185023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórhangyasav-alkil-tiolészterek előállítására foszgént és/vagy alkil-merkaptánt tartalmazó gázelegyből

1 185 023 2 A találmány gázelegyek foszgén és/vagy alkilmerkap­­tán tartalmának kinyerésére és felhasználására vonat­kozik. Az elmúlt évtizedben a kémiai növényvédelemben igen elterjedtek a tiolkarbamát típusú gyomirtőszerek, amelyek előállításának nagyiparilag leggazdaságosabb útja a szekunder aminok és a klórhanagyasav-alkil-tiol­­észterek reagáltatása. A klórhangyasav-alkil-tiolészterek éppen ezért megkü­lönböztetett fontossággal bírnak, s az előállításukra szol­gáló eljárások több szabadalom tárgyát képezik. Ezek az eljárások lényegében foszgén felhasználásával kivitelezett S-acilezési reakciók, amelyeknél mellékter­mékként sósavgáz képződik, s ez a véggáz majdnem min­dig tartalmaz el nem reagált foszgént és alkil-merkaptánt, valamint inert gázokat (nitrogént, szén-monoxidot, klórt). A klórhangyasav-alkil-tiolészterek előállítási eljárását ismertetik a 3.093.537 számú és a 3.165.544 számú USA-beli szabadalmi leírások az alkil-merkaptán és fosz­gén reagáltatásával, aktív szén katalizátor jelenlétében. A reakciót a. foszgén jelentékeny — esetenként 20 %-ot meghaladó — feleslegével végzik, ennek ellenére az alkil­­merkaptánra elért kitermelés csak 70-75 %, a nj'ersíer­­mék tiolészter tartalma pedig 90 % körüli, jelentékeny mennyiségű diszulfid szennyeződést tartalmaz, tovább­felhasználás előtt desztillálással történő tisztításra szorul. A 2.652.959 számú DOS szerint a diszulfid tartalmat oly módon lehet csökkenteni, s egyben az alkil-merkap­tán átalakulási arányát javítani, hogy a foszgén és az alkil-merkaptán reagáltatását két sorba kapcsolt tank­reaktorban, aktív szén katalizátor alkalmazásával, egyen­áramban, folyadékfázisban vezetik le, amikoris az első reaktorba az alkü-merkaptánban oldott foszgént veze­tik be, s reagáltatják a csövekben elhelyezett aktív szén katalizátoron 0-50 °C közötti hőmérsékleten, majd a reaktorból 50-65 °C hőmérsékleten kilépő reakcióele­­gyet cseppfolyós foszgén hozzáadásával 18—25 °C-ra hűtve vezetik be a második tankreaktorba, melyből 50—90 perc tartózkodás után kilépő nyers reakcióele­­gyet fűtött kolonnába vezetik, majd a nyers klórhangya­­sav-alkii-tiolésztert desztillálással tisztítják, s így legfel­jebb 2 % diszulfid szennyezést tartalmazó klórhangya­­sav-alkil-tiolésztert nyernek ki, ugyanakkor javul az alkil­­-merkaptán átalakulási aránya is 90 % körüli értékre. Ehhez azonban ez az eljárás is jelentős foszgén felesleget (a két lépésben 1 mól alkil-merkaptánra 1,62 mól fosz­gén) alkalmaz. A 2.721.683 számú DOS szerinti eljárás hasonlóan két reaktor alkalmazásával kívánja megjavítani az alkil­­-merkaptán átalakulását, amelyekhez egy gáz elválasztó kolonnát kapcsol, melyben inertgáz (elsősorban nintro­­géngáz) alkalmazásával fúvatják ki a nyers reakcióelegy­­ből a sósavgázt és a foszgén feleslegét, majd ezt a gázele­­gyet vezetik vissza az első reaktorba, melybe egyenáram­ban adagolják be a gázeleggyel az alkil-merkaptánt az ak­tív szén katalizátorra, amikoris az alkil-merkaptán van feleslegben. Az első reaktorból a klór-hangyasav-alkil-tiolésztert és alkil-merkaptánt tartalmazó reakcióelegyet a második reaktorba vezetik, s ugyanide adagolják be a foszgént az el nem reagált alkil-merkaptánra számítva feleslegben. A rendszerből - hűtőn keresztül - az első reaktor tetején távoznak a gázok (sósavgáz, inertgáz). Kétségte­len, hogy itt a kilépő gázelegy foszgén tartalma kisebb, mint a többi eljárásnál, ugyanakkor viszont megnő az alkil-merkaptán tartalma éppen azért, mert az első reak­torban feleslegben alkalmazzák az alkil-merkaptánt. A klórhangyasav-alkil-tiolészterek előállítási eljárásai­nál tehát a véggázokból a foszgén és/vagy alkilmerkaptá­­nok kinyerése és újra felhasználása egyrészt az eljárások gazdaságossága szempontjából, másrészt környezet­­védelmi szempontból egyaránt fontos és kívánatos. Kutatásaink során azt találtuk, hogy a foszgént a klór­­-hangyasav-alkil-tiolészterek meglepően jól oldják. Megállapítottuk, hogy 26 °C-on a foszgén telítési kon­centrációja különböző klór-hangyasav-alkil-tiolészterek­­ben a következőképpen alakul: klórhangyasav-alkií-tiolészter foszgén telítési koncentráció, % klórhangyasav-etil-tiolészter 46,5 klórhangyasav-propii-tiolészter 38,3 klórhangyasav-cktil-tiolészter 25,2 Kutatási eredményeink igazolták, hogy a különböző összetételű gázokból szén-monoxidot, nitrogént, klór­gázt és sósavat tartalmazó gázelegyből klórhangyasav­­-alkil-tiolészterekkel a foszgén abszorbeálható, s az így kapott oldat visszavezethető a tiolészter reaktorba. Ugyanakkor az alkil-merkaptánok is kinyerhetők az alkíl-tiolészterekkel, s hasonlóan visszavihetők a tiolész­ter-képző reaktorba. Ezen felismerések alapján találmányunk tárgya egyrészt a foszgén tartalmú gázokból a foszgén kinyerés megfelelő berendezésben klórhangyasav alkil-tiolészteres abszorpcióval, másrészt az ilyen módon keletkezett foszgén oldat felhasználása a klórhangyasav-alkíl-tiol­­észterek gyártására. Ugyanígy a találmány tárgya a merkaptán tartalmú gázokból a merkaptán kinyerése és felhasználása is a fent leírt módszerrel. Másképp fogalmazva a találmány olyan klórhangya­­sav-alkil-tiolészter előállítására vonatkozó eljárás, amely megfelelő berendezésben lehetővé teszi a foszgén és/vagy merkaptán tartalmú gázokból a foszgén és/vagy a mer­kaptán kinyerését és felhasználását klórhangyasav-alkil­­-tiolészterek előállítására. A találmányunk szerinti eljárás előnyösen az 1. ábrán bemutatott berendezéseken valósítható meg. Az 1. tiolészter képző reaktorba - amely ismert mó­don aktívszén katalizátorral van megtöltve — a 2. csőve­zetéken adagoljuk be a foszgén tartalmú gázelegyet és a 3. csővezetéken az alkil-merkaptánt, míg az 5. és 6. cső­vezetéken nyers reakcióterméket táplálunk vissza, illetve a 18. és 6. csővezetéken pedig a klórhangyasav alkil-ticl­­észterbe ahszorbeáltatott foszgént és/vagy merkaptánt vezetjük vissza. A tiolészter képző 1. reaktorból a 13. csővezetéken kilépő sósavat, foszgént és alkil-merkaptánt tartalmazó gázelegyet a 14. vezetéken a 8. töltetes szeparátor (deszorber) készülékből kilépő gázeleggyel, illetve a 15. vezetéken a rendszer egyéb helyeiről érkező gázeleggyel együtt a 16. vezeték segítségével all. abszorpciós kolon­nába vezetjük. Az 1. észterképző reaktorból a 4. vezetéken kilépő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom