184927. lajstromszámú szabadalom • Állatszállító berendezés, különösen sertések közúti szállításához

184 >27 6 helyzetében, ugyancsak járószerkezetkénti funkciójá­ban. Az 1. ábrán oldalnézetben látható, egészében 1 hivat­kozási számmal jelölt állatszállító berendezés 3 alépít­ménye (alváz, futómű stb.) egy félpótkocsi alépítménye, menesztésére pedig a 2 nyerges vontató szolgál ; ez utób­binak 4, a félpótkocsinak 5 kerekei vannak. Az 1 berendezés 6 alsó platóval és 7 felső platóval ren­delkezik ; ez utóbbi az 1 berendezés szállítóterét (rakte­­rét) függőleges értelemben 8 alsó raktérre és 9 felső raktérre osztja. A 8 alsó raktér alaprajza a 2a ábrán, a 9 felső raktér alaprajza pedig a 2b ábrán látható. A 8 alsó raktér három 10 rekeszre, a 9 felső raktér pedig ugyancsak három 11 rekeszre van osztva, amelyek egy­forma hosszúságúak, s közelítőleg négyzetalaprajzúak. A 8 és 9 rakterek oldalsó határolására 12 oldaldesz­kák és 13 rudak (csövek) szolgálnak, az 1 vontató felől a raktereket fix 14 homlokfal, az ellentétes oldalon pedig részben a 19 acéllemezek (oldalt), részben a 15, 16 ajtók zárják le, amelyek le- és felhajthatok. Az alsó 6 plató felett a felső 7 plató m magasságban helyezkedik el, cél­szerűen az m értéke kb. 800 mm. Az 1 berendezés kerü­letmenti tartományában lényegében függőleges 17 oldal­só tartóoszlopok vannak — célszerűen oldhatóan — rögzítve, amelyek mérete és kiosztása úgy van megvá­lasztva, hogy a 7 felső platót — rajta a maximális élő teherrel — biztonságosan megtartsa. A 8 alsó rakteret felül a 6 felső plató, a 9 felső rakteret pedig a 18 tető­­szerkezet (pl. ponyva) határolja. A15,16 ajtók működtető mechanizmusát (le- és felhaj­tó mechanizmusát) vázlatosan a 3. ábrán tüntettük fel, és egészében 20 hivatkozási számmal jelöltük. A 8 alsó rakteret a 21 rekeszleválasztók osztják 10 re­keszekre (2a ábra), amely rekeszválasztók az oldalt el­rendezett 22 tengelyek körül elfordíthatok és a középen elhelyezkedő 23 oszlopokhoz rögzíthetők. (Ezen 23 osz­lopokon húzódik a 7 felső plató elemeit alátámasztó gerinctartó is, 1. később.) A 9 felső rakteret a 24 rekesz­választók osztják fel 11 rekeszekre (2b ábra), amelyek a 25 tengelyek körül forgathatók el, és a velük szemben el­helyezkedő 17 tartóoszlopokhoz rögzíthetők. A 4. és 5. ábrán a 2a ábra szerinti C részlet — egy 17 oldalsó tartóoszlopnak oldható kapcsolata — nagyobb méretarányban látható. A 6 alsó plató acélanyagú 26 szegélybordájához 27 persely van hegeszt ve — acél U- profil, száraival a 26 szegélyborda külső felületéhez illesztve —, amelyben az U-profilú 17 oldalsó tartó­oszlop alsó végével elhelyezkedik. Ezt az alsó oszlopvé­get a 27 perselyben és 17 oszlopban kialakított furatokon átvezetett, eltávolítható 28 csap rögzíti. A 17 oszlop bel­ső felületéhez 29 tartótag, annak befelé néző oldalához pedig 30 tartólemez van rögzítve. Az ez utóbbiban ki­képzett 31 lyukakon átvezetett csavarok segítségével vannak a 12 oldaldeszkák rögzítve. A 6. ábrán perspektivikus nézetben tüntettük fel a 7 felső plató kialakítását. A rajzon a korábban már ismer­tetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Amint az ábrán jól látható, a 7 felső plató 32 platótagokból van kialakítva, amelyek az X tengelyek körül elfordíthatok. A 32 platótagok b hosz­­szúsága egy-egy 9 rekesz y tengely irányú méretével azo­nos, a szélessége pedig lényegében egy-egy 9 rekesz fél­szélességével egyenlő. Állatszállításkor a 32 platótagok le vannak hajtva, s belső perem-menti részükkel a 23 oszlopokon (1. a 2a ábrát is) nyugvó, az 1 berendezés 5 hosszanti y középtengelyében húzódó 33 gerinctartón fekszenek fel. AzX forgástengelyek a 7 plató külső pere­meinek a tartományában húzódnak. Az elülső 32 plató­tagokat lehajtott, a hátsókat felhajtott helyzetükben szemléltettük. A 7—9. ábrákon nagyobb méretarányban láthatók a 7 felső plató szerkezeti részletmegoldásai. Az X geomet­riai forgástengelyen fekvő 35 csuklópántok kapcsolják a 32 platótagokat a rögzített helyzetű 34 szegélylemez­hez. A csuklópántok alatt azok elé kiugratott 38 tartóléc van kiképezve, amit L-profilú idomacél alkot. Lehajtott helyzetében a 32 platótagok egyik — a csuklópántok felőli — peremük mentén ezeken a 38 tartóléceken fek­szenek fel, az ezzel szemben húzódó peremükkel pedig a 33 gerinctartón. Ez utóbbit célszerűen 39 száraival fel­felé álló kettős T-profilú (vagy közepén U-profilú és attól kétoldalt egy-egy L-profilú) idomacél alkotja, amelynek középen húzódó 41 hornyába illeszkednek két­­oldalróf a 32 platótagok 37 szegélylécei, 40 peremeire pedig e platótagok feltámaszkodnak. Ez a szerkezeti ki­alakítás a rögzítési biztonságot növeli. A 7. ábrán látható egy 23 közbenső tartóoszlop is, amely 42 talplemezével, pl. csavarozással van a 6 alsó platóhoz rögzítve, s amely 23 oszlopokon a 33 gerinc­­tartó támaszkodik fel. A 32 platótagok felhajtott helyzetükben (7. ábra) ön­magában ismert (nem ábrázolt) rögzítőszervekkel kap­csolhatók ideiglenesen a 17 oldalsó tartóoszlopokhoz, vagy pl. a legfelső 13 rúdhoz (1. az 1. ábrát is). A 10. ábrán a 2a és 2b ábrán látható 21 és 24 rekesz­leválasztók példakénti szerkezeti megoldását tüntettük fel perspektivikus nézetben; a többi berendezés-része­ket csak a megértéshez szükséges mértékben tüntettük fel, s a már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkal­mazott hivatkozási számokkal tüntettük fel. A 21 és 24 rekeszleválasztók rácsajtóként vannak kiképezve, h ma­gasságuk úgy van megválasztva, hogy a rácson a serté­sek ne tudjanak átmászni. Az alsó 21 rekesz leválasztok a hosszúsága egy-egy rekesz fél-szélességével, a felső 24 rekeszleválasztók 2a hosszúsága a teljes a rekesz-széles­séggel lényegében azonos (1. a 6. ábrát is). A 21, 24 re­keszleválasztók a függőleges Z geometriai tengelyek kö­rül elforgathatok. Az elforgatást a 43 csuklópántok biz­tosítják. A csuklópántokkal ellentétes rekeszleválasztó­végeken 44 reteszelőszervek vannak rögzítve, amelyek segítségével a felső 24 rekeszleválasztók egy-egy átellenes 17 oldalsó tartóoszlophoz, az alsó 21 rekeszleválasztók pedig egy-egy 23 közbenső tartóoszlophoz rögzíthetők. A nyitási irányokat az e nyilak jelölik. A felső 24 rekesz­­leválasztót alkotó rácsajtó az alsó rácsajtótól csak abban tér el, hogy — lévén ez utóbbinál hosszabb — egy járu­lékos közbenső vízszintes merevítője van. A 11. és 12. ábrán nagyobb méretarányban tüntettük fel a 10. ábra szerinti rekeszleválasztókat. Szaggatott vonalakkal berajzoltuk a 23, illetve 17 oszlopokban ki­képzett fészkeket, amelyekbe a 44 reteszelőszervek ki­­lincses 46 zárjai illeszkednek. Ez utóbbiaknak két rög­zített véghelyzetük van: az egyikben a zárak végükkel a 45 hornyokba illeszkednek, ekkor a rekeszleválasztók zárt, a másik véghelyzetben nyitott állapotban vannak, amikoris a rekeszleválasztók kihajthatok. A 13. ábrán a hátsó homlokoldali felső 16 ajtó, vala­mint az egészében 20 hivatkozási számmal jelölt mű­ködtető mechanizmus egy előnyös kiviteli példája lát­ható. Ennek lényeges eleme a 47 hidraulikus munkahen­s 1> 15 :o 25 30 15 10 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom