184949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-oxo-PGI2 és analógonjai előállítására

5 184949 6 alifás és aromás aminokat, trietil-amint, piridint, DBU-t, DBN-t, alkáli-alkoxidokat, kálium-karbonátot stb. A W helyén szulfmil-szubsztituenst tartalmazó II ál­talános képletû vegyületeket a III általános képletű vegyületekből állítjuk elő a szulfidcsoportok oxidáció­jával. Az oxidációs reakcióra szerves vagy szervetlen per-vegyületeket alkalmazhatunk. Ilyenek a hidrogén­­-peroxid, a szerves persavak mint a m-klór-pcrbenzoesav vagy a nátriummeta-perjodát. Alkalmazhatunk továbbá egyéb, a fenti oxidációra alkalmas oxidálószereket is (E. Block, Reactions Of Organos-Sulfur Compounds, Academic Press, Inc. New York San Francisco, London 1978). A reakcióelegyek hőmérséklete tág határok-------78 °C—b50 °C — között változhat. Oldószerként alkal­mazhatjuk valamennyi, a reakció szempontjából indiffe­­rens szerves oldószert. Előnyösen klórozott alifás szén­­hidrogéneket és éter-típusú oldószereket használunk. A III általános képletű vegyületeket a IV általános képletű biciklusos hemiacetál származékokból aktivált metilén-csoportot tartalmazó 5-szubsztituált-4-oxo-vale­­riánsav-származékokkal egylépéses, Knoevanagel kon­denzációt követő Michael addícióval állíthatjuk elő. A IV általános képletű vegyületek az irodalomból [JACS, 91,5675. (1969)] ismertek, illetve az ott megadott módon állíthatók elő. Ab) eljárás szerint a IV általános képletű vegyületeket az V általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk. A reakciót oldószerben, katalizátor jelenlétében hajt­juk végre. A reakcióelegy hőmérséklete tág határok — 80—200 °C — között változhat. Oldószerként aro­más-, és halogénezett aromás-szénhidrogéneket, előnyö­sen toluolt és xilolt alkalmazunk az oldószer forrpont­­jának megfelelő hőmérsékleten. Alkalmazhatunk to­vábbá aprotikus dipoláris oldószereket, mint dimetil­­formamidot, hexametil-foszforsav-triamidot. A reakciók katalizátoraként alkalmazhatjuk a Knoevenagel reakció valamennyi ismert katalizátor-típusát, előnyösen másod­rendű aminokat — piperidint vagy morfilint — vagy ezek szerves savakkal alkotott sóit. Az előállított I álta­lános képletű vegyületeket 5(Z)- és 5(E)-izomerekre kü­löníthetjük el. A leírásban farmakológiailag elfogadható kationon olyan 1, 2 vagy 3 értékű pozitív töltésű ionok egy egyen­­értékét értjük, amelyek az élő szervezetben a találmány szerinti vegyületeknek megfelelő dózisokban nem válta­nak ki nem kívánt mellékhatást. Ilyen kationok min­denekelőtt az alkálifémek ionjai, így a nátrium-, kálium- és lítiumion ; az alkáliföldfémek ionjai, így a kalcium- és a magnéziumion, az alumíniumion, az ammóniumion, és a különféle szerves aminokból levezethető egy vagy többértékű ammóniumionok, mint például a triszhid­­roximetil-ammónium-ion. Az I általános képletű 4-oxo-PGI2, valamint analo­­gonjai és származékai gátolják az arachidonsavval vagy ADP-vel vagy kollagénnel kiváltott vérlemezke aggre­­gációt, hatnak a keringésre, a simaizmokra, új hatásként citoprotektív hatást mutatnak, hatnak a bronchus izom­zatúra, a gasztrointesztinális rendszerre, és számos to­vábbi értékes farmakológiai hatást mutatnak. Az I álta­lános képletű vegyületek mint stabilis prosztaciklin analogonok a humán vérből izolált vérlemezkékben dús plazmán 1 x 10“6 mol/ml ADP-vel kiváltott aggregációt Born módszerével mérve 15—200 ng/ml (IC50) kon­centrációban gátolták, amely 1/10—1/100 PGI2 hatás­nak felel meg. Ezen új prosztaciklin analogonok a prosztaciklinhez hasonlóan erős értágító hatással rendelkeznek. A pento­­barbiturállal altatott macskán mért haemodinamikai paraméterek alapján a hatás erőssége a PGI2 hatásának 1/10—l/l00-a. Altatott kutyán 1—10 gamma/kg/perc infúzióban 10—15%-os csökkenést okoznak az aortás vérnyomásban. Az I általános képletű vegyületek csökkentik az izolált borjú koszorúsér nyugalmi tónusát, tízszeres dó­zisban adnak a prosztaciklínnel azonos hatást. A vegyü­letek elernyesztik a tengeri malac tracheát és a humán izolált bronchus preparátumot, a hatás erőssége a PGI2 hatásának 1/25-e. Hatnak továbbá a gasztrointesztinális rendszerre, gátolják a gyomorsav szekréciót. Az I általános képletű vegyületek mint új stabilis prosztaciklin analogonok humán és állatgyógyászatban alkalmazhatók különféle megbetegedések megelőzésére és kezelésére. a) E vegyületek adagolása csökkenti a vérlemezkék adhéziós karakterét, megakadályozza a trombusok kép­ződését és feloldja a kialakult trombusokat. így alkal­masak a miokardiális infarktus, a post-operatív trom­bózis és az arterioszklerotikus megbetegedések megelő­zésére és kezelésére. Alkalmazhatók az extrakorporális keringés területén önmagukban vagy heparinnal kombi­nálva. Alkalmazásuk történhet orálisan, tabletták vagy kapszulák formájában, továbbá intravénás és intramusz­­kuláris injekció vagy infúzió formájában. Napi dózisuk 0,05—50 mg/testsúlykilogramm az adagolás formájától, a betegség súlyosságától és kortól függően. b) Gyomorsav szekréció gátlás Ezen új prosztaciklin analogonok humán és állatgyó­gyászati alkalmazásban csökkentik a gyomorsav ki­választódását ezáltal alkalmasak a gyomorfekély meg­előzésére, illetve kezelésére. Adagolásuk intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután infúzió formájában történik, a dózis 0,1—20 gamma/kg/perc. Orálisan adagjuk 1—10 mg/testsúlykilogramm na­ponta. c) Bronchus tágítás Ezen új prosztaciklin analogonok alkalmasak az aszt­ma kezelésére. Alkalmazásuk tabletta, kapszula vagy spray formájában történik, napi dózisuk 0,01—5 mgj testsúlykilogramm. E szerek előnyösen kombinálhatok más antiasztmatikumokkal, mint izoproterenollal, efed­­rinnel, xantin-származékokkal és kortikoszteroidokkal. d) Alkalmazási lehetőségük továbbá a különböző bőrbetegségek kezelése, mint pl. a psoriasis, különböző specifikus és aspecifikus dermatitiszek, allergiás kiüté­sek. Ez esetben oldatok, kenőcsök és aeroszolok formá­jában használjuk helyileg. A készítményekben a ható­anyag 0,5—2%. A találmány további részleteit a kiviteli példák szem­léltetik a találmány korlátozásának szándéka nélkül. 1. példa 5-Fenilszulfinil-4-oxo-PGI1-metil-észter 1,60 g (3,3 mmol) 5-feniltio-4-oxo-PGI,-metil-észtert feloldunk 80 ml diklór-metánban és keverés közben 0 °C-on hozzáadunk 690 mg (3,6 mmol) 90% hatóanyag­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom