184994. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szén szárítására
3 184994 A találmány szén, különösen lignit barnaszén szárítására szolgáló berendezésre vonatkozik, mely gőzzel és/ vagy forró vízzel történik, miközben a szenet forró vízzel és/vagy gőzzel előmelegítik, utána gőzölik, végül expandálják több egymással egy csoportba összekapcsolható gőzölővei, melyek a friss gőz, a gőzölőkből átáramló gőz gyűjtővezetékeivel és a forró víz számára készült függesztett tartállyal szelepekről összekapcsolhatók. Ilyen berendezések ismeretesek például az AT—PS 287 648 sz. szab. leírásból. Több gőzölő egy közös csoportba történő egyesítése az alkalmazott energia kihasználása vonatkozásában ennél a berendezésnél előnyös. Az egy csoportba egyesített gőzölök száma szerint lehet a ciklikus programokat elkészíteni, amelynek során mindenekelőtt meg kell tölteni az egyes gőzölőket a szárítandó áruval. Ezután az első eljárási fázisban egy első előmelegítést eszközölnek, minél fogva egy erre a célra felfüggesztett tartályból, amelybe az egyik gőzölő kihajtott, illetve kondenzált forró vizét levezetik szelepnyílásokon keresztül, az előmelegítendő szenet forró vízzel gőzölik. Ezt az előmelegítővizet ismét el lehet vezetni a vonatkozó gőzölő mindenkori felfüggesztett tartályába. A szokásos módon a továbbiakban egy második előmelegítést eszközölnek gőzzel. Ezt a gőzt az előmelegítéshez a mindenkori csoport egy másik gőzölőjéből veszik el, amelynek a gőzölési fázisa éppen befejeződött. A gőznek ebből a másik gőzölőbői ahhoz a gőzölőhöz történő átáramlásánál, amelyben a második előmelegítést kell eszközölni, egy részleges expandálás történik, ameddig a nyomások mindkét gőzölőben körülbelül ki nem egyenlítődnek. Az efféle ismert berendezéseknél ez az első expandálás kb. 30 bar telített gőznél kezdődik, amelynél a nyomáskiegyenlítés az átáramlás után kb. 8 bar-ra állítódik be. A második előmelegítés után a friss gőzt bevezetik a gőzölőbe, ahol a szárítás a Fleissner-eljárás szerint történik. Ezen gőzölési fázis befejezése után tehát az első expandálást az első gőzölőben eszközük, miközben a telített gőzt ebből az első gőzölőbői ugyanazon csoport egy további gőzölőjéhez vezetik, amelyben a második előmelegítő fázis zajlik le. Mivel az első expandálás még nem vezet egy atmoszferikus nyomás beállításához, ezen gőzölő következő második expandálását egy további gőzölő első előmelegítésére forró vízzel történő átforraláson keresztül ki lehet használni, miközben az első gőzölő felfüggesztett tartályából forró víz folyik be a mindenkori gőzölőbe, amelyben az első előmelegítést kell végrehajtani. Az első gőzölő maradék nyomását a második expandálás után egy összekötőnyíláson keresztül a szabadba lefejtik, mely célra a gőzölő alsó fedelét ki lehet nyitni, hogy egy kiürítést lehessen eszközölni az alsó fedél lezárása és a felső fedél megnyitása után a gőzölő újbóli szárítandó szénnel történő feltöltése céljából. Ezen berendezést kialakítása szerint meghatározott, előre megadott időközökben és programlefolyás szerint lehet működtetni. Az efféle berendezések gazdaságosságát azonban az egyes gőzölök teljesítménycsökkenése lényegesen befolyásolhatja. Amennyiben egy csoport gőzölője kiesik, szükséges lehet ezen csoport összes gőzölőjének leállítása, amíg a kárt ki nem küszöbölik. Ha az egyes gőzölök egymás alatti összekapcsolására gyűjtővezetékeket irányoznak elő, megfelelő szelepvezérlés mellett elvileg elképzelhető a hajtás egy 4 gőzölési ciklus — mint az AT—PS 287 648-nál — helyett egy 3 gőzölési ciklusban, ez azonban érezhető teljesítménycsökkenést jelent. Semmilyen esetben sem lehetséges az ismert berendezéseknél az indítási módot flexibilisen a mindenkori igényekhez igazítani és ezáltal különféle kiszárítandó előkészített terméknél is gazdaságossági szempontból számításba venni. A találmány tehát arra céloz, hogy az elején megnevezett módszert túllépve, azt továbbfejlessze úgy, hogy egy vagy több gőzölő kiesésénél ne kelljen az egész berendezést az eddigiekhez hasonlóan lefojtott indítási móddal, sőt a megfelelő csoportok leállításával továbbhajtani, hanem a teljesítményt gőzölök kiesésénél is teljesen meg lehessen őrizni. Ezen feladat megoldására a találmány lényegében azzal jellemezhető, hogy a csoportgyűjtővezetékek a mindenkori csoporton túl legalább egy további csoport csoportgyííjtővezetékeivel vagy legalább egy kiegészítő gőzölővei összekapcsolhatók. Ezen a módon elérik, hogy a forró vízzel történő átgőzölés minden tetszés szerinti felfüggesztett tartályból, különféle csoportok minden tetszés szerinti gőzölőjében is megtörténhessen és a telített gőzzel történő elárasztás egy csoport tetszés szerinti gőzölői és a berendezés további részének tetszés szerinti gőzölői között végbemehessen. Az ilyen elrendezésen keresztül a mindenkor egy csoportba egyesítendő összes gőzölő megfelelő odaigazítása is lehetséges, továbbá minden további nélkül az is, hogy a berendezést 5 vagy 6 gőzölés: ciklusban működtessék, amennyiben ez a teljesítménycsökkenést vagy a kiszárítandó árut tekintve kedvezőnek és gazdaságosnak látszik. Ezt a magas hajlékonyság! mértéket az eljárás lefolytatásában az biztosítja, hogy legalább a felfüggesztett tartályokból érkező forró víz számára és az egyes csoportoknak a gőzölőkből átáramló gőz számára szolgáló csoportgyűjtővezetékei mindenkor legalább egy elkülönített minden csoporton átmenő összekötő vezetékkel elzárószelepről összekapcsolhatók. Itt a mindenkori felfüggesztett tartályokból kimenő bemerülőcsövek mindenkor szelepekkel zárhatók le és egy csoportgyűjtővezetékbe torkollnak, ameljen keresztül átgőzölés céljából az egyes gőzölőkhöz történő hozzávezetés — amely ismét szelepekkel zárható le — történik meg. Ez a kivitelezés egy csoporton belüli összekapcsolásra érvényes. Egy szomszédos csoport gczölőivel, illetve a tartalékgőzölő vagy tartalékgőzölők kel történő összekapcsolás céljából az előzőekben megnevezett (n) felszállóvezetéktől (vagy vezetékektől; egy szelepen (vagy szelepeken) keresztül lezárhatóan egy elágazás visz a szomszédos csoport összekötő vezetf ke felé, illetve a tartalékgőzölőhöz, amin keresztül egy hozzákapcsolás lehetséges. Egy csoport gőzölőinek áteresztővezetékei ugyancsak mindenkor szelepekkel zárhatók le és egy gőzölő csoportvezetékkel vannak egyesítve úgy, hogy a telített gőzzel történő elárasztás egy csoport összes gőzölője között megtörténhessen. Egy összekötő vezeték, amelyen keresztül az egyes csoportgyűjtővezetékeket (felszálló vezetékek) egyesítik, lehetővé te^zi a szomszédcsoportok gőzölőinek, illetve a tartalékgőí ölök hozzákapcsolását. Ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy egy csoport gőzölőjének kiesésekor ezen csoportot 3 gőzölési ciklusban tovább lehessen hajtani, ezeket a gőzölőket más csoportokhoz vagy egy tartalékgőzölőhöz lehessen hozzákapcsolni. Amennyiben ezt a tartalékgőzölőt nem kiegészí4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
