185040. lajstromszámú szabadalom • Nem-tektonikus építési eljárások és berendezés az eljárások tömeges foganatosítására
1 185 C40 2 Z. ábra A találmány tárgya nem-tektonikus építési eljárás, amely könnyűszerkezetes építmények nyílt építési rendszerben történő létesítésére való, továbbá berendezés az eljárás foganatosításához. A 173 309 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból már ismert olyan nem-tektonikus, nyílt rendszerű építési eljárás, amelynél úgynevezett „vakgyártással” gipszből, vagy gipszbázisú, illetve egyéb nedvszívó anyagból porózus, kapillárisokat tartalmazó nem-tektonikus (azaz önmagukban nem teherbíró és nem állékony) felületelemeket állítanak elő és e felületelemek közé, vagy a • felületelemekbe utószilárduló anyagot, főleg betont öntenek, amivel monolitikus teherhordó épületszerkezetet hoznak létre. Ennél az építmény tervezését és kivitelezését úgy végzik, hogy az építményt magát moduláris elemekre, a moduláris elemeket pedig szubmoduláris részekre úgy bontják fel, hogy az alapvető elemek méreteit egy lineáris, moduláris mértékegységgel, azaz az alapmodullal (M), a részek méreteit pedig egy geometriai szubmoduláris mértékegységgel a mikroceliávai (mc) koordinálják. A moduláris és a szubmoduláris háló között az n* M = kunc összefüggés áll fenn, ahol M = 10 cm, mc pedig 10 cmnek, vagy ennek egész számú többszörösének olyan egész számú taggal való osztás'útján képzett hányadosa, amely hányados 10 cm-nél kisebb. Ezáltal kettős vonatkoztatási rendszert hoznak létre egyrészt a felüietelemek és a hálók, másrészt a hálók és a gyártó berendezések között. Az előregyártón nem tektonikus felületeelemek egymás mellé sorolásával, ideiglenes támasztószerkezet alkalmazásával elkészítik az építmény végleges teherhordó szerkezetének külső felületeit. Ezután elhelyezik a végleges teherhordó szerkezet vasalását, majd betonkiöntéssel monolitikus teherhordó szerkezetté egyesítik a felületelemeket. A beton szilárdulása után az ideiglenes támasztást megszüntetik. A fenti eljárásnál a kettős vonatkoztatási rendszert a 3M = 8 mc összefüggés alapján alakítható ki, ahol M = 10 cm, mc ~ = 37,5 mm. Ismert továbbá a 168 108 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból olyan építési eljárás is, amelynél vasbeton rácsozattal és kéreggel merevített cellás építőszerkezetet állítanak elő. Ennél műanyaghab alaptest egyik oldalán horonyrendszert képeznek ki, amelybe betonvasalást helyeznek, majd ezt a horonyrendszert kibetonozzák, azaz „dermesztett” vasbeton szerkezetet hoznak létre. Építőelemek ipari szintű előregyártására különböző berendezések ismeretesek. A házgyárakban például elsősorban válaszfalelemek gyártásához használnak például csoportzsalukat is. Ezek a csoportzsaluk alvázkeretből, leszerelhető oldalzsalukból és két szembenfekvő oldalzsaluk közé egymástól távközzel elrendezett függőleges lamellákból állnak Ezek határolják a betonelemek számára kialakított függőleges formázótereket. A fent említett csoportzsaluk gipszelemek gyártásánál nem terjedtek el, mive) a gipsz tulajdonságai révén ezekkel a megkívánt mérettűrések nem voltak elérhetek. Gipszelemek készítésére a gyakorlatban többnyire préseléses formázást alkalmaznak, amely viszont igen nagy ráfordítást igénylő és nem eléggé termelékeny megoldás. A találmánnyal célunk a fenti szilíkátbázísú, nem-tektonikus nyilt rendszerű építési eljárás olyan irányú továbbfejlesztése, hogy ezáltal lényegesen termelékenyebb, tömeges, nagyüzemi szintű megoldást nyújtsunk a tervezéstől az építés befejezéséig. A kitűzött feladat megoldásához az alábbi alapelvekből indultunk ki:- Szilíkátbázísú nem-tektonikus építés alatt minden olyan építési mód értendő, amely a végterméket (azaz az építményt) olyan sajátos építési folyamatban valósítja meg, amely az additivitást (vagyis az építés axiomatikus elvét) nem teherhordó (tehát nem-tektonikus), önálló értelemmel nem bíró (tehát Gutenberg-elvű) felületelemek egyidejű nem-teherbíró képességére, valamint ideiglenes, illetve esetleges instabilitására alapítja. Ennél tehát az előregyártás közvetlen tárgya nem a teherhordó szerkezet, hanem annak nem-tektonikus felületeleme.- A felületelemek szélességi, magassági és vastagsági méretei változtathatók. A szélességi és a magassági méret a moduláris skálán, a vastagsági méret viszont a szubmoduláris skálán, de csak az egyik méret lehet paraméter nagyságrendű.- Szemben a hagyományos vasbeton szerkezetekkel (amelyek homogén, izotróp, monolitikus szerkezetek), a nem-tektonikus rendszrekkel létrehozott dermesztett vasbeton szerkezetek inhomogén, anizotrop monolitikus szerekezetek. E szerkezetnél „inhomogén” tulajdonság alatt az értendő, hogy a végső szerkezet többnyire két anyag kombinációjaként jön létre, nevezetesen például a gipsz felületelemekből, valamint az azok között, illetve azokon stabilizált vasbetonból. Továbbá, e szerkezet £ 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2