184945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ruházati ipari anyagok hordáshigiéniai tulajdonságainak mérésére
5 184945 6 megfelelően bizonyos mennyiségű vízgőzt adszorbeál anélkül, hogy az anyagot érzékszerveinkkel nedvesnek éreznénk. További nedvességfelvétel során azonban az anyag belsejében kondenzáció, lecsapódás játszódik le, aminek következtében az anyagot nedvesnek érezzük. Az első fázisban a nedvességfelvétel tehát pozitív tulajdonság (hozzájárul a keletkező nedvesség eltávolításához), a második fázisban az anyag hővezető- és vízgőzáteresztő képessége által meghatározott nedvességfelvétel döntően negatív sajátosság. Ez elvezetett ahhoz a további felismerésünkhöz, hogy a nedvességfelvétel értékéből levonva az izoterm körülmények között mérhető vízgőzfelvételi értéket olyan mutatóhoz juthatunk, amely a hordási próbákkal azonos módon jellemzi a ruházati ipari anyagok hordáshigiéniai tulajdonságait. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány szerint most már úgy járunk el, hogy a próbatestet először nem-izoterm körülmények között vizsgáljuk, vízgőzt eresztünk át rajta és közben mérjük a nedvességfelvétel értékét, majd a próbatestet izoterm körülmények között vizsgáljuk, vízgőzt eresztünk át rajta és mérjük a vízgőzfelvétel értékét, végül a nem-izoterm nedvességfelvétel értékéből levonjuk az izoterm vízgőzfelvételi értékét és ezzel a hordáshigiéniát jellemző mutatószámot hozunk létre. Az izoterm vízgőz-felvétel meghatározásához alkalmazhatjuk ugyanazt a próbatestet, mint amit a nemizoterm nedvességfelvétel meghatározásához alkalmaztunk, ekkor azonban a próbatestet a nem-izoterm nedvességfelvétel meghatározása előtt tömegállandó értékig kondicionálnunk kell. Célszerű foganatosítási mód szerint a próbatesteket a mérések előtt 20—23 C° hőmérsékleten és 45—-70% relatív nedvességtartalmú légtérben 5—72 óráig, előnyösen 8—24 óráig kondicionáljuk, a mérést pedig 20—38 C° hőmérsékleten, 75—100%, előnyösen 95—100% relatív nedvességtartalmú légtérben végezzük. Az állandósult állapot előtti vízgőz-felvétel elkerülése érdekében célszerű, ha a vizsgálati hőmérsékletet a próbatesteknek a mérőkészülékbe való behelyezése után 10 percnél rövidebb idő alatt érjük el. Szintén a mérés pontossága szempontjából célszerű, ha a beállított vizsgálati hőmérsékletet +0,3 C° pontossággal tartjuk. További célszerű foganatosítási mód esetében az izoterm vízgőz-felvétel mérésekor a nedvesítő folyadék és a próbatest távolságát 1—10 cm között, például 5 cm körül tartjuk. A nem-izoterm nedvességfelvétel mérésekor pedig a próbatest területének legalább 80%-át szabadon hagyhatjuk és a próbatest és a folyadékszint távolságát 1—3 cm, előnyösen 1—1 V2 cm között tartjuk. 1 1. Kiviteli példa A következő anyagok hordáshigiéniai tulajdonságait határoztuk meg a szokásos módon hordási próbával: A) Teljes barkás természetes felsőbőr B) Természetes lakk felsőbőr C) Box jellegű szintetikus felsőbőr D) Lakk jellegű szintetikus felsőbőr E) Velúr jellegű szintetikus felsőbőr Az A), B), C), D) és E) jelű felsőbőrökből készített azonos anyagi felépítésű és konstrukciójú lábbelik hordási próbája eredményeinek statisztikai értékelése alapján a felsőbőrök minőségi sorrendje a következő volt : A, E, B, C, D (a hordáshigiéniai érték csökkenő sorrendjében). Megállapítható volt továbbá, hogy az A és £jelű felsőbőrök közötti különbség e tekintetben minimális. A vízgőzfelvétel meghatározásához valamennyi felsőbőrből 6 db 50 x 50 cm méretű próbatestet vágtunk ki. A próbatesteket 24 óra hosszat kondicionáltuk 20 ± 0,5 °C hőmérsékletű, 65 ± 5% relatív nedvességtartalmú levegőben. Ezután meghatároztuk a próbatestek tömegét (1 mg pontossággal) és azokat desztillált vizet tartalmazó zárt térbe helyeztük. A próbatestek a víz szintje felett 5 cm távolságra függőlegesen helyezkedtek el egymástól minimum 5 mm távolságban úgy, hogy minden oldalról szabadon érintkeztek a 20 ± 0,5 °C hőmérsékletű légtérrel. 24 óra után meghatároztuk a próbatestek tömegét. A végső és a kezdeti tömeg különbségét a próbatestek kondicionált tömegére vonatkoztatva az alábbi %-ban kifejezett átlagértékeket kaptuk : A) 18,05%, B) 13,64%, C) 0,61%, D) 0,63%, E) 0,48%. A nedvességfelvétel meghatározásához a fenti próbatestekből 38 mm átmérőjű, köralakú próbatesteket vágtunk ki, melyeket a tömeg állandó értékéig, vagy legalább 40 óráig kondicionáltunk 20 ± 0,5 °C hőmérsékletű, 65 ± 5% relatív nedvességtartalmú légtérben. Az ismert tömegű próbatesteket egyenként színoldalukkal felfelé a Permeabilimetre CTC készülék 20 ml vizet tartalmazó mért edényeire helyeztük és a 10 cm2 területű nyílást tartalmazó csavarmentes fémgyűrűk segítségével szorítottuk le azokat. (Az edényekben lévő vízmennyiség a próbatest és a vízfelület között 15 mm távolságot biztosít. A próbatest fémgyűrű által meghatározott szabad területe a teljes terület 68%-a). A mérőedényeket óvatosan a készülékbe helyeztük, a fűtést és a ventillátort bekapcsoltuk. A fűtőberendezés alkalmas legyen arra, hogy a mérőedényekben lévő vizet legalább 10 perc alatt 32 °C-ra felfűtse és ezt a hőmérsékletet a vizsgálat során legalább ±0,3 C pontossággal tartsa. A mérőedények felett elhelyezett ventilátor a vizsgálat során a próbatestek felületére merőlegesen 1 m/s sebességű, 20 ± 0,5 °C hőmérsékletű és 65 ± 5% relatív nedvességtartalmú légáramot bocsátott. A bekapcsolástól számított 8 óra elteltével a készüléket leállítottuk, a mérőedényekből kivettük a próbatesteket és tömegüket 1 mg pontossággal határoztuk meg. A végső és a kezdeti tömeg különbségét a próbatestek kondicionált tömegére vonatkoztatva az alábbi %-ban kifejezett átlagértékeket kaptuk : A) 21,19%, B) 63,43%, C) 81,75%, D) 88,19%, E) 5,04%. Az utóbbi értékekből levonva a megfelelő vízgőzfelvétel értéket a kondenzált mennyiségre a következő adatokat kaptuk : A) 3,14%, B) 49,70%, C) 81,14%, D) 87,56%, E) 4,56%. A fenti értékek növekvő sorrendjét (A, E, B, C, D) figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az megegyezik a hordási próbák eredményeivel. 2. Kiviteli példa A nedvességfelvétel meghatározására az 1. kiviteli példában felsorolt felsőbőrökből 6 db 53 mm átmérőjű köralakú próbatestet vágtunk ki, melyeket 24 óra hosz, 5 10 1:. 20 30 3 5 4C 45 50 55 60 65 4
