184938. lajstromszámú szabadalom • Ajtóba épített szekrény
3 184938 4 A találmány tárgya ajtóba épített szekrény, amelynek ajtószárnyat képező, sarokvasak segítségével elfordítható lapja és ennek ajtó-bélésfal felőli oldalán szekrény alakú teste van, amely testnek a lappal ellentétes oldalán egy előnyösen lezárható nyílás van. Egy ilyen típusú ajtóba épített szekrényt ismertet a 19 11213. számú német szövetségi köztársaságbeli használati minta-leírás. Ennél a test az ajtószárnynak az ajtóbélésfal felőli oldalán van elhelyezve. A szokásos ajtó sarokvasak általában nem elegendők arra, hogy az ajtóba beépített szekrénynél föllépő terheléseket fölfogják, és így fennáll annak veszélye, hogy a saroksavak, vasalások helyükről kiszakadnak. Hátrányos az is, hogy ez az ismert ajtóba épített szekrény nincs középen az ajtónyílásban, ami esztétikailag károsan hat. Ez a megoldás arra sem alkalmas, hogy mind a négy lehetséges oldalon megfelelő vasalásokkal lehessen kialakítani. A találmány feladata olyan ajtóba épített szekrény létrehozása, amely egy normál, szokásos ajtószárny elhelyezésétől és az ajtóbélés anyagától függetlenül mind a négy lehetséges oldalon vasalásokkal látható el és ugyanekkor ipari előállításra is alkalmas. A találmány a kitűzött feladatot olyan ajtóba épített szekrény létrehozása révén oldja meg, amelynél a test oldalfalai a nyílás irányában összetartanak, a lap mindegyik fölső és alsó sarkán kimunkálások vannak a vasalás fölfogására, egy első alsó vasalásrész a test fenékfalán helyezhető el és egy, a testből kinyúló részével egy, az ajtó bélésfalon kívül a fenéken elhelyezhető második alsó vasalásrészen egy függőleges tengely körül elfordithatóan van ágyazva, továbbá az első alsó vasalásrész magassága a második alsó vasalásrészhez viszonyítva változtatható, egy első fölső vasalásrész a test fedélfalához van erősítve, valamint egy második fölső vasalásrész az ajtóbélés alsó részének alsó oldalához van erősítve. A különböző tárgyak befogadására szolgáló szekrényt a test képezi és ennek belsejében a kívánt alkalmazási céloknak megfelelő tartók és bordázatok lehetnek elhelyezve. A szekrény hátoldalát az ajtólap képezi. Maga a test nem képezi a találmány tárgyát. Ugyanez érvényes a lezárható nyílás kialakítására is. így például alkalmazható csapóajtó, tolóajtó vagy lengőajtó is anélkül, hogy ez a találmány lényegét befolyásolná. Azáltal, hogy a test mindkét oldalfala a nyílás irányában összetart és a testnek, illetve a lapnak fölső és alsó sarkain a vasalás fölfogására alkalmas kimunkálások vannak, a találmány szerinti ajtóba épített szekrény mind a négy oldalon vasalással látható el. Ez eltér a szokásos ajtóktól, amelyeknek vasalással ellátott oldala nem változtatható és aminek következtében a falfelületben egy holttér jön létre. A fest alakja és az alkalmazott anyag is egyébként tetszőleges lehet és a méretek a fali ajtó lyukjának megfelelően választhatók meg. Az ajtóba épített szekrény mélysége 50 mm és 600 mm között változtatható. A találmány szerinti ajtóba épített szekrény fontos tulajdonsága, hogy ipari módszerekkel egységes egészként gyárthaió és valamennyi hagyományos ajtó helyére beépíthető, amelynek során az ajtóbélés a fallyukban marad. A találmány szerinti ajtóba épített szekrény a meglévő vasalásoktól is független, azaz független attól, hogy az előzőleg helyén lévő ajtó milyen kialakítású volt. Ennek az az oka, hogy független vasalást alkalmazunk, amelynek fölerösítése attól is független, hogy a meglévő ajtóbélés milyen anyagból van. A találmány szerinti ajtóba épített szekrény létrehozásánál abból indultunk ki, hogy a vasalás révén fölvett és az álló szerkezetrésznek átadott terhelés növelhető legyen. Ezért azt irányoztuk elő, hogy egy, a testből kiálló alsó vasalásrész függőlegesen egy második alsó vasalásrészre támaszkodjon, amely az ajtó-bélésfalon kívül van. Egy ilyen típusú vasalásszerkezet segítségével egy ajtóba épített szekrénynél föllépő terhelések is minden további nélkül fölfoghatok. Ha az ajtóba épített szekrény esetleg lesüllyedne, a két alsó vasalásrész egymáshoz viszonyított magassági helyzetének beállíthatósága lehetővé teszi az ajtóba épített szekrény fölemelését, ami megakadályozza ennek leülését és ezáltal működésképtelenné válását. A találmány szerinti ajtóba épített szekrénynél a vasalások elhelyezése következtében egy messzire előre tolt forgáspontot kapunk, minek következtében nyitás után az ajtónyilás optimális szélességű. A találmány szerinti ajtóba épített szekrényt nem szakemberek is fáradság nélkül behelyezhetik. Ehhez csupán az szükséges, hogy a vasalásrészeket az ajtóba épített szekrényre, illetve az ajtóbélésre vagy az ajtó a'jára fölerősítsék, például csavarok segítségével, és ezt követően az ajtóba épített szekrényt befüggesszék. A már meglévő vasalások fönnhagyhatók és fedősapkákkal fedhetők le. Éppen ilyen egyszerűen végezhető az ajtóba épített szekrény eltávolítása is, például költözködés esetén. A találmány szerinti ajtóba épített szekrény kiszerelése után a régi ajtó a régi, még meglévő vasalásra függeszthető, és ezáltal visszaállítható a régi állapot. Az ajtóba épített szekrény az új helyen az ismertetett módon ismét egyszerűen beszerelhető, amely beszerelés során a vasalások ismét a kívánt oldalra kerülnek, amely oldalnak nem kell azonosnak lenni azzal az oldallal, amelyen a vasalások az előző beépített állapotban voltak. A találmány egyik kiviteli alakjánál a test oldalfalai a lappal azonos szögeket zárnak be. Ezáltal biztosítható, hogy a találmány szerinti ajtóba épített szekrény szimmetrikus test látványát nyújtsa, ami fontos követelmény. Az előzőkben már említettük, hogy a második fölső vasalásrésznek az ajtóbélés alsó oldalához erősíthetőnek kell lenni. Ezzel kapcsolatban a találmány egy további kiviteli alakjánál mindkét fölső vasalásrész L alakú, az L alak egyik szára a test fedélfalának fölső oldalára, illetve az ajtóbélés alsó oldalára erősíthető, a másik szár az ajtó-bélésfalon kívülre nyúlik és a másik szár szabad végei egymással elfordíthatóan vannak öszszeerősítve. Mivel a fő terhelést jelentő függőleges terhelést a fenékoldali vasalás fogja föl, a fölső vasalásnak csupán az erre merőleges féllépő erőket kell fölfogni, amelyek elsősorban az ajtóba épített szekrény billenő nyomatéka következtében lépnek föl. Ha a vasalásrészeket a fedélfal fölső oldalához, illetve az ajtóbetét alsó oldalához csavarozzuk, kifogástalan erőfölfogást kapunk, úgyhogy az ajtóba épített szekrény biztonságosan fölfüggeszthető. A találmány egy további kiviteli alakjánál a második fölső vasalásrész első szára előnyösen belülről fekszik hozzá az ajtóbetéthez. Ezáltal a fölső vasalás forgáspontjának az alsó forgásponthoz viszonyított helyzete is meghatározható, amire szükség van, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
