185040. lajstromszámú szabadalom • Nem-tektonikus építési eljárások és berendezés az eljárások tömeges foganatosítására

1 185 C40 2 Z. ábra A találmány tárgya nem-tektonikus építési eljárás, amely könnyűszerkezetes építmények nyílt építési rend­szerben történő létesítésére való, továbbá berendezés az eljárás foganatosításához. A 173 309 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás­ból már ismert olyan nem-tektonikus, nyílt rendszerű építési eljárás, amelynél úgynevezett „vakgyártással” gipszből, vagy gipszbázisú, illetve egyéb nedvszívó anyag­ból porózus, kapillárisokat tartalmazó nem-tektonikus (azaz önmagukban nem teherbíró és nem állékony) felü­letelemeket állítanak elő és e felületelemek közé, vagy a • felületelemekbe utószilárduló anyagot, főleg betont öntenek, amivel monolitikus teherhordó épületszerkeze­tet hoznak létre. Ennél az építmény tervezését és kivitelezését úgy vég­zik, hogy az építményt magát moduláris elemekre, a mo­duláris elemeket pedig szubmoduláris részekre úgy bont­ják fel, hogy az alapvető elemek méreteit egy lineáris, moduláris mértékegységgel, azaz az alapmodullal (M), a részek méreteit pedig egy geometriai szubmoduláris mértékegységgel a mikroceliávai (mc) koordinálják. A moduláris és a szubmoduláris háló között az n* M = kunc összefüggés áll fenn, ahol M = 10 cm, mc pedig 10 cm­­nek, vagy ennek egész számú többszörösének olyan egész számú taggal való osztás'útján képzett hányadosa, amely hányados 10 cm-nél kisebb. Ezáltal kettős vonatkozta­tási rendszert hoznak létre egyrészt a felüietelemek és a hálók, másrészt a hálók és a gyártó berendezések között. Az előregyártón nem tektonikus felületeelemek egymás mellé sorolásával, ideiglenes támasztószerkezet alkalma­zásával elkészítik az építmény végleges teherhordó szer­kezetének külső felületeit. Ezután elhelyezik a végleges teherhordó szerkezet vasalását, majd betonkiöntéssel monolitikus teherhordó szerkezetté egyesítik a felület­elemeket. A beton szilárdulása után az ideiglenes támasz­tást megszüntetik. A fenti eljárásnál a kettős vonatkoztatási rendszert a 3M = 8 mc összefüggés alapján alakítható ki, ahol M = 10 cm, mc ~ = 37,5 mm. Ismert továbbá a 168 108 lajstromszámú magyar sza­badalmi leírásból olyan építési eljárás is, amelynél vasbe­ton rácsozattal és kéreggel merevített cellás építőszerke­zetet állítanak elő. Ennél műanyaghab alaptest egyik oldalán horonyrendszert képeznek ki, amelybe beton­vasalást helyeznek, majd ezt a horonyrendszert kibeto­nozzák, azaz „dermesztett” vasbeton szerkezetet hoz­nak létre. Építőelemek ipari szintű előregyártására különböző berendezések ismeretesek. A házgyárakban például első­sorban válaszfalelemek gyártásához használnak például csoportzsalukat is. Ezek a csoportzsaluk alvázkeretből, leszerelhető oldalzsalukból és két szembenfekvő oldal­zsaluk közé egymástól távközzel elrendezett függőleges lamellákból állnak Ezek határolják a betonelemek számára kialakított függőleges formázótereket. A fent említett csoportzsaluk gipszelemek gyártásánál nem terjedtek el, mive) a gipsz tulajdonságai révén ezekkel a megkívánt mérettűrések nem voltak elérhetek. Gipszele­mek készítésére a gyakorlatban többnyire préseléses for­mázást alkalmaznak, amely viszont igen nagy ráfordítást igénylő és nem eléggé termelékeny megoldás. A találmánnyal célunk a fenti szilíkátbázísú, nem-tek­tonikus nyilt rendszerű építési eljárás olyan irányú továbbfejlesztése, hogy ezáltal lényegesen termeléke­nyebb, tömeges, nagyüzemi szintű megoldást nyújtsunk a tervezéstől az építés befejezéséig. A kitűzött feladat megoldásához az alábbi alapelvek­ből indultunk ki:- Szilíkátbázísú nem-tektonikus építés alatt minden olyan építési mód értendő, amely a végterméket (azaz az építményt) olyan sajátos építési folyamatban valósítja meg, amely az additivitást (vagyis az építés axiomatikus elvét) nem teherhordó (tehát nem-tektonikus), önálló értelemmel nem bíró (tehát Gutenberg-elvű) felületele­mek egyidejű nem-teherbíró képességére, valamint ideig­lenes, illetve esetleges instabilitására alapítja. Ennél tehát az előregyártás közvetlen tárgya nem a teherhordó szer­kezet, hanem annak nem-tektonikus felületeleme.- A felületelemek szélességi, magassági és vastagsági méretei változtathatók. A szélességi és a magassági méret a moduláris skálán, a vastagsági méret viszont a szubmo­duláris skálán, de csak az egyik méret lehet paraméter nagyságrendű.- Szemben a hagyományos vasbeton szerkezetekkel (amelyek homogén, izotróp, monolitikus szerkezetek), a nem-tektonikus rendszrekkel létrehozott dermesztett vasbeton szerkezetek inhomogén, anizotrop monolitikus szerekezetek. E szerkezetnél „inhomogén” tulajdonság alatt az értendő, hogy a végső szerkezet többnyire két anyag kombinációjaként jön létre, nevezetesen például a gipsz felületelemekből, valamint az azok között, illetve azokon stabilizált vasbetonból. Továbbá, e szerkezet £ 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom