184900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halak nagyteljesítményű tárolásához, valamint úszó ketrec kialakítás előnyösen ilyen eljáráshoz
5 184900 6 Mivel a bányatavakban oxigént leadó élőlények alig vagy egyáltalán nincsenek, a víz oxigént csak a levegőből vehet fel. Ezért a téli időszakban a víz felszínének befagyását legalább a keírecek feletti részen feltétlenül meg kell akadályozni. A halak a nagy népesítési arány miatt a vizet olyan mértékben mozgásban tartják, hogy az csak kb. — 36° alatt fagyna be. Legalább ekkor be kell kapcsolni a lapátkerekes vízlevegőztetőt. A lapátkerekes vízkeverő a víz felszínének mozgatásával nemcsak a befagyását akadályozza meg, hanem elősegíti az oxigénfelvételt is. Ezért még melegebb időszakban is bekapcsoljuk napi 1 órára a \ ízkeverőt. A halak lehalászása úgy történik, hogy a lehalászni kívánt ketrecet lekapcsoljuk, kivontatjuk a parthoz és a halszivattyúval a halat szállítótartályba szivattyúzzuk. Lényegében hasonló módon kell a többi halfajtát is tárolni. A különbségek a következők. A harcsánál a haltápban legalább 50% az állati fehérje tartalom, és legfeljebb 5% a növényi nyersrost tartalom. A pisztrángnál a haltáp összetétele lényegében azonos a harcsáéval, azonban az életfunkciójuk alacsonyabb hőfoknál lassul le, ezért még 0 C°-os vízhőmérsékletnél is kell a halak testsúlya 0,5%-ának megfelelő tápot adni, ez alatt már nem. A pisztrángnak a tápot nem kell etetőkosárba tenni. A halak vegyesen is telepíthetők, mégpedig kétféleképpen. Egy ketrecbe rakhatók — egyednagyságtól függetlenül — az azonos tartási feltételeket igénylő halak, pl. ponty, busa, amur. Egy ketrecbe telepíthető az említett halakkal a harcsa 2, ekkor a halak egyednagysága közel azonos kell legyen, legfeljebb 30% eltérés engedhető meg. Fokozott mértékben kell gondoskodni a víz oxigénellátásáról, ha a tárolóban busa is van, ezért a vízkeverőt naponta 2—3 alkalommal is járatni kell 1-1 óráig. Az előnyösen nagyteljesítményű haltartó rendszerekhez alkalmazható, találmány szerinti úszó haltartó ketrecek telepítése egy kiviteli példán bemutatva a következő (2. ábra) : A 13 háló a vízszintes 14, 15 kereszt-, és az ezekre merőleges 16, 17 hossztartókra van függesztve. A kereszt- és hossztartók korrózió ellen védett acélcsövek, melyekre a háló fel van kötözve, mégpedig úgy, hogy megfelelő belógása legyen és így téglalap alapú zsákot alkosson. Pl. 6 x4 m-es alapterületek és 2,5 m-es hasznos belógással (a háló vízben levő része) 60 m3-es hasznos térfogatú ketrec nyerhető. A vízszintes 14, 15, 16, 17 tartók a 18, 19, 20, 22, 23 bójákra vannak_ elhelyezve. 'A bóják a 24 úszótestből és a tetejére épített 25 oszlopból állnak. Kicsúszás ellen a vízszintes tartókat az oszlop függőleges tengelyében megvezetett és a vízszintes tartókban levő furatokon átdugott 30 csapszeg biztosítja. Arra az esetre, ha a ketrecben olyan hal van, amely csak etetőkosárból etethető, az etetőkosár felfüggesztésére a [bójákon egy további tartó helyezhető el. A két vízszintes hossztartót középen alátámasztó 19 és 22 bójáknak a kereszttartók számára kialakított 26 furatába a 31 tartó van befűzve, amely teljesen azonos kialakítású, mint a hálót tartó kereszttartó. A 31 tartóra van felfüggesztve a 32 etetőkosár. A ketrecekből sorok állíthatók össze oly módon, hogy célszerűen a rövidebb oldalaikkal egymás mellé vannak helyezve és a ketrec szomszédos 20, 33, ill. 21, 34 sarokbójája 35, ill. 36 hajlékony távtartó elemmel van összekötve. Ez a hajlékony távtartó elem két végén egy-egy csodarabba fogott nagyszilárdságú vászonbetétes gumicső, de a gumicső helyettesíthető vékony, pl. 10 mm átmérőjű acélsodronnyal is. Több ketrccsor egymás mellé köthető. Ez megoldható az előbb ismertetett hajlékony távtartó elemmel is, azonban a ketrecek kiszolgálása miatt célszerűbb a ketrecsorok közé járdát tenni. Ezért a ketrecsorok szomszédos 2, 37 ; 22, 38, ill. 23, 39 bólyáit a 40, 41, 42 merev távtartókkal kell összekapcsolni. Ez a távtartó lehet ugyanolyan cső, mint a háló tartó csövek. A merev távtartókra a 7 járda fektethető. A hajlékony és merev távtartók részére van a bólyák 25 oszlopában a már ismertetett alsó 28 és 29 furat. A csapszeg a távtartókat is biztosítja. A találmány alkalmazásával nagy mennyiségű hal tárolható szennyeződésektől mentes vízben, ez nemcsak lialegészségügyi szempontból előnyös, hanem különös előnye, hogy a szennyezett vízből származó halak húsa a tárolás során a szennyeződésektől részben megtisztul, így a halhús minősége is javul. A ketreces tárolás következtében a halak a legteljesebb mértékben a szakemberek ellenőrzése alatt állnak, ami tárolási időszakban nem közömbös. Miután igen nagy mennyiségű hal tárolható egyszerre (csak a tó nagysága szab gátat), nagyvárosok téli halellátásánál jelentkezik elsősorban a találmány előnye. Az úszó ketrec egyszerű, könnyen kezelhető, az egyes ketrecek könnyen lekapcsolhatok, és bármekkora rendszer összeállítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás halak nagyteljesítményű tárolásához lényegében élettelen vizekben, előnyösen bányatavakban azzal jellemezve, hogy a vízbe egy vagy több önmagában ismert úszó haltartó ketrecet (1, 2, 3, 4, 5, 6) helyezünk, a betárolni kívánt halakat élősködők ellen fertőtlenítjük, a fertőtlenített halakat maximum 120 kg/m3 népesítési aránnyal a ketrecekbe telepítjük, mégpedig egy-egy ketrecbe vagy az azonos tartási feltételeket igénylő, vagy adott esetben egymástól maximum 30%-ban eltérő egyedsúlyú különféle fajtájú halakat telepítünk, a ketrecekbe a halfajtától függően legalább 10 C°-os vizhőmérséklet felett, de legfeljebb a vízhőmérséklet 0 C°-ra csökkenéséig haletetőt (8) helyezünk, ebbe a betárolt halfajtának megfelelő összetételű, fehérjét, növényi rostokat, vitaminokat tartalmazó haltakarmányt teszünk, a ketrecek közelébe gépi meghajtású vízkeverő berendezést (10) helyezünk, amelyet a ketrecek feletti vízfelszín jegesedésének kezdetekor (—4 C°—0 C°) bekapcsolunk, végül a rendszer részleges lehalászása esetén a halállományt célszerűen összetelepítjük úgy, hogy a népesítési arány minél jobban megközelítse a 120 kg/m3-t. 2, Úszó ketrec kialakítás előnyösen nagyteljesítményű haltároló eljáráshoz, ahol a ketrec vízszintes tartókra (14, 15, 16, 17) függesztett, zsákszerűén vízbe lógó háló (13) azzal jellemezve, hogy a hálót felfüggesztő vízszintes tartók (14, 15, 16, 17) legalább a végeikkel bójákon (18, 19, 20, 21, 22, 23) nyugszanak, amely bójáknak úszótestük (24) ennek tetejére épített oszlopuk (25) van, az oszlop a vízszintes tartók alátámasztására alkalmas elemmel, előnyösen vízszintes furattal (26, 27) van ellát -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
