184905. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szelep
7 184905 8 tétidomban a fojtótest hengerpalást alakú nyúlványa számára ugyancsak hengerpalást alakú fogadó fészek van. A betétidom — általában — a fogadó tér határoló síkjával színelő külső felülettel rendelkező tárcsa. Más esetben a betétidom a fogadó tér határoló síkjából kiemelkedő felülettel rendelkező tárcsa. Bármely kiviteli alaknál a szelepháznak a betápláló tér felé néző belső oldala, pl. betápláló vezetékhez kapcsolódó, menettel ellátott csatlakozó csonkként van kialakítva. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a szabályozó szelep egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra ugyanennek fölülnézete, a 3. ábra egy másik kiviteli alak hosszmetszete, a 4. ábra ennek fölülnézete, az 5. ábra egy harmadik kiviteli alak hosszmetszete, a 6. ábra ennek fölülnézete, a 7. ábra a negyedik kiviteli alak hosszmetszete, a 8. ábra ennek fölülnézete. Az 1. ábrán bemutatott első kiviteli alak esetében az 1 szelepház olyan tölcsér jellegű idom, amely egy hengeralakú és egy ahhoz csatlakozó bővülő keresztmetszetű csonkakúp alakú részből áll. Az 1 szelepház hengeralakú része néz a 4 betápláló tér felé, ahonnan a szelep által áteresztendő cseppfolyós vagy légnemű közeget kívánjuk a 6 fogadó tér felé továbbítani. Az 1 szelepháznak a 6 fogadó tér felé néző oldala a csonkakúp alakú tölcsér legnagyobb átmérőjű részének folytatásába eső, hengerpalást alakú nyúlványban végződik. E hengerpalást alakú nyúlvány külső síkja képezi egyúttal a 6 fogadó tér 6a határoló síkját. Az 1 szelepháznak a 4 betápláló tér felé néző hengeres szakasza általában valamilyen — az ábrán föl nem tüntetett — betápláló vezetékhez kapcsolódó csatlakozó csonkot alkot, amely ennek érdekében külső palástfelülete mentén az la menettel van ellátva. Az 1 szelepház e csatlakozó csonkjának lb belső oldala által határolt térbe érkezik az átbocsátandó közeg, és a 2 fojtótest mentén elhaladva folytatja útját az 5 szelepkamrába, majd a 8 kilépő nyíláson keresztül a 6 fogadó tér irányába? A 2 fojtótest 2a homlokfelülete forgástest, célszerűen gömbsüveg, amely — mint az 1. ábrán látható — a hengerpalást alakú 2b nyúlványban folytatódik. A 2 fojtótest centrális részét a 2c központi mag alkotja, amely a 9 szabályozó orsó szárának befogadására is szolgál. Ez utóbbi a 6 fogadó tér 6a határoló síkja mentén elhelyezkedő és a 6 fogadó tér felől kezelhető 9a beállító hasítékkal rendelkezik. A 9a beállító hasíték segítségével lehet a 2 fojtótestet axiális irányban mozgatni. A mozgatás hatására a 2a homlokfelület közeledik vagy távolodik az 5 szelepkamra csonkakúp alakú 5a határoló felületéhez képest. Nyilvánvaló, hogy köz ilítése esetén kisebb, távolodása esetén nagyobb közegmennyiség tud az 5 szelepkamrába és azon keresztül a 6 fogadó tér irányába áthaladni. Az 1 szelepháznak a 6 fogadó tér irányába eső oldalán találjuk a 3 betétidomot, amely egyrészt az 1 szelepház tölcséralakú — legnagyobb keresztmetszetű — torkolatába van beültetve, másrészt középső része a már említett 9 szabályozó orsó befogadására szolgál. Megfigyelhetjük az 1. ábrán azt, hogy a 3 betétidom 3b külső felülete színei a 6 befogadó tér 6a határoló síkjával, az 1 szelepházba pedig a 10 rögzítőgyűrű segítségével van beerősítve. Célszerűen ehhez hasonló módon a 7 menetes gyűrű szolgálhat a 9 szabályozó orsónak a 3 betétidomba való beillesztésére is. Annak érdekében, hogy az említett szerkezeti részeknek egymáshoz viszonyított relatív helyzetét finoman szabályozni lehessen, a 10 rögzítőgyűrű a 10a beállító hasítékkal, a 7 menetes gyűrű pedig a 7a beállító hasítékkal rendelkezik. Látható az 1. ábrán az is, hogy a 3 betétidom el van látva egy hengerpalást alakú 3c fogadófészekkel, amely a 2 fojtótest ugyancsak hengerpalást alakú 2b nyúlványának befogadására szolgál. A 9 szabályozó orsó működtetésének hatására a 2b nyúlvány a 3c fogadófészek kisebb vagy nagyobb részét tölti ki. A. 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alakkal bíró szabályozó szelepnek a 6 fogadó tér felőli nézetét mutatja. A 8 kilépő nyílás ezúttal négy részből áll. Megfigyelhető a 2. ábrán a 7 menetes gyűrű, a 9 szabályozó orsó és a 10 rögzítő gyűrű finom szabályozására szolgáló 7a, 9a és 10a beállító hasíték. Az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében az átbocsátót! közeg a 8 kilépő nyílásokor keresztül a szelephez képest axiális iránybar lép be a 6 fogadó térbe. Ezzel szemben a 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a 8 kilépő nyílás az 5 szelepkamra csonkakúp alakú 5a határoló felületének folytatásába esik, aminek következtében a közegnek a 6 fogadó térbe való beáramlása a szabályozó szeleptől kiindulva folytonosan bővülő kúppalást mentén megy végbe. A 8 kilépő nyílás ezúttal egyetlen féltölcsé*t alkotó hasíték, mint ahogy az a 4. ábrán látható. Mód van arra is, hogy a 8 kilépő nyílásokat elkülönített, körkeresztmetszetű furatok sorozata alkossa. Ezek a furatok lehetnek az 1 szelepház tengelyével párhuzamos axiális irányúak, vagy azzal szöget bezáró és a közeget kúppalást mentén kibocsátó ferde irányúak is. Az 5. és 6. ábra példaképpen olyan esetet szemléltet, amelynél a 8 kilépő nyílásokat alkotó furatok két koncentrikus kör mentén helyezkednek el. Eze k közül a kisebb átmérőjű belső kör mentén lev 5 furatok axiális irányú, a nagyobbik átmérőjű külső kör mentén elhelyezkedő furatok ferde irányú közegátbocsátást tesznek lehetővé. A 7. és 8. ábrán az előbbiektől eltérően olyan kiviteli alakot mutatunk be, amelynél a 3 betét; dóm kiemelkedő 3a külső felülettel rendelke5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
