184906. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadék továbbítására és a folyadékból kiváló gázok eltávolítására
nélkül 34 kg. A villanymotor teljesítménye 2,2 kW, a készülék fordulatszáma 2855 f/perc volt. A 4—7. ábrák szerinti készülék az 1—3. ábrák szerintitől annyiban tér el, hogy zárt, inertálható centrifugához kapcsolását lehetővé tevő előtéttartállyal rendelkezik; a 4. ábrán a centrifugát egészében 19, az előtéttartályt pedig 20 hivatkozási számmal jelöltük, és a már ismertetett szerkezeti elemek jelöléséhez értelemszerűen a már alkalmazott hivatkozási számokat használjuk. A 19 centrifuga fedelén levő 21 csőcsonkba nitrogén bejuttatására szolgáló 22 betáplálóvezeték torkollik, amelyről 23 vezeték van leágaztatva, és a centrifuga alsó részébe bekötve. A centrifugába ugyancsak felülről — 24 levegőbetápláló cső is be van vezetve, amelybe 24a zárószerelvény van beépítve. A 19 centrifuga és 2 készülék közé 20 előtéttartály van beiktatva; a centrifugát és az előtéttartályt a 25 cső, az előtéttartályt és a készüléket pedig a 26 cső köti össze egymással. Amint a 4. ábrán látható, a 20 előtéttartály felső részéből levegőkivezető 27 cső torkollik ki, amelybe előbb egy 28 zárószerkezet, majd egy 29 injektor van beépítve, és ebbe a sűrített levegő betáplálására szolgáló 30 vezeték torkollik. A 29 injektor után a 7 gázkivezető csőtől kiinduló 31 vezeték van a 43 vezetékre rákötve. A 30 vezetékbe is 30a zárószerkezet van beiktatva. Az 5—7. ábrákon a találmány szerinti készülék előtéttartállyal ellátott kiviteli alakja nagyobb méretarányban látható; maga a 3 kamra a 4 villanymotorral lényegében a már ismertetett 2. és 3. ábra szerinti készüléknek felel meg, így az azonos szerkezeti elemeket ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöltük. A henger alakú 20 előtéttartályban függőleges 32 válaszfal van, amely a tartály 34 fedelétől indul ki, és a tartály 33 fenekétől h magasságban végződik. A 25 cső, amely az előtéttartályt a centrifugával köti össze, a 34 fedél alatt torkollik az előtéttartályba a 32 válaszfal egyik oldalán, míg a 26 cső a 32 válaszfal másik oldalán, ugyancsak az előtéttartály felső tartományából lép ki, x hossztengelye azonban k távközzel alacsonyabban van, mint a 25 cső y tengelye (5. ábra), A k távolság — célszerűen a csövek — azonos, vagy lényegében azonos r sugarával egyenlő. A 20 előtéttartály 34 fedeléből 35 csőcsonk torkollik ki, amelyhez a már említett 27 vezeték (4. ábra) csatlakoztatható. A 20 előtéttartály 33 fenéklemeze lefelé kissé kúpos kialakítású, és a legmélyebb pontjától 36 ürítővezeték indul ki, amelybe 37 zárószerkezet van beépítve; e vezetéken át távolítható el a folyadék a 20 tartályból a t nyílnak megfelelően. Megjegyezzük, hogy a jobb áttekinthetőség érdekében a 2 készüléket az 5. ábrán a 4. ábra szerintitől eltérően ábrázoltuk, maga a készülék és működése természetésen teljesen azonos a 4. ábra szerintivel. A 6. és 7. ábrákon különösen jól látható a 17 bevilágítószerkezet és 18 nézőszerkezet egy, célszerű konkrét megoldása: a 17 bevilágító szerkezet 38 izzót és a falba tömítetten szerelt 39 üveglapot tartalmaz, a 18 nézőszerkezetben pedig — ugyancsak tömítetten a falba szerelt — 40 nézőüveg van beépítve. Az 5. ábrán a 9 válaszfal és a 13 járókerék geometriai kialakításának néhány lényeges jellegzetességét érzékeltettük. A 9 válaszfal a centrális 12 nyílás felé elkeskenyedően van kialakítva, mégpedig úgy, hogy felső felületének a ferdesége — az <x1 szög — kisebb, mint az alsó felületének a ferdesége, vagyis mint az a2 szög, azaz <a2 . A 13 járókerék lapátjainak felső oldala is a2 szöggel hajlik, és párhuzamos a 9 válaszfal alsó lapjának a 12 nyílással szomszédos felület-tartományának alkotóival. A 4—7. ábrák szerinti berendezés működése a következő : a fedélzárás után a 19 centrifugát (a fugateret és a csapágyat) nitrogénnel átöblítjük oly módon, hogy a 22, 23 vezetékeken keresztül, a d, e nyilaknak megfelelően nitrogéngázt táplálunk mindaddig a berendezésbe, ameddig a 20 előtéttartályból az f nyíl irányában a 27 vezetéken keresztül kilépő gázáramban az oxigén mennyisége egy meghatározott érték alá nem csökken (4. és 5. ábra). A nitrogén, illetve nitrogénben dús levegő a 20 előtéttartályban a 42 folyadékzár (5. ábra) felett áramlik el, és távozik a 43 légzővezetéken (4. ábra) át, a g nyílnak megfelelően a szabadba. Az átöblítés után kezdődhet a tulajdonképpeni centrifugálás, amelynek során már csak a szivárgások miatt elveszett nitrogén-mennyiséget kell pótolni. A 3 kamra felső tér-része is be van kötve a 7, 31 vezetékeken keresztül (4. ábra) a 43 légzővezetékbe, így a kamra belsejében nem keletkezhet túlnyomás vagy depresszió. A fentiek szerint inertált centrifugálás befejezése után — mivel a kezelő személynek a 19 centrifugába be kell hajolnia annak kiürítése céljából — a nitrogént a centrifugából el kell távolítani. Ennek érdekében a 30 vezetéken keresztül (4. ábra) sűrített levegőt juttatunk a 29 injektorba, így a 19 centrifugában célszerűen mintegy 150—200 vo.mm depressziót hozunk létre, ily módon levegővel öblítjük át a centrifuga belsejét, és onnan a nitrogéngázt kiszorítjuk. Az átáramlás most is a 42 folyadékzár (5. ábra) felett történik mindaddig, amíg a centrifuga belsejében a nitrogén menynyisége annyira lecsökken, hogy a kezelő veszélytelenül behajolhat a centrifugába. A folyadék- és gázáramlási pályákat egyébként értelemszerűen a korábban már alkalmazott a, b, c nyilakkal jelöltük. A 8. és 9. ábrán a találmány szerinti készülék hosszabbított tengelyű, reaktorhoz kapcsolható kiviteli példáját tüntettük fel; az azonos szerkezeti elemeket ebben az esetben is a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Itt a 4 villanymotor a 44 merevítő-távtartócsővel csatlakozik a 3 kamrához, úgyhogy a 44 cső 45 belső tere összeköttetésben áll a 3 kamra 10 felső tér-részével. A 44 csőben húzódó 46 hajtótengely alsó, kisebb átmérőjű 46a csonkjára van a lapátos 13 járókerék felékelve. A 46 hajtóten-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65