184850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés küszöbértékkapcsoló alkalmazásával szálszakadás ellenőrzésére
184 580 ismertetem részletesen, amelyen a rögzítőszerkezet előnyös példaként! kiviteli alakjait tüntetem fel. A rajzokon az 1. ábra a rögzítőszerkezet alapelemének axonornetríkus rajza; a 2. ábra az alapelem elölnézete; a 3. ábra az alap- és részben túlméretes betongerinc esetén alkalmazott ellenelemmel ellátott rögzítőszerkezet metszete ; a 4. ábra a lényegesen túlméretes beíongerinc esetén alkalmazott ellenelemmel ellátott rögzítőszerkezet metszete. Amint az 1. és 2. ábrákon látható, a 10 alapelem 12 íenékrészéhez az egyik oldalon, azzal a szöget bezáró 14 rövid szár, a másik oldalon derékszöget bezáró ló hosszú szár csatlakozik. Az a szög értéke 60-80° közötti, célszerűen mintegy 70°. A 16 hosszú száron 2x90°-os hajtással 18 ütközőperemet alakítottam ki. A 12 fenékrészen található továbbá még a 20 fül is, melynek H hoszsza (2. ábra) 0,5-1,5 mm-rel nagyobb, mint a nyílászáró külső felületén levő peremek között a 20 fül lernezvastagságának magasságában mért méret. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott alapelem a gerinc szélességétől függően a találmány értelmében kétfajta ellenelemmel is ellátható. A 3. ábrán látható elrendezés olyan esetekben használható előnyösen, ha a betongerinc szélességének tűrése legfeljebb plusz 4 milliméter. Amint a 3. ábrán látható, a 22 falszerkczeten befelé ferde felső felületű 24 gerinc van kiképezve. A 24 gerinc külső 26 felületéhez csatlakozik a rögzítőszerkezet 10 alapelemének 16 hosszú szára. A 24 gerinc belső 28 felületéhez csatlakozik a rögzítőszerkezet 30 elleneleme. A 10 alapelemet és a 30 ellenelemet két lemezcsavar erősíti (rögzíti) egymáshoz. A 32 csavarok tengelye meghúzott helyzetben ß hegyesszöget zár be a 12 fenckrész síkjával; ez adódik az alapelem 14 szárának és az ellenelem furatának eltérő méretéből. így biztosított az ellenelem szoros illeszkedése a 36 tokra. A 30 ellenelem a 10 alapelemmel vonal mentén érintkezik a 12 fenékrész és a 14 rövid szár találkozásánál levő íves rész tartományában. A 10 alapelem két 34 csavarral rögzítődik a csak részben ábrázolt nyílászáró 36 tokjához. A szilárdabb kötést a 36 tok üregébe csúsztatott U alakú acél 38 profil biztosítja. Amint a 2. és 3. ábrán is látható, a 20 fül H hossza úgy van megválasztva, hogy a fül íves csúcsa belenyomódik a 36 tok külső oldalán levő perembe. A szerkezetbeépítési rést, ill. a rögzítőszerkezetet kívülről a 36 tok 42 hornyába pattintható 44 takaróelem, belülről pedig a 36 tok belső falához ragasztott 46 takarólemez borítja. A jobb hőszigetelés érdekében szerelés után a 3ó tok és a 24 gerinc között maradó üreges részeket helyszínen habosodó poliuretán habban kitöltőm. A 3. ábrán látható, hogy a széles 12 fenékrész, és különösen a 20 fül igen nagy felfekvési felületet biztosít a 10 alapelem és a 36 tok között, amely mellett a jelenlegi típusnál gyakran előforduló billegés elképzelhetetlen. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a 30 eilendem a 24 gerinc tövénél fekszik csak fel, így a 24 gerinc élének letörése és emiatti toklazulás nem fordulhat elő. A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak olyan esetekben használható előnyösen, ha a 24 gerinc szélességi tűrésében a megengedett értéket 4-8 mm-rel túlhaladja. Ez a kialakítás a 3. ábra szerintitől csak az ellcnelcmben tér el. Itt olyan 30a ellenesemet alkalmazunk, amelyen kétszeres, azonos ívű hajtással egymással párhuzamos síkban elhelyezkedő 30a’, 30a” végek lettek kialakítva, így rögzítési helyzetben a 10 alapelem 16 hosszú szára és a 30a eilendem belső felületei közötti távolság megnövekedik. A 32 csavarok tengelye meghúzott helyzetben itt is ß hegyesszöget zár be a 12 fenékrész síkjával. A találmány szerinti rögzítőszerkezet segítségével nyílászárók tokjainak falba rögzítése az alábbiak szerint történik. Először a 10 alapelemeket kell a 36 tokra szerelni. Ehhez a 10 alapelemeket olyan ferde helyzetben illesztjük a 36 tok 40 ferde oldalú peremei közé, hogy a 20 fül íves oldala essék a 40 ferde oldalú perem felé. Majd az óramutató járásával ellenkező irányban elforgatjuk a 10 alapelemet a 20 fül íves felülete mentén. A 10 alapelem elfordul, és 16 hosszú szára a 40 ferde oldalú perem élének ütközve stabil helyzetbe pattan (3. és 4. ábra). Mivel a fenti művelet eredményeként a 20 fül csúcsa enyhén a 40 ferde oldalú perembe nyomódott, a 10 alapelemet ebbői a helyzetből csak nagyobb erő kifejtésével lehet eltávolítani. Az elfordítási műveletet követi a 34 csavar furatának kifúrása és a 34 csavar behajtása. Elegendő a 20 fültől távolabb levő furatba 34 csavart helyezni. Ezzel a jelenlegi megoldáshoz képest kötőelemet is tudunk megtakarítani. Következő lépés a 36 tok kívülről történő helyére emelése, cs belülről a 30, 30a ellenelemck felszerelése. A 32 csavarok meghúzásával a nyílászáró a falszcrkezetbe n szilárdan rögzítődik. A szilárd rögzítés hatékonyságát tovább fokozhatjuk, ha a 32 csavarokat olyan erősen meghúzzuk, amíg - a 3. ábrán szaggatott vonallal jelölt módon — az egyébként sík 30 eilendem homorú alakot vesz fel. Ez értelemszerűen vontatkozik a 30a ellenelemre is. Ekkor a 30, 30a eilendem és a 28 felület között megnő az érintkező rész. Tekintettel arra, hogy a 10 alapelem csak egy pontján, a 20 fül csúcsánál nagyobb méretű, mint a 40 peremek közötti távolság, elfordított helyzetben könnyen a 36 tok kívánt helyére illeszthető és ott bepattintható. A találmány előnye, hogy billenés- és elfordulásmentes szerelést biztosít. További előnyt jelent, hogy a vasbeton talelemek gerincének méretpontatlanságai a szerelést és a rögzítés biztonságát nem 'befolyásolják. Ugyanakkor a rögzítőszerkezet gazdaságos, kis helyigényű, könnyen kezelhető. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos formában megvalósítható. £ Szabadalmi igénypontok 1. Rögzítőszerkezct műanyag nyílászárók tokjának falba erősítéséhez, amely rögzítőszerkezetnek fenékrészből (12), valamint ahhoz kétoldalt csatlakozó rövid szárból (14) és hosszú szárból (16) álló tartóeleme (10) és fedődeme (30, 30a) van, azzal jellemezve, hogy az alapelem íves kiképzésű, a fenckrész (12) síkjába eső, a tok (36) ferde oldalú peremei (40) között lemezvastagságának magasságában mért méretnél nagyobb hosszúságú (H) füllel (20) van ellátva, valamint hogy a fenékrész (12) és a rövid szár (14) által bezárt szög 60° és 80° közötti. 2. Az 1. igénypont szerinti rögzítőszerkezet, azzal jel5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
