184968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin-származékok előállítására

15 184968 16 14,2 ml 40%-os vizes formaldehid-oldatot, eközben az elegy hőmérsékletét 10 °C alatt tartjuk. A keletkező ol­datot a fenti reakcióelegyhez adjuk, és az elegyet 20 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő al­kalmazásával. Ezután az elegyet éjszakán át hűlni hagy­juk, majd a keletkező, kristályos szilárd anyagot szűrés­sel összegyűjtjük. így az új 4-hidroxi-8-metil-3-metil-tio­­-metil-kinolint kapjuk, olvadáspontja 226—228 °C. Kitermelés 7,3 g. b) A kapott vegyület 2,0 g-jának 80 ml diklór-metán­­nal készített oldatához keverés közben, cseppenként hozzáadjuk 4,0 g 85%-os 3-kIór-perbenzoesav 100 ml diklór-metánnal készített oldatát. A szilárd csapadékot szűréssel összegyűjtjük, dietil-éterrel mossuk és megszá­rítjuk. így az új 4-hidroxi-8-metil-3-metil-szulfonil-me­­til-kinolint kapjuk, olvadáspontja 274—276 °C (bom­lás). Kitermelés 2,0 g. c) A kapott szulfon 1,92 g-jának és 2,11 g kálium­­-karbonátnak 100 ml 2-butanollal készített szuszpenzió­jához 1,08 ml dimetil-szulfátot adunk. Az elegyet 16 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk és forrón leszűrjük. A szűrletet lehűlni hagyva kristályos alakban kapjuk az új l,8-dimetiI-3-metil-szulfonil-me­­til-kinolont, olvadáspontja 244—246 °C. Kitermelés 0,4 g. 19. példa a) Az új közbenső terméket, a 7-etil-4-hidroxi-kino­­lint az alábbi módon állítjuk elő. 121 g 3-etil-aniIin és 250 g dietil-etoxi-metilén-malo­­nát elegyét 1 órán át keverjük gőzfürdőn, 95—100 °C hőmérsékleten, ekkor az etilalkohol fejlődése megszű­nik. Ezután az elegyet —60 °C-ra lehűtjük, és a szilárd anyagot petroléterrel (forráspont: 40—60 °C) triturál­­juk. A szilárd termékről dekantáljuk a folyadékot, és szobahőmérsékletre melegítve az új dietil-(3-etil-anilino)­­-metilén-malonátot kapjuk olajszerű anyag alakjában. Kitermelés 300 g. Ennek az olajnak (50 g) 90 ml difenil-éterrel készített oldatát 60—80 °C-on 30 perc alatt hozzáadjuk 420 ml, visszafolyató hűtő alatt forrásban tartott difenil-éter­­hez. Az elegyet további 30 percen át forraljuk visszafo­lyató hűtő alkalmazásával, majd hagyjuk szobahőmér­sékletre hűlni. Ezután az elegyet azonos térfogatmeny­­nyiségű petroléterrel (forráspont: 60—80 °C) felhígít­juk, a sárgásbarna színű szilárd anyagot összegyűjtjük, további petroléter mennyiséggel mossuk és megszárít­juk, így az új etil-7-etil-4-hidroxi-kinolin-3-karboxilátot kapjuk, olvadáspontja 257—260 °C. Kitermelés 28,6 g. Etil-7-etil-4-hidroxí-kinolin-3-karboxilát (15 g) és 5 mólos vizes nátrium-hidroxid-oldat elegyét keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásával forráspontra melegítjük. Amikor az összes szilárd anyag feloldódott, az oldatot további 30 percen keresztül forraljuk, majd lehűtjük és 30 ml jégecet hozzáadásával 4,0 pH-értékre savanyítjuk. A szilárd anyagot összegyűjtjük, vízzel ad­dig mossuk, amíg a mosófolyadék semleges nem lesz és megszárítjuk. így az új 7-etiI-4-hidroxi-kinolin-3-kar­­bonsavat kapjuk, olvadáspontja 175—178 °C. 1,64 liter, forrásban levő difenil-éterhez 70 perc alatt részletekben hozzáadunk 200,8 g 7-etil-4-hidroxi-kino- Iin-3-karbonsavat. Az elegyet keverés közben szobahő­mérsékletre hűtjük és azonos térfogatmennyiségű pet­rolétert (forráspont : 60—80 °C) adunk hozzá. A barna színű szilárd anyagot összegyűjtjük és vízből kristályo­sítjuk. így az új 7-etil-4-hidroxi-kinolint kapjuk, olva­dáspontja 148—152 °C. Kitermelés 10,6 g. A 10. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. b) 7-Etil-4-hidroxi-kinolint (40,0 g) vizes nátrium­­-hidroxid-oldatban 40%-os vizes formaldehid-oldattal reagáltatunk, így az új 7-etil-4-hidroxi-3-hidroxi-metil­­-kinolint kapjuk, olvadáspontja 180—182 °C. Kiter­melés 42,3 g. c) Ezt a vegyületet (10,0 g) dimetil-szulfáttal metilez­­zük, így az új 7-etil-l-metil-3-hidroxi-metil-4-kinolont (4,4 g) kapjuk, olvadáspontja 147—148,5 °C (etil-ace­­tátból kristályosítva). d) Ezt a vegyületet (3,0 g) tionil-kloriddal reagáltat­­juk, így a 3-klór-metil-7-etil-l-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 136,5—148 °C (bomlás). Kitermelés 3,3 g. e) Ezt a vegyületet (3,2 g) nátrium-metán-tioláttal reagáltatjuk, így az új 7-eti-l-metil-3-metil-tio-metil-4- -kinolont kapjuk, olvadáspontja 104—106 °C (dena­turált szeszből kristályosítva). Kitermelés 0,7 g. f) Ezt a szulfidot (3,0 g) ekvimoláris mennyiségű 3- -klór-perbenzoesawal oxidáljuk, így az új szulfoxidot, a 7-etil- l-metil-3-metil-szulfinil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 144—146 °C (etil-acetátból kristályosít­va). Kitermelés 0,9 g. g) Az e) lépésben kapott szulfidot (3,0 g) 2 mólekvi­valens 3-klór-perbenzoesavval oxidáljuk, így az új szul­­fcnt, a 7-etil-l-metiI-3-metil-szulfonil-metiI-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 172—174 °C (denaturált szesz­ből kristályosítva). Kitermelés 2,8 g. 20. példa A 10. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. a) 6-Klór-4-hidroxi-kinolint (18,0 g) vizes nátrium­­-hidroxid-oldatban 55 °C hőmérsékleten, 24 órán ke­resztül, formaldehiddel reagáltatunk, így az új 6-klór-4- -h'idroxi-3-hidroxi-metil-kinolint (15,4 g) kapjuk, olva­dáspontja 300 °C fölötti. b) Ezt a vegyületet (25,2 g) vizes kálium-hidroxid-ol­­datban szobahőmérsékleten dimetil-szulfáttal metilez­­zük, így az új 6-klór-3-hidroxi-metil-l-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 207—209 °C (denaturált szesz és víz elegyéből kristályosítva). Kitermelés 10,5 g. c) Ezt a vegyületet (10,5 g) tionil-kloriddal reagáltat­juk, így az új 6-klór-3-klór-metil-l-metil-4-kinolon-hid­­ro-kloridot kapjuk. J) Ezt a vegyületet metanolban nátrium-metán-tio­láttal reagáltatjuk, majd a nyersterméket szilikagélen nagynyomású folyadékkromatográfia segítségével tisz­títjuk, az eluálást diklórmetán és izorpropanol 90 : 10 arányú elegyével végezzük, az áramlási sebesség 250 ml/ perc. így az új 6-klór-l-metil-3-metil-tio-metil-4-kino­­lont kapjuk, olvadáspontja 148—150 °C. Kitermelés 6,6 g. e) Ezt a szulfidot (2,0 g) ekvimoláris mennyiségű 3- -klor-perbenzoesavval oxidálva az új szulfoxidot, a 6- -klór-l-metil-3-metil-szulfinil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 217—219 °C. Kitermelés 1,5 g. /) Ad) lépésben kapott szulfidot (2,0 g) 2-mólek viva­ient 3-klór-perbenzoesavval oxidálva az új szulfont, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom