184936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,5-dialkil-3-hidroxi-pirrol-2-karbonsav-észterek piperidin származékai előállítására

11 184936 12 A fentiek értelmében a találmány tehát olyan terápiás szerek és gyógyszerkészítmények előállítására is vonat­kozik, amelyek a szokásos hordozó- és hígítószereken kívül hatóanyagként egy I általános képletű vegyületet vagy ennek fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóját tartalmazzák. Az új vegyületek szokásos gyógyszeralakokban szi­lárd vagy folyékony állapotban tablettákként, kapszul­ákként, por, granulánum, drazsé vagy oldat alakjában alkalmazhatók. Ezeket a készítményeket szokásos mó­don állíthatjuk elő. A hatóanyagot a szokásos gyógy­szerészi segédanyagokkal, például talkummal, arab mézgával, szacharózzal, tejcukorral, búza- vagy kukori­cakeményítővel, burgonyaliszttel, magnézium-sztearát­­tal, algináttal, tragantmézgával, karragenáttal, polivinil­­-alkohollal, polivinil-pirrolidonnal, vizes vagy nem-vizes hordozóanyagokkal, nedvesítő-, diszpergáló-, emulgáló­­szerekkel és/vagy tartósítószerekkel dolgozhatjuk fel (L. G. Goodman, A. Gilman ; The Pharmacological Basis of Therapeutica). Az így kapott gyógyszerkészít­mények a hatóanyagot rendszerint 0,001—99 súlyszá­­zalék mennyiségben tartalmazzák. ■ Az előnyös gyógyszerkészítmények perorális beadásra alkalmas alakban vannak. Ilyen adagolási alakok pél­dául a tabletták, filmtabletták, drazsék, kapszulák, pi­rulák, porok, oldatok, szuszpenziók vagy késleltetett hatású alakok. Parenterális készítmények, például in­jekciós oldatok is figyelembe vehetők. Megemlítjük ezen kívül például a végbélkúpokként használt készít­ményeket. Megfelelő tablettákat például úgy állíthatunk elő, hogy a hatóanyagot ismert segédanyagokkal, például iners hígítószerekkel, például dextrózzal, cukorral, szor­­bittal, manittal, polivinil-pirrolidonnal, kálciumkarbo­­náttal, kálcium-foszfáttal vagy tejcukorral; szétesést elősegítő szerekkel, például kukoricakeményítővel vagy alginsavval; kötőanyaggal, például keményítővel vagy zselatinnal, síkosítószerrel, például magnézium-sztearát­­tal vagy talkummal és/vagy késleltetett hatás elérésére szolgáló szerrel, például karboxi-polimetilénnel, kar­­boximetil-cellulózzal, cellulóz-acetát-ftaláttal vagy poli­­vinil-acetáttal keverjük össze. A tabletták több réteg­ből is állhatnak. Ennek megfelelően a drazsékat úgy állítjuk elő, hogy a tablettákkal analóg módon előállított magokat a szo­kásosan drazsébevonatként használt szerekkel, például kollidonnal, sellakkal, arab mézgával, talkummal, titán­­dioxiddal vagy cukorral vonjuk be. Ez a drazsébevonat több rétegből is állhat, és ilyenkor a tablettáknál felso­rolt segédanyagokat lehet alkalmazni. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó olda­tok vagy szuszpenziók még ízjavító anyagokat, például vanillint vagy narancskivonatot is tartalmazhatnak. Ezenkívül szuszpendálószereket, például nátrium-kar­­boximetil-cellulózt vagy tartósítószereket, például p­­-hidroxi-benzoátot tartalmazhatnak. A kapszulákat pél­dául úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot iners hor­dozóanyaggal, például tejcukorral vagy szorbittal elke­verve, zselatinkapszulákba töltjük. Alkalmas végbélkú­pokat például az erre a célra alkalmas hordozóanyag­gal, például közömbös kémhatású zsírokkal vagy poli­­etilén-glikollal, illetve polietilén-glikolszármazékkal va­ló el keveréssel állíthatunk elő. A találmány szerinti vegyületek adagja a kezelendő beteg korától, állapotától és súlyától, valamint az alkal­mazás módjától függ. A hatóanyag napi adagja rend­szerint 5—100, előnyösen 10—80 mg. A következő példákban részletesen ismertetjük a ki­indulási vegyületek és az I általános képletű vegyületek előállítását anélkül, hogy a találmányt ezekre korlátoz­nánk. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokban adjuk meg. I A kiindulási vegyületek előállítása 1. példa 3-Hidroxi-4,5,6,7-tetrahidro-2-indol-karbonsav--etilészter 35 g nátriumfém 1,5 liter etanollal készült oldatához keverés közben nitrogénatmoszférában hozzácsepegte­tünk 295 g 2-(etoxi-karboniI-metil-amino)-l-ciklohexén­­-ka'bonsav-etilészter 400 ml etanollal készült oldatát. Há'om óra hosszat tartó forralás után a lehűlt oldat­hoz előbb 600 ml vizet, majd 150 ml tömény sósavat adunk. A reakciókeveréket 6 óra hosszat — 10°-on állni hagyjuk, majd a kivált 142 g 3-hidroxi-4,5,6,7-tetrahidro­­-2-mdol-karbonsav-etilésztert szűrőn szívatással elvá­lasztjuk. A termék olvadáspontja 94—95°. Elemi összetétele (%): CjjHjjNOj (209,2) képlet alapján számított: 63,2 C, 7,2 H, 6,7 N; tahit: 63,3 C, 7,4 H, 6,8 N. II. példa 3-Hidroxi-4,5-dimetil-2-pirrol-karbonsav-etilészter Az I. példával analóg módon eljárva, 35 g nátrium­­fém 1,5 liter etanollal készült oldatából és 264 g 3- -(etoxi-karbonil-metil-amino)-2-metil-krotonsav-etilész­­ter 400 ml etanollal készült oldatából 165 g cím szerinti vegyületet kapunk. Olvadáspontja 111—113°. Elemi összetétele (%) '■ CgHjjNOj (183,1) képlet alapján számított: 59,0 C, 7,1 H, 7,7 N; tahit: 59,2 C, 7,2 H, 7,5 N. III. példa 3-Hidroxi-4,5-dimetil-2-pirrol-karbonsav-metilészter Az I. példával analóg módon eljárva, 5,7 g nátrium­fém 250 ml metanollal készült oldatából és 40 g 3- -(metoxi-karbonil-metil-amino)-2-metil-krotonsav­­-metilészter 90 ml metanollal készült oldatából 28,1 g cím szerinti vegyületet kapunk. Olvadáspontja 170— 172°. Elemi összetétele (%): C8HnN03 (169,1) képlet alapján számított: 56,8 C, 6,6 H, 8,3 N; talált: 57,3 C, 6,6 H, 8,4 N. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom