184976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolin-származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 184976 4 A találmány tárgya eljárás új tiazolin-származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállí­tására. A találmány értelmében előállítható vegyületek az (I) általános képletnek felelnek meg. Az (I) általános képletben R1 1—3 szénatomos alkilcsoportot jelent, R2 és R3 azonos vagy eltérő jelentésűek és hidrogén­vagy halogénatomot, 1—4 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoportot jelentenek, R4 és R5 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil­­csoport vagy a szomszédos nitrogénatommal együtt 4—6 tagú, telített, 1 N-atomot tartalmazó hetero­­gyűrű, R6 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alka­­noilcsoport, és Y jelentése halogénatom vagy metilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületek, valamint a gyó­­gyászatilag elfogadható sóik értékes gyógyhatással ren­delkeznek. A vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy aj valamely (II) általános képletű vegyületet — a (II) általános képletben R4, R5 és Y jelentése a fenti és X ki­lépő csoportot jelent — a kondenzációt elősegítő reak­ciókörülmények között valamely (III) általános képletű tiokarbamiddal — a (III) általános képletben R1, R2, R3 és R5 jelentése a fentiekben megadott — reagálta­­tunk, vagy b) valamely (IV) általános képletű vegyületből — a (IV) általános képletben R1, R2, R3, R4, R5, R6 és Y jelentése a fentiekben megadott — vizet hasítunk le, vagy c) R6 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására — az (I) általános kép­letben R1, R2, R3, R4, R5 és Y jelentése a fentiekben megadott — valamely (V) általános képletű vegyületet — az (V) általános képletben R4, R5 és Y jelentése a fenti­ekben megadott — valamely (VI) általános képletű ve­­gyülettel — a (VI) általános képletben R1, R2 és R3 jelentése a fentiekben megadott és X' kilépő csoportot jelent — reagálta tunk, vagy d) R6 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületek előállítására — az (I) általános képletben R1, R2, R3, R4, R5 és Y jelentése a fentiekben megadott — valamely (VII) általános képletű vegyüle­tet — a (VII) általános képletben R1, R2, R3, R4, R5 és Y jelentése a fentiekben megadott, míg Z 1—4 szénatomos alkanoil- vagy alkilcsoportot jelent — hidrolizálunk vagy szolvolizálunk, vagy e) R6 helyén 1—4 szénatomos alkanoilcsoportot tar­talmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására egy, R6 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet acilezünk, majd kívánt esetben egy, az a)—e) módszerek valamelyikével előállított (I) álta­lános képletű vegyületet szerves vagy szervetlen savval savaddíciós sóvá alakítunk vagy egy kapott sóból a bá­zist felszabadítjuk, vagy egy, R6 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet szervetlen vagy szerves bázissal fenolát-sóvá alakítunk, vagy egy ilyen sóból savval a bázist felszabadítjuk. Savként például az alábbiak említendők meg: ha­­logén-hidrogénsavak, így sósav vagy brómhidrogénsav. Az A—H általános képletű szerves savak példáiként a metánszulfonsavat és a p-toluol-szulfonsavat nevezzük meg. A fenolátsók képzéséhez szervetlen bázisként például nátriumhidroxid-oldatot vagy káliumhidroxid-oldatot, szerves bázisként például nátrium-metilátot, nátrium­­-etilátot, kálium-terc-butilátot vagy tetraetil-ammónium­­-hidroxidot alkalmazhatunk. A (IV) általános képletű vegyületek is újak — a (IV) álta lános képletben R1—R6, valamely Y jelentése a fen­ti —. A (IV) általános képletű vegyületek alkalmas in­termedierek az (I) általános képletű vegyületek előállítá­sában. Az (I) általános képletű vegyületek izomerjeik alak­jában is jelen lehetnek. Noha az egyszerűség kedvéért a lehetséges izomer formák közül csak egyet adunk meg, a találmány az összes izomer formára is kiterjed. Az a) eljárás során előnyösen úgy járunk el, hogy a (II) általános képletű vegyületet a (III) általános képletű tiokarbamiddal 1:1 és 1 : 1,5 közötti mólarányban visszük reakcióba. A tiokarbamidnak még nagyobb feleslege általában nem jár különös előnnyel. A reagáltatást előnyösen közömbös poláris szerves oldószer, így dimetil-formamid, dimetil-acetamid, eti­­lén-glikol-éterek, aceton vagy tetrahidrofurán jelenlété­ben végezzük. Különösen előnyösek az erősen poláris protikus oldószerek, például metanol, etanol, izopropa­­nol, n-butanol, ecetsav, propionsav, hangyasav, vala­mint a felsorolt oldószerek elegyei, és vízzel alkotott ele­­gyei is. A reagáltatást azonban oldószer nélkül, a reak­­cióelegyet 80—220 °C-ra, előnyösen 100—180 °C-ra melegítve is végezhetjük. Oldószer alkalmazása esetén az előnyös hőmérséklettartomány 50—150 °C. A reakcióidő az alkalmazott oldószertől és a reakció­hőmérséklettől függ, általában 15 perctől 24 óráig ter­jedő időről van szó. A reakció lefolyását előnyösen vé­­konyrétegkromatográfiásan, Kiselgél lemezeken követ­jük. Az (I) általános képletű vegyületek gyakran nehezen oldható savaddíciós sóik alakjában válnak ki a reakció­­elegyből. Amennyiben oldatban maradnak, az oldószert elpároljuk, adott esetben alkalmas kicsapószer (etil­­acetát, dietil-éter, diizopropil-éter, aceton, acetonitril) utólagos hozzáadásával a hozamot növelhetjük. A kiindulási anyagként szükséges (III) általános kép­letű tiokarbamidok önmagában ismert módon, aminok izotiocianátokkal, széndiszulfiddal vagy tiofoszgénnel végzett reagáltatás útján állíthatók elő (Houben-Weyll, „Methoden der organischen Chemie”, 9. kötet, 384. oldal, 4. kiadás, Georg-Thieme-Verlag, Stuttgart 1955). A (II) általános képletű vegyületek előállítására szintén ismert néhány módszer (2 436 263 sz. NSZK-beli közre­­bocsátási irat). A b) eljárás szerint (IV) általános képletű 2-arilimino­­-4-hidroxi-4-(3-szulfamoil-fenil)-tiazolidin-származéko­­kat termikusán, előnyösen proton-katalízis mellett (I) általános képletű vegyületekké dehidratálunk. Reakció­közegként előnyösen valamilyen poláris szerves oldó­szert alkalmazunk, például az alábbiakat: metanol, etanol. propanol, izopropanol, 1- és 2-butanol, etilén­­-glikol-monometiléter, dietilén-glikol-monometiléter, vagy rövidszénláncú alifás karbonsavak, így ecetsav, propionsav, hangyasav vagy a felsorolt oldószerek ele­gyei, valamint vízzel alkotott elegyei. Katalizátorként szerves vagy szervetlen protonsavak, különösen előnyösen az oldószerként felsorolt karbon­savak valamelyike kerülhet alkalmazásra. A (IV) álta­5 10 15 20 25 30 35 40 [45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom