184834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rézcsövek kezelésére

1 184 834 2 alatt üzemel, azonban ez nagyon drága, úgyhogy a fűrész számára egy külön védőgáz-kamra építésétől el lehet tekinteni. Az említett védőgáznak találmány szerinti alkalmazása révén biztosítható, hogy azizzítási folyamat során a csőből ne távozzon e! sok hő, úgyhogy a lágyító izzítás-hatás fenntartható marad. A találmány egy különösen előnyös foganatosííási módjánál az egyes csőszakaszokat az utolsó húzás után végükkel ütköztetve, az összekötés helyének terében a csőkeresztmetszet belső átmérője legalább egy részének megtartása mellett összeerősítjük, mindenkor a csőszaka­szok egy részdarabját a csőszakasz folyamatos átfutása közben előnyösen ellenállásos vagy indukciós hevítés révén 600 C-nál magasabb hőmérsékletre hevítjük, a csőszakaszokat izzítás után szállítási hosszakra vágjuk és emellett az elválasztási hely terében a csövet egy kis átömlési keresztmetszetig zárjuk, és hogy a csőszakasz másik végétől a hűtőolaj gőzöket a cső átfutási irányával ellentétesen folyamatosan elszívjuk. Lényeges, hogy a hűtőolaj gőzök elszívása révén a cső belsejében kismér­tékű vákuum jön létre, azonban az átamlás mégis fenn­marad. Ez az áramlás azáltal válik lehetővé, hogy a cső az elválasztási hely terében egy kis átömlő keresztmetszetig zárva van. Ennek az eljárásnak foganatosításánál célszerű a gyártás megkezdése előtt több csőszakaszt összefor­rasztani vagy összehegeszteni, a csőszakaszok egyik végét zárni és másik végét egy vákuumszivattyú szívócsővezeté­kéhez csatlakoztatni, és egy meghatározott vákuum elérése után a több csőszakaszból álló csőrakatot a gyártó berendezésen kereszíülbocsátani. Az egyes csősza­kaszok összehegesztésekor vagy össze forrasztásakor — célszerű módon — több kilométer hosszú csőrakat jön létre, úgyhogy a gyártási idő, illetve az az idő, amelyben a csó'rakat a gyártó berendezésben van, több órára terjed­het. A csövek összehegesztése vagy összeforrasztása révén a csövek az összekötési helyek terében az átömlési keresztmetszetüket nem, vagy csak kis mértékben csök­kentik. A találmány egy másik gondolata szerint a gyártásban levő mindenkori csőszakaszhoz csatlakoztatjuk az új cső­szakaszt és az összeerősítési munka folyamán mind az összekötés helyéről, mind az új csőszakasz végéről elszí­vást végzünk. A gyakorlatban egy, a cső vége fölé csap­­pantható elszívó szerkezetet alkalmazunk, amelyet az egyes csőszakaszok összevezetése, illetve összekötése után eltávolítunk. Közvetlenül a csövek összeerősítése után a fúvó, illetve a vákuumszivattyú szívási teljesítmé­nyét rövid időre többszörösre kell növelni. Egy másik megoldásnál a mindenkori gyártásban levő csőszakaszhoz csatlakoztatjuk az új csőszakaszt és a csatlakoztatási mű­velet folyamán a gyártásban levő csőszakasz elejéről egy gáz állapotú közeget füvünk a csőrakatba. Ezt a befűvást addig végezzük, amíg a szívó csővezeték a cső végéhez nem csatlakozik és a cső belsejében egy kis vákuum nem képződik. A befújt gáz állapotú közeg a gyakorlatban levegő vagy védőgáz, például nitrogén lehet, amely kis­mértékben oxigénnel van dúsítva, A behívás révén a cső fölhevítése folyamán létrejövő húzóolaj gőzöket a csőből a gyártásiránnyal ellentétesen kihajtjuk. Az ismertetett eljárásnál természetesen a rézcső az izzítási szakasz után még kismértékben húzható (üreges húzás) annak érdeké­ben, hogy úgynevezett félkemény csövet kapjunk. A találmány a kitűzött feladatot az eljárás foganatosí­tására szolgáló olyan berendezés létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy átfutási irányban nézve egy ellenállásfűtéses átbocsátó izzító szerkezet előtt egy gyűrű alakú köteget tartó lefejtő asztala van, amelynek terében szivattyú, illetve fúvó szívóvezetéke vagy nyo­móvezetéke végződik. Amikor a folytonos munkafolya­mat során a megmunkálás alatt levő csőszakasz a végéhez közeledik, akkor a szívóvezetéket vagy nyomóvezetéket egy gyorskapcsoló segítségével a cső végéről célszerű mó don oldjuk, a most már szabaddá vált csővéghez egy következő csőszakaszt erősítünk gázt átbocsátó összekö­tő idom közbeiktatásával, és a szívóvezetéket vagy nyo­móvezetéket a fölerősített csőszakasz szabad végéhez csatlakoztatjuk. Előnyös két csatlakozó vezetékkel dol­gozni, amely esetben az ismertetett műveletek gyorsan végrehajthatók. Az ellenállásfűtéses átbocsátó izzító szer­kezet mögött legalább két, a gyártásiránnyal párhuzamo­san mozgatható védőgáz kamra van. E védőgáz kamrák egyike közvetlenül a fűrésszel való vágás után a gyártás­ban levő csőrakat lefűrészelt vége fölé mozgatható és a véggel együtt a gyártási sebességgel halad. A következő vágás után a védőgáz kamrát például kifelé fordítjuk el és visszamozgatjuk kiinduló helyzetébe. Mialatt az egyik véiőgáz kamra a csővéggel együtt mozog, a második véiőgáz kamra az ellenkező irányban halad, mégpedig egy olyan sebességgel, hogy ez a vágás után a konzolos fűrész magasságában van és a szabaddá vált csővég elé fordítható. A védőgáz-felhasználás minimumra csökken­tése érdekében célszerű a védőgáz kamrákat csővezetéke­ken át összekötni a szivattyúval, illetve fúvóval. A csőve­zetékek, illetve a rézcső így a védőgáz számára egy kör­vezetéket képeznek. A védögáz hűtőolaj gőzökkel való túlságos telítettségének megakadályozására a védőgáz kr mrák és a szivattyú, illetve fúvó között egy szűrő van el íeíyezve. E szűrőnek könnyen eltávolíthatónak kell le mi. A találmány szerinti eljárást és berendezést részletei­ben a berendezésnek rajzokon vázolt példaképpen! kivi­teli alakjaival kapcsolatban ismertetjük. Az ]. ábra a találmány szerinti berendezés egy példa­képpen! kiviteli alakjának elvi elrendezési vázlata. A 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy további pildaképpeni kiviteli alakjának elvi elrendezési vázlata. Az 1 gyűrű alakú kötegben levő 2 rézcsövet 3 lefejtő a;zta!ról húzzuk le, majd 4 görgős egyengetőbe vezetjük. A 4 görgős egyengető után 5 ellenállásfűtéses átbocsátó izzító szerkezet van elhelyezve, amelyben a rézcsövet legalább 600 °C-ra melegítjük. Az 5 ellenállásfűtéses átbo­csátó izzító szerkezetből kilépő 2 rézcső lassan hűl és ezt 6 extruder segítségévei egy külön nem jelölt, azonban ismert műanyag köpennyel vonjuk be. A 6 extruder mö­­g itt egy repülő 7 konzolos fűrész van elhelyezve, amely revén a köpennyel ellátott rézcsövet kereskedelmi hosz­­szakra daraboljuk. A keieskedelmi hosszúságokra dara­bolt rézcsövek ezután egy nem ábrázolt görgős szállító­pályára jutnak, amelynek segítségével ezeket egy felgom­bolyító szerkezethez vezetjük. A 3 lefejtő aszta! terében egy szivattyú vagy 8 fúvó van, melynek 9 szlvóvezetéke gyorskapcsoló segítségével az 1 gyűrű alakú köteg végével van összekötve. Amikor az 1 gyűrű alakú kötegben a 2 rézcsőnek már csak egy rövid hossza van, akkor a gyorskapcsolót oldjuk, a gyár­tásban levő rézcső szakaszt egy áteresztő idom közbe­iktatásával egy új gyűrű alakú köteggel húzás szempont­­jából szilárdan összekötjük és a gyorskapcsolót az új ; gyűrű alakú köteghez csatlakoztatjuk. Az 5 ellenállásfűtéses átbocsátó izzító szerkezet teré­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom