185063. lajstromszámú szabadalom • Berendezés termál víz kezelésére

1 185 063 2 is sajátossága, és egyben hátránya az, hogy üzemeltetésé­hez külső energia felhasználásra van szükség. A találmány célja olyan berendezés kifejlesztése, amely az eddig ismert módszerek fogyatékosságait kikü­szöböli azáltal, hogy egyrészt alkalmas nagy hőtartalmú hévizek sótalanítására is, másrészt lehetővé teszi a beren­dezés működtetését külső energiaforrás igénybevétele nélkül is. A találmány feladata annak megvalósítása, hogy a be­rendezésen áthaladó természetes hévíz vagy annak nagy része ivóvíz minőségűvé váljék, és ezáltal közvetlenül alkalmas legyen arra, hogy a használati melegvíz háló­zatba azt be lehessen juttatni. Feladat az is, hogy a be­rendezés egyszerű szerkezeti fölépítésű legyen, ne kí­vánja különleges gépi egységek alkalmazását, ne rendel­kezzék forgó, mozgó és ezáltal gyorsan elhasználódó ré­szekkel, karbantartása pedig minimális munka ráfordítás­sal megvalósítható legyen. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a termálvízben jelen levő ásványi anyagok legnagyobb része konyhasó, és ennek a vízből való kivonására szol­gáló ismert módszerek helyett — amelyek eredményesen csak kis hőfokú vizeknél használhatók - a nagy hőtar­­talmú hévizek esetében a sótalanító egységhez hőcserélő­ket kell hozzárendelni. Ezekkel ugyanis külső energia1 fölhasználása nélkül lehet a berendezést működtetni, mégpedig úgy, hogy az ivóvíz minőségű használati meleg­vizet szolgáltasson. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti be­rendezés termálvíz kezelésére, különösen nagy hőfokú és nagy sótartalmú természetes hévizek sótalanítására és ezáltal abból ivóvíz minőségű használati melegvíz előállí­tására — amely berendezés a nagy hőtartalmú víznek a talajfelszín alól való kinyerését szolgáló termál kutat, valamint a termálkúttal vezetékes összeköttetésben levő sótalanító egységet tartalmaz — oly módon van kiala­kítva, hogy a sótalanító egység a termálkútbóí jövő melegvíz tápvezetékébe két hőcserélő, mégpedig egy élő­­hűtő hőcserélő és egy járulékos hőcserélő közé van be­iktatva. A berendezés további ismérve lehet, hogy az előhűtő hőcserélő hőleadó oldalába a termálkútbóí jövő nagy hőtartalmú friss termálvíz primer vezetéke, hő felvevő oldalába a sótalanított és a járulékos hőcserélő hőleadó oldalán áthaladt, tovább hűtött termálvíz vezetéke van bekötve, tehát az előhűtő hőcserélő fűtőközegét a friss termálvíz, hűtőközegét pedig a már két fokozatban lehűlt termálvíz képezi. A járulékos hőcserélő hőleadó oldalába az előhűtött és sótalanított termálvíz vezetéke, hőfelvevő oldalába hidegvíz - célszerűen hálózati hidegvíz forrásból vett hidegvíz — vezetéke van bekötve, tehát a járulékos hőcse­rélő fűtőközegét az előhűtött és sótalanított termálvíz, hűtőközegét pedig a hálózati hidegvíz képezi. A járulékos hőcserélőn továbbhűtött és az előhűtő hőcserélő segítségével visszamelegített termálvíz a hasz­nálati melegvíz vezetékébe van bekötve. A termálkútbóí jövő tápvezetéknek az előhűtő hőcserélő felé haladó primer vezetékéből egy szekunder vezeték van kiágaz­­tatva, amely egy kiegészítő hőcserélő hőleadó oldalába van bekötve, míg a kiegészítő hőcserélő hőfelvevő olda­lán a járulékos hőcserélőn előmelegített hálózati hidegvíz vezetéke van bekötve, tehát a kiegészítő hőcserélő fűtő­közegét a friss termálvíz, hűtőközegét pedig a már elő­melegített hálózati hidegvíz képezi. A kiegészítő hőcserélőn hőtaríalmának egy részét elvesztett szekunder termálvíz vezetéke az előhűtő hőcserélőn előhűtött termálvíz vezetékébe van bekötve. A kiegészítő hőcserélőn a szekunder termálvíz hőtartal­mának egy részét átvevő és ezáltal a járulékos hőcserélőn való előmelegedés után továbbmelegített hálózati hideg­víz vezetéke a használati melegvíz vezetékébe van bekötve. Az előhűtő hőcserélő hőleadó oldalába a termálkút­­ból jövő nagy hőtartalmú friss termálvíz primer vezetéke, hőfelvevc oldalába hidegvíz, célszerűen hálózati hidegvíz forrásból vett és adott esetben már előmelegített hidegvíz vezetéke van bekötve, tehát az előhűtő hőcse­rélő hűtőközegét a friss termálvíz, hűtőközegét pedig hidegvíz, célszerűen hálózati hidegvíz képezi. A járulékos hőcserélő hőleadó oldalába a termálkútbóí jövő nagy hő­tartalmú friss termálvíz szekunder vezetéke, hőfelvevő oldalába az előhűtött és sótalanított termálvíz vezetékbe van bekötve, tehát a járulékos hőcserélő fűtőközegét friss termálvíz, hűtőközegét pedig előhűtött és sótalaní­tott termálvíz képezi. A járulékos hőcserélőn visszamele­gített termálvíz a használati melegvíz vezetékébe van be­kötve. A termálkútbóí jövő tápvezetékből kiágaztatott sze­kunder vezeték a járulékos hőcserélőt követően egy, a hálózati hidegvíz forrásból vett hidegvizet előmelegítő további Kiegészítő hőcserélő hőleadó oldalába is be van kötve, amely kiegészítő hőcserélőnek a fűtőközegét, tehát a járulékos hőcserélő mentén már bizonyos mértékben lehűlt termálvíz, hűtőközegét pedig a hálózati hidegvíz képezi. A járulékos hőcserélőn, majd a kiegészítő hőcserélőn hőtartalmának nagy részét elvesztett szekunder termálvíz vezetéke valamilyen további kezelést végrehajtó egységen keresztu a használati melegvíz vezetékébe és/vagy egyéb célra szolgáló fogyasztói vezetékbe van bekötve. A kiegé­szítő hőcserélőn való előmelegedés után az előhűtő hőcserélőn tovább melegített hálózati hidegvíz vezetéke a használati melegvíz vezetékébe van bekötve. A találmány szerinti berendezés egy sor műszaki és gazdasági előnnyel rendelkezik. Ezek között a legfonto­sabb az, hogy igen egyszerű szerkezeti fölépítése ellenére közvetlenül használati melegvíz hálózatba bebocsátható, ivóvíz minőségű melegvizet lehet nagy sótartalmú termé­szetes hévízből előállítani, mégpedig külső energia felhasználása nélkül. A kü’ső energia szükségtelensége egyúttal a berende­zés gazd isági előnyét is megtestesíti. Ehhez jelentős mér­tékben hozzáadódik az, hogy megfelelően megválasztott hőcserélők - és azokhoz hozzárendelt optimális hőlép­csők - alkalmazásával igen nagy mennyiségű hálózati hidegvíz megtakarítására is lehetőség nyílik. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. áb a a találmány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának blokksémája, a 2. ábra egy másik kiviteli alak blokksémája. Az 1. ábrán föltüntetett esetben a talajfelszín alól származó nagy hőtartalmú termálvizet az 1 termálkútbóí vesszük, és a 10 tápvezetéken keresztül továbbítjuk a 3 sótalanító egység felé. A 10 tápvezetéknek az 1 termál­­kútból jövő 10a primer vezetéke beletorkollik a 2 elő­hűtő hőcserélőbe, amely mentén a friss, nagy hőfokú ter­málvíz hőtartalmának egy részét leadja. A 2 előhűtő hőcserélő 2a hőleadó oldalán a friss ter­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom