184907. lajstromszámú szabadalom • Gáz visszakeveréses eljárás és berendezés vízben lévő káros gázok eltávolítására

3 184907 4 A találmány tárgya vízben levő káros gázok eltávolítására levegőbevitel nélküli, vácuumos, gázvisszakeveréses eljárás és az eljárás megva­lósítására szolgáló berendezés. A vizek általában tartalmaznak olyan káros gázokat, amelyek eltávolítása a további felhasz­nálhatóság érdekében célszerű vagy szükséges. A jelenleg ismert eljárások és berendezések — ilyenek ismerhetők meg pl.: a 169.658, 170.140, 170.161, 171.625 és 175.964 Isz. magyar szabadal­mi leírásokból — olyan mértékben érintkeztetik a vizet a levegővel, hogy a víz további felhasz­nálása során az alábbi problémákat okozzák, vagy okozhatják: — a levegő bevitelével a vízbe kerülhetnek a levegőben levő szerves és szervetlen szennyező­dések, valamint különböző élő szervezetek. Ezen anyagok és élő szervezetek vízbej utását a levegő szűrésével ugyan lehet csökkenteni, de ezek üzembiztonság és üzemeltetési szempontból nem kielégítőek. Az így bejutott anyagok és szervezetek káros hatással lehetnek a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira. (Pl.: íz- és szaghatás, zavarosodás stb.) — a levegőbevitel során a víz oxigénben fel­dúsul, ami a víz vas- és mangántartalmának kiválását okozza. Ezt a hatást csak költséges ki­egészítő technológiával és berendezésekkel lehet csökkenteni. Az oldott oxigén hatása azonban nem merül ki a vas- és mangán csapadék kivá­lásával, hanem egyrészt oxidáló hatással bír a magasabb szén atom számú szerves vegyületek­­re, másrészt megfelelő életteret teremt a vízbe­jutó, vagy levő élő szervezetek szaporodásához. Ez a hatás további jelentős többletköltségeket okoz a szervezetek kizárása, elpusztítása, eltávo­lítása során. (Pl.: gyakori hálózattisztítás, fer­tőtlenítés, folyamatos klórozás stb.) A találmányunk célja olyan eljárás és beren­dezés biztosítása, amely levegőbevitel kizárásá­val kiküszöbölje, illetve megszüntesse a jelenleg ismert víz gáztalanítási eljárások káros mellék­hatásait, ugyanakkor a kívánt értékre történő gáztalanítást jobb hatásfokkal, kisebb energia­felhasználással oldja meg. A találmányi megoldásunk által alkalmazott eljárás szerint a gázkiválasztás folyamatát leve­gőtől elzárt térben valósítjuk meg. A gáztalaní­tási eljárást a kivált gáz részleges visszakeveré­­sével, vácuumhatás biztosításával, felületnövelő tölteten való kezelendő vízátvezetéssel és az ösz­­szegyült víz gázátbuborékoltatásával valósítjuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti hosz­­szanti metszetben. A példaképpeni berendezés fő egységei: 1 kezelendő vizet szállító csővezeték, 2 vízsu­­gárszivattyú, 3 gáztalanító tartály, 4 vízelosztó, 5 felületnövelő töltet, 7 gázelszívó szivattyú, 8 gyűjtőtartály, 9 gázvisszavezető cső, 10 gázelve­zető cső, 15 nyomásvezéreit szelep, 18 kezelt vi­zet elvezető cső. A találmány szerinti gáztalanító eljárás cél­szerűen az alábbiak szerinti: A kezelendő vizet az 1 kezelendő vizet szál­lító csővezetékből a 2 vízsugárszivattyúba ve­zetjük, itt a kezelendő vizet a 9 gázvisszavezető csövön visszavezetett kivált gázzal keverjük. A gázzal kevert vizet a 2 vízsugárszivattyú se­gítségével a 3 gáztalanító tartályba porlasztjuk, ezzel az előgáztalanítást elvégeztük, a kiválasz­tott gázt 7 gázelszívó szivattyúval, mely célsze­rűen gázsugárszivattyú elszívjuk. A porlasztás urán a víz a 3 gáztalanító tartályban levő 4 víz­elosztón át az 5 felületnövelő töltetre juttatjuk, ahol a töltet a célszerű szerkezeti kialakítása lévén vízfilmet alakítunk ki a további gázkivá­lás biztosítása céljából. A tölteten átjutó vizet a 3 gáztalanító tartály alján összegyűjtjük. Az 5 felületnövelő tölteten kiváló gázt a 6 csőveze­téken a 3 gáztalanító tartály felső terébe ve­zetjük. A kivált gázt 7 gázelszívó szivattyúval 8 gyűjtőtartályba juttatjuk. Innen az összegyűj­tött gáz egy részét 9 gázvisszavezető csövön át visszakeverjük a 2 vízsugárszivattyúba — ami a további gázkiválást hatásosabbá teszi —, illet­ve az összegyűjtött gáz más részét 15 nyomás­­vezérelt szeleppel ellátott 10 gázelvezető csövön eltávolítjuk, a 7 gázelszívó szivattyú működte­tésére felhasznált segédvizet 17 felületnövelő tölteten való átvezetés után a 8 gyűjtőtartály al­ján összegyűjtjük. A kezelendő víz adottságaitól függően (pl.: gáztartalom, vízhőmérséklet stb.) amennyiben szükséges a gázkiválasztás hatását növelhetjük, ha a 11 elzárószerkezettel fojtjuk a 9 gázvissza­vezető csőben a gázáramlást és így a 3 gázta­lanító tartályban nyomáscsökkenést hozunk létre. Szükség esetén tovább növeljük a gázkivá­lasztást a 12 elzárószerkezet nyitásával, mivel így a 13 átbuborékoltatóba vezetjük a gázt és azt a 14 porózusréteggel elosztva az összegyűj­tött vizen átbuborékoltatjuk. A 3 gáztalanító tartály és a 8 gyűjtőtartály alján összegyűjtött kezelt vizet 18 kezelt vizet elvezető csövön elve­zetjük. A berendezés üzemeltetésekor (elsősor­ban indításkor fontos) a 15 nyomásvezéreit sze­lep biztosítja, hogy a 10 gázelvezető csövön le­vegő ne kerüljön a 8 gyűjtőtartályba és csak megfelelő túlnyomás elérésekor nyitja a gázeltá­volítás útját. Ha a 7 gázelszívó szivattyút célszerűen vízsu­gárral működtetjük, akkor a működtető vizet az 1 kezelendő vizet szállító csővezetékből 16 segéd­vezetéken át juttatjuk a 7 gázelszívó szivattyú­ba, ahonnan a működtető víz 17 felületnövelő tölteten át a 8 gyűjtőtartály aljára kerül. A kezelt víz elvezetése a 18 csövön át törté­nik. Ugyanebbe a kivezetésbe csatlakoztatjuk a 8 gyűjtőtartály vizét is, ami tulajdonképpen a 7 gáz-elszívó szivattyú működtetése során gyű­lik össze. A 19 és 20 elzárószerkezet a tartályok üzemi vízszint beállítását szolgálja. A gáztalanítás folyamán a gáz kiválását a gázvisszakeveréses 2 vízsugárszivattyú por­lasztó hatása, a 3 gáztalanító tartály csökkent nyomása, és a diffúziós hatás biztosítja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom