185011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás coccodiózis ellenes készítmény előállítására

1 2 A találmány cocddiozis ellenes készítmény előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik. A coccidiozis ellenes készítmények madárfélék, különösen baromfiak, így tyúkok vagy pulykák által fogyasztott táplálékokban vagy premixekberi kerülnek felhasználásra. A készítmények hatóanya­gokként antibiotikus hatású vegyületeket és karba­­mid-szárniazékokat tartalmaznak. A coccidiozis régóta létező jelentős probléma a baromfitenyésztésben. Abban az esetben, ha a beteg­séget nem kezeljük, komoly formában jelentkezik és a baromfiaknál csak csekély súlygyarapodás érhető el, csökken a táplálékok hatékonysága és nagy mértékű pusztulás léphet fel. Bár számos szert dolgoz­tak ki, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben hatá­sosak az Eimeria — a coccidiozist főképpen előidőző protozoafajták — ellen, sajnálatos módon azonban az Eimeria-fajok hajlandóságot mutatnak gyógysze­reknek ellenálló törzsek kitermelésére (Advances in Pharmacology and Chemotherapy, II, 221-293 /1972/). Ennélfogva folyamatosan szükség van e betegség visszaszorítására alkalmas kemoterápiás táplálkozási rend biztosítására. Antibiotikus hatású poliéterekről tudott, hogy ha­tásos anyagok a coccidiozis gátlására (3.501.568 számú amerikai szabadalmi leírás) és karbanilid-szár­­mazékok ilyen célra való felhasználása is ismert (2,731.382 és 3,284.433 számú amerikai szabadalmi leírások). Ezideig azonban nem vált ismertté az, hogy ezeknek az anyagoknak a kombinálásával meglepően megnövekedett hatás érhető el (például szinergizmus és felerősítés) az Eimeria törzsek által termelt coccidiozis ellen. A madarfajták táplálékában beadható találmány szerinti coccidiozis ellenes készítmény hatóanyagok­ként valamely antibiotikus hatású poliétert és vala­mely karbanílid-származékot tartalmaz vivőanyaggal vagy táplálékkal együtt. Az antibiotikus hatású poliéterek a Streptomyces mikroorganizmus fajok által termelt antibiotikus hatású anyagok. Ezek a szerkezetükben megsok­szorozódott ciklusos étereket tartalmaznak. Ezt az osztályt a következő irodalmi helyek Ismertetik: Kirk-Othmer: Encyclopedia of Chemical Technolo­gy, Vol. 3., harmadik kiadás (John Wiley and Sons, Ind., 1978), 47 oldaltól kezdve: Annual Reports in Medicinal Chemistry Volume 10 (Academic Press, N.Y. 1975), 246. oldaltól kezdve, és J. Chrom. Lib., Vol 15 (Elsevier Scientific Publishing, Co., N.Y. 1978/488. oldaltól kezdve. Fermentációs eredetű más termékek, amelyek egynél több éter-típusú összetevőt tartalmaznak az antibiotikus hatású poliéterben, szintén alkalmaz­hatók. A különböző összetevők mind használhatók a találmány szerinti antibiotikus hatású szerekben. Ezen túlmenően ezek az antibiotikus hatású anya­gok könnyen képeznek étereket, észtereket, sókat vagy más származékokat, amelyek ebben a formá­jukban aktívak vagy in vivo átalakulnak az alap-an­­tibiotikus hatású anyaggá. Ilyen származékok szin­tén használhatók a találmány szerinti készítmények­ben. A fontos az, hogy ezek antibiotikus hatású poliéter-részt szolgáltassanak in vivo. Az antibiotikus poliéterek a következő anyagok le­hetnek: monenzin (A, B és C összetevő), a laidlo­­micin, grizorixin, lenoremicin, szalinomicin, nara­zin, lonomicin, alborixin, A204 antibiotikum, A32887 (K41), eteromicin, lazalocid (A, B, C, D és E összetevő) izolazalocid, A lizocellin, mutálo­­micin, noboritomicln és A23187 antibiotikum. Előnyös antibiotikus poliéterek a mntalomidn, monenzin, narazin, lazalodd, szalinomicin, A-204 és lonomicin, különösen pedig a monenzin, narazin, lazalocid, szalinomidn és az A-204. Jelenleg a mo­­nezin az előnyös kereskedelmi forgalomban lévő poliéter antibiotikum a találmány szerinti hasz­nálatra, amely A összetevőből és kis mennyiségű B összetevőből áll. Az itt használt „karbanilid-származék” megje­lölés a karbanilid-származékok olyan osztályára vonatkozik, amely az (o) csoportot tartalmazza, ahol X oxigénatom és mindegyik fenilgyűrü helyet­tesítve lehet. A megjelölés kiterjed ezeknek a karba­­mi dóknak az egyszerű komplexeire is, például a 4,4-dinitrokarbanilid és a 2-hidroxi4,6-dimetil-pi­­rimidin között kialakult komplexre, amely ,,nikar­­bazin néven ismert. A karbanilid-származékok az (I) általános kép­letnek megfelelő vegyületek, ahol -R, halogénatom, trifluormetil-, 1-3 szénatomos álkil-, metoxi-, nitro-, metiltio-, trifluormetil­­-tio-, 4-klór-fenoxi-, 2-5 szénatomos alkoxi-kar­­bonil-, 4-metil-fenoxi-karbonil-csoport és R2 és R„ hidrogénatom, vagy-Rj klóratom, R-, klóratom, trifluormetil-, nitro-, metil- vagy metíltio-csoport és R^ hidrogénatom, vagy-Rj trifluormetilcsoport, R2 nitro-, etilszulfonil-, vagy trifluormetilcsoport és Rj hidrogénatom, vagy- Rj és R2 14 szénatomos alkilcsoport és Rj hid­rogénatom, vagy —Rj és R2 metoxicsoport és Rj hidrogénatom, vagy-Rj, R2, és Rj egyaránt klóratom vagy egyaránt meti! csoport, vagy —Rj trifluormetilcsoport, R2 aminocsoport, és Rj nitrocsoport,-R4 és Rj metil- vagy etilcsoport vagy hidrogén - atom, —R^ halogénatom, trifluormetil-, 1-3 szénatomos al- K1I-, 14 szénatomos alkoxi-, nitro-, metiltio-, trifluormetil-tio-, 2-5 szénatomos alkoxikarbonil-, benzoil-, acetamido-, N-metil-acetamido-, amino­­-szulfonilcsoport, Ry és Rg hidrogénatom, vagy -R^ halogénatom, Ry halogénatom, nitro-, trifluor­metil- vagy metilcsoport és Rg hidrogénatom, vagy-R^ trifluormetilcsoport, Ry trifluormetil- vagy nitro­csoport, és Rg hidrogénatom, vagy -Rj és Ry metoxicsoport és Rj hidrogénatom, vagy-R, és Ry trifluormetil-tiocsoport és R_j hidrogén­­atom, vágy —Rj és Ry 1-3 szénatomos alkilcsoport, ésR-j hidro­génatom vagy metilcsoport, vagy -Rj, Rj, és Rj egyaránt halogénatom, és —X jelentése oxigénatom, valamint a 4,4,-dinitro-karbanilidnak 2-hidroxi4,6- -dimetil-pirimidinnel alkotott komplexei. Előnyös, hogy a karbanilid-részek fenilgyűrűinek a para-helyzeteiben szubsztituensek, különösen elek-185 011 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom