184932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xilolok izomerizálására

5 184932 6 amorf heterogén katalizátor, melyet számos savval kata­lizált folyamatban használnak. Az ilyen típusú izome­­rizáció előnyei az alábbiakból közvetlenül beláthatok. A katalizátor egységre rohamosan csökken a platina elhagyásával, továbbá az alacsony nyomáson alkalma­zott reaktorok olcsó acélból készülnek és nyomásálló­sággal kapcsolatos szerkezeti problémák sem merülnek fel. Az eljárás kivihető molekuláris hidrogén hozzáadá­sa nélkül és így nem igényel segédeszközöket a gáz elő­állítására és visszakeringtetésére. E tulajdonságok nagy­ban csökkentik a beruházási és üzemelési költségeket és a kisnyomású eljárást az „Octafining” eljárás komoly versenytársává tették, az alacsony nyomás és kis térfo­gatsebesség miatt a nagyméretű reaktorok iránti igény és az eljárás velejáró működési hátrányai ellenére. Az eddig használt kisnyomású gőzfázisú izomerizá­­ció legfőbb hátránya a betáplált keverék etil-benzol tar­talmával szembeni kis tűrőképesség. A katalizátor az etil-benzolt csak nagyon erélyes körülmények alkalma­zásakor alakítja át, úgyhogy diszproporcionálódás mi­att a xilol elfogadhatatlan vesztesége következik be. További hátrány, hogy a katalizátor aktivitása kokszle­rakódás következtében gyorsan csökken, minthogy széntartalmú réteg fedi el a kovasav—alumínium-oxid katalizátor aktív helyeit a működés során. A koksz le­vegővel elégetve távolítható el a katalizátor regenerálása céljából. A működés folyamatossága az ismert „swing”­­reaktor technikával valósítható meg két vagy több reak­tor alkalmazása útján, melyek közül egyiken a betáplá­lást áramoltatják át, a másikon pedig a koksz-lerakódás miatt inaktiválódott, kimerült katalizátor leégetéses re­generálását hajtják végre. Az általános gyakorlatban egy reaktort 2—4 napig tartanak áramlás alatt, majd egy frissen regenerált reaktorra kapcsolnak át. Az iparban úgy „Octafining” típusú, mint kisnyomá­sú eljárásnál használható berendezéseket alkalmaznak, melyekben a /?-xilol elkülönítése után a többi izomert az etil-benzol megengedett mennyiségével együtt vissza­vezetik az izomerizáló egységbe, és az ott képződött p­­-xilolt visszavezetik a kristályosító kinyerő készülékbe. A ma alkalmazott ipari megoldásoknál nagynyomású izomerizációt hajtanak végre nagy mennyiségű hidro­géngázzal, vagy pedig bonyolult kisnyomású izomeri­zációt a „swing”-reaktor alkalmazásával és költséges desztillációval, mellyel a betáplált keverékből annyi etil­­-benzolt távolítanak el, hogy annak szintje elfogadható, általában mintegy 5°/ legyen. A zeolit ZSM—5 katalizátornak a kisnyomású izo­­merizálás kovasav—alumínium-oxid katalizátorával való helyettesítése előnyösen tolja el az etil-benzol és a xilo­­lok diszproporcionálódásának relatív arányát. Az így módosított eljárást — a 4 101 596. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint — ala­csonyabb hőmérsékleten hajtják végre, mint a szokvá­nyos kisnyomású izomerizációt kovasav—alumínium­­-oxid fölött. Ilyen körülmények között hosszú átáramol­ta tás i periódusok lehetségesek a kiinduló anyag magas etil-benzol szintje esetén is, ami az etil-benzol torony működtetését kíméletesebb — és kevésbé költséges — körülmények között teszi lehetővé, a betáplálás etil­­-benzol tartalmának csak egy részét eltávolítva. Ha az így tökéletesített eljárásban zeolit ZSM—5 katalizátort alkalmaznak, az eljárás módosításra szorul a művelet alacsonyabb hőmérsékletéhez való alkalmazkodás mi­att. Az etil-benzolt is tartalmazó szénhidrogén-keverék izomerizálását a találmány szerint olyan konverziós kö­rülmények között hajtjuk végre, hogy a kiinduló anya­got zeolit katalizátorral hozzuk érintkezésbe; e zeolit kovasav-alumínium—oxid aránya nagyobb 12-nél és kompressziós indexe 1—12, a kiindulási szénhidrogén­keverék 8-nál nagyobb szénatomszámú alkil-aromás ve­­gyületeket tartalmaz, a konverziós nyomást 790 kPa alatt tartjuk, a konverziós hőmérséklet 426—537 °C, és a fenti katalizátor olyan természetű, hogy 2 súlyszá­zaléknál kevesebb xilolt alakít át xiloltól eltérő vegyüle­­tekké 482 °C hőmérsékleten, 1480 kPa nyomáson és 5 térfogatrész nyersanyag/katalizátor súlyrész/óra térfo­gatsebesség mellett. A kompressziós index egyszerű meghatározását a 3 907 915. számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás ismerteti, melynek lényege a következő: Légköri nyomáson, azonos mennyiségű hexánból és 3 metil-pentánból álló elegyet olyan zeolit felett áramol­tatnak, melyet a vizsgálat előtt levegőáramban 540 °C- on legalább 15 percig kezeltek. A durva homok nagy­ságú részecskékből álló zeoliton először héliumot vezet­nek át és a hőmérsékletet 290 és 510 °C közötti értékre állítják be. Ezután a hexán—3-metil-pentán elegyet a zeoliton átáramoltatják, 20 perc múlva mintát vesznek és gázkromatográfiás vizsgálattal meghatározzák a vál­tozatlanul maradt hexán, illetve 3-metil-pentán mennyi­séget. Ezzel az eljárással a légtöbb zeolit esetében a kívánt 10—60%-os átalakulás elérhető, de az erősen csökken­tett aktivitású zeolit alkalmazásakor a hőmérsékletet max. 540 °C értékre és a térfogatsebességet 1-nél kisebb­re kell beállítani azért, hogy hozzávetőlegesen 10%-os átalakulást érjenek el. lógj0 (megmaradt hexán) Kompressziós index=---------------------------------------­logjo (megmaradt 3-metil-pentán) A kompressziós index értéke tehát közelítően azonos a két szénhidrogén krakkolási reakciósebességi állan­dóinak arányával. Előnyben részesítjük a ZSM—5 zeolitot, mely savas formájú lehet és alkálifém-kationokat tartalmazhat. Savas formában használva gőzöléssel aktiválható. A betáplált keverékhez nem adunk hidrogéngázt és bár a betáplálás tartalmazhat paraffin szénhidrogéne­ket, de lényegében aromás szénhidrogénekből is állhat. A zeolit kovasav-alumíniumoxid aránya előnyösen nagyobb 200-náI, még előnyösebben 500-nál. Az eljárás a zeolitra vonatkoztatott 1—200 térfogatsebességgel hajtható végre. A zeolit egy inert alapanyaggal képezett keveréknek 10 súlyszázaléknál kisebb mennyiségét te­heti ki. A betáplált keveréket a katalizátorral előnyösen 446 kPa nyomás alatt, még előnyösebben 101 kPa-on (atmoszferikus nyomáson) vagy ez alatt hozzuk érint­kezésbe. Természetesen ismeretes, hogy a ZSM—5 zeolit na­gyon hatékonyan katalizálja a xilolok izomerizációját, például a 3 790 471. és a 3 856 871. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás alapján. Találmányunk azáltal tökéletesíti a kisnyomású izo­­merizációs eljárást, hogy bár a megjelölt hőmérséklet­­tartományt alkalmazzuk, katalizátorként olyan ZSM—5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom