185006. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény és eljrás az N-(trifluor-acetil)-N-(foszfono-metil)-glicin-származék hatóanyagok előállítására

1 2 185.006 juk 10 ml diklór-metánban, és az oldatot egymás után 3%-os sósav-oldattal, 3%-os anunónium-hidroxid-ol­­dattal, és végül telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékként nyert olajat szilika­!;élen kromatografáljuk. Ily módon fehér színű, szi­­árd anyag formájában 0,7 g N-(trif]uor-açetil)-N-[izo­­propil-amido-(etl!-tio-foszfono-metil]-glicln-(n-butil)­­•észtert nyertok, op.: 64-65 °C, Analízis: számított; C 41,38, H 6,45, N 6,89, talált : C 41,36, H 6,48, N 6,87, 20. példa 8,25 g (0,025 mól) N-(trifluor-acetil)-N-(diklór­­foszfono-metil)-glicin-etil-észter 150 ml dietil-éterrel készült oldatához 0 °C hőmérsékleten hozzáadjuk 5,0 ml (0,05 mól) dietil-amln 50 ml dietil-éterrel készült oldatát. 3 óra múlva a kivált csapadékot kiszűrjük, és ! a szűrlethez hozzáadjuk 5,2 ml (0,05 mól) N-amino­­-piperidln 50 ml dietil-éterrel készült oldatát. Az ele­­gyet éjszakán át kevertetjük, majd a csapadékot ki­szűrjük, és a szűrletet 0,3%-os sósav-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékként nyert olajat norosilen kromatografáljuk, eluensként duclór-metánt használva. Ily módon sárga színű, viasz­szerű anyag formájában 2,0 g N-(trifluor-acetil)-N­­-[dietil-amido-fN’-piperidino-amidoj-foszfon-metilj­­-glicin-etll-észtert nyerünk, op.: 63—68 °C. Analízis ' számított : C 44,65, H 7,03, N 13,02, talált: C 44,04, H 6,99, N 13,20, 21. példa 3,5 ml (0,04 mól) morfolin és 5,6 ml (0,04 mól) trietil-amin 100 ml djetil-éterrel készült oldatához las­san hozzáadjuk 14,3 g (0,04 mól) N-(trifluor-acetil)­­-N-(diklór-foszfono-metil)-glicin-(n-butil)-észter 250 ml dietil-éterrel készült oldatát. 3 óra múlva a kivált csapadékot kiszűrjük, és a szűrletet lassan hozzáadjuk 5,7 g (0,04 mól) p-klór-tiofenol és 5,7 ml (0,04 mól) trietil-amin 100 ml dietil-éterrel készült, 0 °C hőmér­sékletre hűtött oldatához. Az elegyet 16 órán át 25 °C hőmérsékleten kevertetjük, utána a csapadékot ki­szűrjük, é$ a szűrletről csökkentett nyomáson ledesz­tilláljuk az oldószert. A maradékként nyert félszilárd' anyagot etil-acetát és ciklohexán 1:10 arányú elegyé­­ből kristályosítjuk, majd a nyert kristályos terméket hexánból átkristályosítjuk. Ily módon fehér színű, szilárd anyag formájában 2,1 g N-(trifluor-acetil)-N­­-[morfolino-(p-klór-fenil-tio)-foszfono-metil]-glicin­­-(n-butil)-észtert nyerünk, op.: 79,5—81 °C. Analízis: számított:C 44,15,H 4,88 N 5,42, talált: C 43,48, H 4,87, N 5,65. 22. példa ' 5,0 ml (0,03 mól) dibutil-amin és' 4,2 ml (0,03 mól) trietil-amin 50 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadjuk 13,3 g (0,03 mól) N-(trifluor­­-acetil)-N-(diklór-foszfono-metil)-glicin-(n-dexil)-ész­­ter 100 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. 3 óra múlva a kivált csapadékot kiszűrjük, és a szűrletet las­san hozzáadjuk 5,8 ml (0,03 mól)4-bróm-3-metil-tio­­fenoi 50 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához. Az elegyet 16 órán át kevertetjük, utána a csapadékot ki­szűrjük, és a szűrletről csökkentett nyomáson ledesz­tilláljuk az oldószert. A maradékként nyert olajat fel­10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 oldjuk diklór-metánban, az oldatot egymás után 3%­­os sósav-oldattal, 3%-os ammónium-hidroxid-oldattal és végül telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson ledesztil­láljuk, és a maradékként nyert olajat sziíikagélen kro­matografáljuk, eluensként először hexánt, majd etil­­-acetot használva. Ily módon olaj formájában 2,1 g N-(trifluor-acetil)-N-[dibutil-amido-(4-bróm-3-metil­­-fenil-tiqdbszfono-metil]-glicin-(n-decil)-észtert nye­rünk , n^ 0 = 1,5045. Analízis: számított : C 51,35, H 7,04, N 3,99, talált:C 51,49,H 7,26, N 3,98, 23. példa A találmány szerinti különböző vegyületeket tar­­' talmazó készítmények posztemergens (a növények ki­kelése után ható) gyomirtó hatását melegházi ter­mesztés során a következőképpen mutatjuk ki. Jó mi­nőségű termőtalajt teszünk kilyuggatott fenekű alu­mínium edényekbe, és úgy tömörítjük, hogy a talaj­réteg felső szintje az edény felső peremétől 0,95-1,27 cm mélyen legyen. A talajréteg tetejére többféle egy­szikű és kétszikű, nem évelő növény magját, és/vagy évelő növények vegetatív szaporító szerveit helyezzük és belenyomjuk a talajba. Utána az edényeket a pere­mükig feltöltjük termőtalajjal, és melegházban, áll­ványon tartjuk, alulról Öntözzük. Megfelelő idő (két vagy három hét) elteltével a kontrollként használt e­­dény kivételével valamennyi edényt egyenként be­­teszzük a permetező kamrába, és egy körülbelül 1,46 kg/etrr abszolút légnyomással működő szórófej se­gítségével bepermetezzük. A permetező tartályában az adott vegyület oldata vagy szuszpenziója (6 ml) van, valamint egy ciklohexanont tartalmazó emulzió­képző szer, körülbelül 0,4%-nyi mennyiségben. À per­metezéshez használt oldatban vagy szuszpenzióban a vizsgálandó vegyület olyan mennyisége van, amely- Iyel biztosíthatjuk a táblázatokban megadott kon­centráció-értékeket. A permetezéshez használt oldat elkészítéséhez a vizsgálandó vegyület 1,0 súly%-os törzsoldatának adott részletét használjuk, e törzsolda­tot valamely szerves oldószerrel, mint például aceton­­nal, tetrahidrofuránnal vagy vízzel készítjük. A fel­használt einulgeálószer 35%-ban butil-amin-dodexil­­-benzolszulfonáttal, 65%-ban pedig tall-olajból és etilén-oxidból nyert kondenzált termékből áll, amely utóbbiban egy molekula tall-olajra körülbelül 11 mo­lekula etilén-oxid jut. A permetezés után az edénye­ket visszavisszük a melegházba, és a táblázatban meg­adott idő (2 vagy 4 hét) után megfigyeljük a kotnroU- hoz képest észlelhető elváltozásokat és e változásokat feljegyezzük. Egyes esetekben nem végezzük el a 4. hét utáni megfigyelést. Az I. és II. táblázatban használt posztemergens ak­tivitási tényező az alábbi értékeket veheti fel: Növekedés-gátlás Aktivitási tényező 0-24% 0 25- 49% 1 50-74% 2 75-99% 3 100% 4 A kísérletekhez használt növényeket betűkkel je­löljük, az alábbiak szerint: A mezei aszatx (Cirsium arvense) B szerbtövis (Xanthium pennsylvanicum) 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom