185046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelentősen javított tulajdonságú ledeburitos szerszámacél és gyorsacél bugák előállítására

1 185 046 2 Mn max 0,4 % Cr 3,8-4,6 % W 1,2-1,7% Mo 9-10% V 1-1,5% Co 7,5-8,5 % Fe a maradék. Az adagból 65 mm-es átmérőjű osztott, hengeres kokii­­lákba öntöttünk tuskókat. A tuskók fejének levágásá­val nyert rudakat vákuum ívfényes berendezésben olvasz­tottuk át. Az alkalmazott krisztallizátor 120 mm át­mérőjű volt. Az átolvasztás során 1500 A áramerősséget és 40 V feszültséget alkalmaztunk. Az átolvasztási para­méterek itt is lehetővé tették a cseppenként történő lassú átolvasztást és ezzel a szerkezet kialakulásának kézben tartását. Az átolvasztott tuskókat 1050 °C-on az R8 tüskök­höz hasonló módon előkovácsoltuk előbb 90°-os, illetve 130°-os nyílásszögű üllők között, majd a készre alakítást végeztük el. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően készült tuskók anyagát, illetve az abból készült szerszámokat különböző vizsgálatoknak vetettük alá és az eredménye­ket összehasonlítottuk a technika állásának ismertetésé­nél bemutatott hagyományos technológiával készült tuskók, illetve szerszámok tulajdonságaival. A vizsgála­tokból kitűnt, hogy a találmány szerinti tuskók gyakor­latilag zárvány mentesek, szemben a hagyományos módon készültekkel. A tüskökön mért karbid-sorosság a szabvány szerinti 1 és 2 értékek között volt, szemben a hagyományos tuskókkal, amelyeknél a karbíd sorosság 3, de többnyire 4 érték feletti volt. A vizsgálatok szerint a találmány szerinti acélokban a karbidok 40—70 %-a gömbalakú volt, míg a hagyomá­nyos tuskókban gömbösödés gyakorlatilag nem volt észlelhető. A kéntartalom vizsgálata azt mutatta, hogy a talál­mány szerint készített tuskók kéntartalma az átolvasztás után 70-90 %-kal csökkent az öntött tuskók kéntartal­mához viszonyítva. Ugyanakkor a kéntelenedés mértéke a hagyományos tuskók esetén kb. 20 % volt. A bemutatott példák szerint készített szerszámokat is összehasonlítotoítuk a hagyományos technológia sze­rint készítettekkel. Az ismertetett anyagokból készített fogazókésekkel BCMo2 minőségű anyagból készített tányérkerekeket munkáltunk meg, amelyek keménysége lágyítva HB172—217 volt. A fogazást v = 45 m/pere sebességgel végeztük. A hagyományosan készített szerszámok 4—5 élezést bírtak, szemben a találmány szerűid szerszámok által elviselt 11—15 élezéssel. A két élezés között elkészült munkadarabok száma átlagosan 25 darab volt. A hagyo­mányos kések 4—5 élezés-után olyan sérüléseket: csorbu­lást, profilcsúcs lehasadást szenvedtek, hogy további hasznáh ra alkalmatlanná váltak. Ugyanakkor a talál­mány sztrint készített anyagból készült kések ugyan­azon forgácsolási paraméterekkel, azonos gépen hasz­nálva 11-15 élezéssel teljes mértékig sérülés nélkül használhatók voltak. Kísérleteket végeztünk a találmány szerint készített szerszámok, ahagyományos módon készített szerszámok, valamint a rendkívül drága és igen jóminőségű porkohá­szati úton készült szerszámok összehasonlítására. A vizs­gálat során fogazást végeztünk az említett minőségű anyaggal v = 12 m/perc sebességgel. Ennek során a hagyo­mányos módon gyártott szerszámmal két élezés között 20 darab, a találmány szerinti és a porkohászati úton készült szerszámmal 23—23 darab volt gyártható, össze­sen a hagyományos szerszámokkal átlagosan 454 darab, a porkohászati úton készült szerszámokkal 1150 darab, a találmány szerinti szerszámokkal pedig 958 darab készült el. Ennek során a hagyományos szerszámok átla­gos hátkopása 1,1 mm, a porkohászati úton készült szerszámoké 0,5 és a találmány szerinti szerszámoké 0,6 mm volt. A fentiekből tehát egyértelműen megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárással készített szerszám­acélok a hagyományosnál lényegesen jobb szerkezeti és forgácsoiási tulajdonságokkal rendelkeznek, felhasználási paramétereik csaknem azonosak a közismerten kiemelke­dően jó és ugyanakkor rendkívül drága porkohászati úton készült szerszámokéval. Ugyanakkor a találmány szerinti technológia a hagyo­mányosnál lényegesen egyszerűbb és biztonságosabb, továbbá olcsóbb is. Jóllehet a fentiekben a találmány szerinti eljárás foganatosítására csupán néhány példát mutattunk be, nyilvánvaló, hogy az igénypontokban meghatározott oltalmi körön belül számos más anyagminőségű ötvözet is előállítható hasonló paraméterekkel és hasonló ered­ménnyel. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás jelentősen javított tulajdonságú, ledeburitos szerszámacél és gyorsacél bugák előállítására, amelynek során ívfényes vagy indukciós kemencében acélolvadékot készítünk, azt kokillába öntjük, majd az így készített tuskókat vákuum-ívfényes vagy elektrosalakos berende­zésben átolvasztjuk és alakítjuk, azzal jellemezve, hogy az átolvasztást közvetlenül az öntés után önmagában ismert módon, cseppenként végezzük, majd a kapott tuskókat 1,5—2-szeres alakítási mértékkel először 90 -os, majd 130°-os nyílásszögű üllők között előkovácsoljuk, végül készméretre kovácsoljuk. 2; Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az öntést hengeres vagy kis kúpszögű, osztott kokillákban végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí-5 10 ! 15 20 25 30 35 *0 45 50 55 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom