184857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott bioaktivitású szemcsézett vagy poralakú szervestrágya előállítására
3 184857 4 A találmány tárgya eljárás fokozottan bioaktív szemcsézett vagy por alakú szervestrágya előállítására. Az irodalomból és a gyakorlatból ismeretesek műtrágya kompozíciók előállítására eljárások, melyekkel a növényi tápanyagok utánpótlása gazdaságosan és hatékonyan végrehajtható. Ezek között mind szilárd, mind folyékony (folyadék, szuszpenzió) halmazállapotú anyagkeverékek találhatók. Utóbbiakat gyakran alkalmazzák lombtrágyaként is. Ezek a műtrágya kompozíciók többnyire fő tömegükben szervetlen komponensekből állnak és tartalmazzák a legfontosabb növényi makrotápelemeket (N, P, K), esetenként mikrotápelemeket is (Zn, Mn, Cu stb.) szervetlen sóik, korszerűbb esetekben szerves anionokkal képezett kelátjaik formájában. A szerves anyagokat is tartalmazó ilyenfajta műtrágya kompozíciók közös és lényeges jellemzője, egyben ma már hátrányos tulajdonsága, hogy a szerves komponensek a teljes anyagmennyiség kis hányadát teszik ki. így például a 170 791. sz. magyar szabadalmi leírás szerinti szuszpenziós NPK-műtrágyában az N pótlására alkalmazott, lassú hatáskifejtésű karbamidformaldehid kondenzátum maximális mennyisége por alakú komponensként való bekeverése esetén műszaki okokból csak 80 g/1 lehet, ha magában az elegyben állítják elő — amikor is egyben helyettesíteni képes a szervetlen szuszpenzióstabilizáló anyagokat — akkor is csak 150 g/1 mennyiségű lehet. A műtrágya kompozíció többi komponensét az egyébként ismert szervetlen N, P, K műtrágyák képezik. A 174 081. sz. magyar szabadalmi leírás olyan szervesanyag tartalmú, folyékony NPK-lombtrágya előállítását ismerteti, melyben a szerves anyagot tőzegből ammóniumszulfittal feltárás útján kivont huminsav képezi, amely mellett még KC1, karbamid, foszforsav található. A szerves anyag hányada ebben a keverékben is lényegesen alacsonyabb (a huminsav és a karbamid együttes mennyisége 11%), mint a fő tömeget képező szervetlen műtrágyáké. Az eljárásban nyerhető folyékony, szervesanyag tartalmú NPK-lombtrágyához a növényi tápanyagigényeknek megfelelően polifémkelátot is adnak, és a találmány szerint növényvédőszer is feloldható benne. A találmány szerinti lombtrágya fő jellemzői tehát: halmazállapota folyékony, szervesanyag-tartalma mindössze 11% és az utólagos bekeverés útján alkalmazott polifémkelátok nem huminkelátok. A 2 028 771. sz. francia szabadalmi leírásból ismert olyan műtrágya keverék, melyben a szerves komponens ugyancsak tőzegből előállított humusz, melynek menynyisége az NPK- és Mg-tartalmú szervetlen műtrágyakomponensek mellett csupán 1—3%. Ez a keverék nem tartalmaz mikroelemeket sem szervetlen sóik, sem szerves kelátjaik formájában. A 157 566. sz. magyar szabadalmi leírás szemcsés keverékműtrágya előállítására vonatkozó eljárást ismertet. Az eljárásban karbamidból, KCl-ból álló, 1—10% vizet tartalmazó megolvasztott elegyet kevernek össze triammóniumfoszfátból és/vagy szuperfoszfátból, ammóniumkloridból és káliumszulfátból, ammóniumkloridból, káliumkloridból és káliumszulfátból álló nyers műtrágya keverékkel 50—110 C°-os szemcséző berendezésben, majd az így nyert keveréket szemcsézik és használják fel. Tehát a keverékben a karbamidon kívül nincs szerves anyag és nyomelemek alkalmazását sem említi a leírás. A 167 322. sz. magyar szabadalmi leírás olyan műtrágyakeverék előállítását ismerteti, melynél az anyag fő tömegét ammóniumnitrát képezi, melynek kristályaiba épít be az eljárás segítségével 0,5—3 s% K-iont, minimum 0,1 s% B-iont és a szemcséket az összetapadás ellen mangánszulfát tartalmú anyaggal púderozza. Az így kapott termék szintén kizárólag szervetlen műtrágyának tekinthető. Ismert olyan eljárás is, mely állati ürülékek olyan feldo'gozását ismerteti, melynek végterméke száraz, csíramentes por, mely mind állati takarmányként, mind trágyaként felhasználható. Az eljárás lényege, hogy folyadékkal szuszpendált ürüléket rostán kezelve és a darabos anyagokat leválasztva, a folyékony szuszpenziót préseléssel elővíztelenítik, az így kapott anyagot mikrohu'lámú besugárzással csírátlanítják és szárítják. Egy osztrák szabadalmi leírás szerint trágyázásra alkalmas szerves és szervetlen trágyát ásványi savakkal (salétromsav, foszforsav, kénsav) eresen savanyított vízben szrszpendálják, állás után égetett mésszel, kalciumkarbonáttal semlegesítik. Az így kapott anyagot sűrítik, illetve beszárítják, esetenként szilárd műtrágya egyidejű hozzáadásával. Fenti műtrágya k ompozíciók közös hátrányos tulajdonsága, hogy azok egyik csoportjánál a szerves komponensek mennyiségié igen alacsony, és így ezen anyagokkal való trágyázás útján a termőtalajok humuszigénye nem pótolható az alapvető növényi tápanyagok vonatkozásában fellépő, a növényélettani szempontból káros és egyben gazdaságtalan túltrágyázá; veszélye nélkül. \ másik csoportnál viszont a szerves anyagot nagyobb mennyiségben tartalmazó kompozíciók nem tekinthetők komplex műtrágyáknak, mivel az összes szükséges növényi tápanyagot szerves-szervetlen anyag, illetve makro-mikroelem vonatkozásában egyidejűleg nem tartalmazzák. A szervetlen műtrágyák egyoldalú alkalmazása következtében egyrészt veszélyes mértékben lecsökken a talajok szervesanyag-tartalma, ami a talajok létfontosságú mikroflórájának pusztulását eredményezi, aminek következtében a műtrágyázás ellenére a talajok termőképessége csökken, másrészt — ti szerves trágyák mellőzése következtében — óriási mennyiségű szervesanyag, elsősorban állati fekália halmozódik fel, mely növényi tápanyagforrásként tekintve, elsősorban szerves kompone isei vonatkozásában pótolhatatlan fel nem használt értéket képvisel. A találmány célja talajok szenesanyag-tartalmát emelő és/vagy szinten tartó, fokozott: bioaktivitású szemcsézett vagy por alakú szervestrágya előállítására szolgáló olyan eljárás kidolgozása, amely szerves anyagból, főleg: fekáliából, mint alapanyagból kiindulva az abban felhalmozott humuszképzésre alkalmas komponensek megtartásával, egyben ezeknek és egyéb növényi tápanyagok mennyiségének művi fokozásával az alapanyagnál hatásosabb, az agronómiái igényeket igen tág határok között mindenkor kielégítő, egy-egy összetételt reprodukálhatóan biztosító végterméket eredményez. Fentiekre, és különösen arra való tekintettel, hogy humuszanyagokat azonnal hasznosuló formában adagolunk a szerves alapanyaghoz, mondhatjuk ki, hogy a találmány tárgya eljárás fokozott bioaktivitású szemcsézett vagy poralakú szervestrágya előállítására fő tömegében fekáliát tartalmazó trágyaanyagból. A találmány lényege abban áll, hogy az alapanyagul 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
