184836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humátok homokomplexek szénből, szénhulladékból való előállítására
1 184 836 2 ismertetett módon salétromsavvá oxidáljuk, a re- 4 akdó hőmérsékletét 95 °C alatt tartjuk, a reakciótérből eltávozó nitrózus gázokat hidrogénperoxiddal secunder folyamat során a külön reakciótérben H202-vel salétromsavvá oxidáljuk, az anyalúgot és a humátokat, humokomplexeket szétválasztjuk, az anyalúgot ismételten felhasználjuk és a folyamatot megismételjük. A salétromsav, a hidrogénperoxid, a víz és a szénpor (a második szakaszban még az anyalúg is) elegyítése történhet úgy is, hogy az egyes komponensek adagolását megfordítjuk és a szénport adjuk valamely komponenshez, a két vagy több komponensből álló elegyhez és pótoljuk a hiányzó komponenseket. Ez esetben legcélszerűbb a pH 4 értékre beállított értékű komplett elegyhez adagolni a szénport. Példánkban 1000 kg szénporhoz 275 kg HN03-at és 385 kg H202-t adagoltunk. A keletkezett termék hatóanyagtartalma; humouitrát 26,4% p2o5 1,30% k2o 3,10% Na sók uo% Zn sók 0,13% Cu sók 0,01% Mn sók 0,60% Összesen: 32,64% Kihozatal 1000 kg 30% nedvességtartalmú szén: vonatkoztatva 1040 kg. 2. példa A hidrogénperoxid mellett salétromsav és foszforsav keverékét használjuk. A reakció során részvénykultúra_és talajviszonyok által megkívánt műfoszfátok (R PÖ3_5) keletkeznek. A humonitrátok, humonitritek humofoszfátokhoz viszonyított arányát az határozza meg, hogy a salétromsav és foszforsav milyen arányban van a keverékben. Ez lehetővé teszi, hogy a maximális nitrogénvagy foszfortartalmú műtrágyák mellett bármely hatóanyagtartalmú műtrágya legyen előállítható. Példánkban 1000 kg szénporhoz 220 kg HN03- at, 55 kg H3P04-et és 385 kg -H202-t adagoltunk. A keletkezett termék hatóanyagtartalma: humonitrát 22,30% humofoszfát 4,50% K20 2,90% Na sók 0,02% Zn sók 4,30% Cu sók 0,10% Mn sók 0,70%. összesen: 34,82% Kihozatal 1000 kg 30% nedvességtartalmú szénre vonatkoztatva 1275 kg. 3. példa Az esetben, ha nagy kálium hatóanyagtartalmú szerves műtrágyára van szükség, akkor a humáttartalom rovására olyan anyag állítható elő, mely a nagy humáttartalmú műtrágyához keverve a növénykultúra és talajviszonyok által megkívánt műtrágyát eredményez. Az összes humáttartalom az arányoktól függően természetesen csökken. A savval vagy savkeverékkel és H202-vel előállított szerves műtrágyát a reakció befejeződése után kálilúgos kezelésnek alávetve (pH 8 körüli értékre) káliumdús műtrágyát készíthetünk, mely során káliumnitrátok és káliurnfoszfátok keletkeznek. Példánkban az 1. példában leírtak szerint kapott anyaghoz 200 kg KOH-t adtunk. A keletkezett termék hatóanyagtartalma: K20 21,20% humonitrát 5,20% PaOs 1,70% Na sók 0,90% Zn sók 0,20% Cu sók 0,10% Mn sók 0,70% Összesen: 30,00% Kihozatal 1000 kg 30% nedvességtartalmú szénre vonatkoztatva 1240 kg. 4. példa Sósavas feltárással humokloridok, humoklorátok keletkeznek, melyek a növények fejlődésére gátló hatással vannak, s így kellő adagolással azok fejlődése befolyásolható. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során létrehozott humátok, humokomplexek keveréke amellett, hogy kiválóan alkalmas egyes elemekben igen gazdag (Ca, P stb.) műtrágyák létrehozására, önmagában felhasználva is hatékony általános felhasználású műtrágyaként alkalmazható. Egyes humátok, humokomplexek a növények fejlődésére gátló hatással vannak, így segítségükkel a növények fejlődését szabályozó, esetenként erősen gátló szerként alkalmazhatók. Termesztési kísérleteink során az 1. példa szerinti semlegesítés nélküli azaz savas kémhatású (pH = 1) szerves műtrágyát használtunk a kukorica és törpe paprika esetében. A kukoricánál a növekedés ütemét vizsgáltuk két sorozatban. Az első sorozatban a talajt vetés előtt két héttel kezeltük háromféle adagolással 40 dkg/m2, 75 dkg/ m2 és 100 dkg/m2 mértékben. A második sorozatban a vetéssel egy időben kezeltük a talajt hasonló dózisokkal. A kezeletlen talajhoz viszonyított növekedéstöbblet 9%, illetve 14% volt. A dózisnövelés kismérvű negatív hatást váltott ki. Paprika esetében a cél annak megállapítása volt, hogy ugyanazon kezelt tövek (lévén ez a paprika évelő növény) a következő évben mutatnak-e terméstöbbletet a kezeletlen talajú tövekkel szemben. Az eredmény egyértelműen pozitív volt. A terméstöbblet - azonos kiindulási talajjal, azonos helyen, azonos kezeléssel - 40,5% volt. Tartós tapasztalat volt az is, hogy a kezelt talaj vízgazdálkodása összehasonlíthatatlanul jobb volt mint a kezeletlené (nem engedte kiszáradni a talaj felső részét). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
