megindul a 50 vízáramlás. Ennek következtében az le aknában is süllyed a víz szintje tehát az lb és le aknák között is vízszintkülönbség áll elő, a vízáramlás a lbc szivornyában is megindul. Ugyanez a folyamat ismétlődik meg az la és lb aknák keletkező vízszintkülönbsége folytán 55 a 2ab szivornyában is. Ily módon a folyadékszállítás az egész rendszerben megindul és mindaddig tart, amíg az 1 aknák újabb folyadékutánpótlást kapnak, illetőleg amíg az 1 aknákban a vízállás az 5 minimális szint alá nem süllyed. 60 Mivel a 3 önműködő légtelenítő szelep az 1 aknákban a vízállás süllyedése közben önműködően zárt, a szivornyák vízszállítása nem szakad meg. Az 1. ábrán bemutatott berendezés 3 önműködő szelepének egy, a találmány szerinti kiviteli példáját 65 mutatja be működési vázlatban a 2. ábra. A 2 szivornyá-2