184818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lángterjedést gátló határoló szerkezetek, ill. határoló elemek előnyösen lángzárak funkcionális védőhatásának vizsgálatára

1 184 818 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés lángter­jedést gátló határoló szerkezetek, illetve határoló elemek, előnyösen lángzárak funkcionális védőha­tásának; vizsgálatára. A lángterjedést gátló szerkezeteket, illetve eleme­ket a tűz-, illetve robbanásveszélyes anyagokkal fog­lalkozó iparágakban széleskörűen használják. Ezen elemek működésének lényege az, hogy két teret az úgynevezett veszélyes és az úgynevezett védett teret, úgy választanak el egymástól, hogy az egyik térben létrejött tűz és/vagy robbanás a másik térbe ne terjedjen át, tehát az ebben felhalmozott éghető és/vagy robbanóképes anyagot ne gyújtsa meg, il­letve ne robbantsa fői. Ezen határoló elemek kialakításánál gyakorta azt is meg kell oldani, hogy a két tér ezen határoló elemen keresztül közlekedjen egymással, tehát a két tér egymástól ne legyen hermetikusan elzárva, pél­dául a két tér közötti nyomáskiegyenlitődés biztosí­tása érdekében. Az alkalmazott határoló elemek minőségének vizsgálatára a lángterjedést illetően már ismerete­sek különböző eljárások, illetve ajánlások. Nincse­nek azonban megbízható kritériumok, amelyek a robbanásállóságra, illetve a robbanás átterjedését meggátló hatásra vonatkoznak, illetve ezen hatá­sok mérésére nincs alkalmas eljárás és berendezés. Ebben a helyzetben valamely határoló elem láng­állóságára és robbanásállóságára csak oly módon lehet következtetni, ha az elemet ténylegesen beépí­tik, a robbanás bekövetkezéséhez szükséges feltéte­leket létrehozzák, és a robbanást kiváltják. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlatban előforduló esetek óriási többségénél a fenti vizsgálat elvégzése eleve ki van zárva, hiszen a vizsgálat során lényegé­ben felmerülne majdnem minden olyan kár, ame­lyet meggátolni éppel a határoló elem volna hiva­tott. További lehetőség a robbanás esetén fellépő hő-, illetve nyomásviszonyok számitással történő meg­határozása. A számítási eljárás azonban részben kidolgozatlansága, részben pedig a figyelembe ve­endő tényezők nagy száma miatt csak erősen köze­lítő jellegű eredményt ad, amely a gyakorlati köve­telményeket igen sok esetben nem elégíti ki. Különösen sok nehézségbe ütközik az ilyen hatá­roló elemek és határoló szerkezetek méretezése, mert a mérések nélkül kialakított elrendezések az optimumot legfeljebb véletlenül érik el, míg a gya­korlati esetek többségében vagy a kellő védelmet nem biztosítják, vagy a szükségesnél lényegesen magasabb fokú, és így nagyobb ráfordítással járó védelmet biztosítanak. A gyakorlatban fellépő tűz- és/vagy robbanásve­szélyes helyzetek igen sokfélék, teljeskörű felsorolá­suk nem szükséges, de nem is lehetséges. A leggya­koribb esetek közül utaiunk arra, hogy a veszélyes térben üzemelő hőforráshoz bejutó gyúlékony, és/ vagy robbanóképes anyag a tüzet és/vagy robba­nást, amely a veszélyes térben a hőforrás megfelelő hőfoka esetén bekövetkezhet, a külső, védett térre átterjesztheti. Ennek meggátlására használnak pél­dául határoló elemet, illetve határoló szerkezetet. További ismert veszélyhelyzet a gyakorlatban, a védett térben felhalmozott gyúlékony és/vagy rob­banóképes anyag, és a veszélyes térben létrejövő tűz és/vagy robbanás, amely esetben a határoló elemnek és/vagy szerkezetnek meg kel! gátolnia a tűz és/vagy robbanás átterjedését a védett térre. A találmány célja a határoló elemek és határoló szerkezetek méretezésének javítása érdekében olyan mérési eljárás és berendezés kialakítása, amellyel meghatározható a robbanásnak és/vagy égésnek a határoló elemen, illetve határoló szerke­zeten keresztül történő átterjedése. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel tehát mérés útján, azaz objektív módon és eszközzel megállapíthatók a robbanás és égés átterjedési jel­lemzői. A találmány alapja az a felismerés, hogy vala­mely tényleges üzemi heiyzet, illetve folyamat az adott területen is modellezhető, és a modellkísérlet­ből a tényleges helyzetnél fellépő viszonyokra kö­vetkeztetni lehet. A találmánnyal megoldani kívánt feladat eljárás és berendezés kialakítása a modellezés tényleges végrehajtására, tehát a tényleges üzemi helyzet geo­metriai-fizikai és kémiai leképezésére. A találmány szerint a fenti feladatot olyan mérési eljárással oldjuk meg, amelynél a vizsgálandó hatá­roló elemet, vagy határoló szerkezetet, vagy azok egy részét, veszélyes tér és védett tér közé iktatjuk he, a veszélyes tér, illetve a védett tér legalább egyikének legalább egy részét éghető és/vagy rob­banóképes eleggyel töltjük fel, vagy először a feltöl­­iést hajtjuk végre, és utána iktatjuk be a határoló elemet, majd ezután az elegyet az egyik térben be­gyújtjuk és/vagy robbantjuk, a védett térben pedig előnyösen legalább egy tér és időpontban végzett nyomás- és/vagy hőmérsékletméréssel megmérjük a tűz és/vagy robbanás átterjedési viszonyait, A találmány szerinti eljárást foganatosító talál­mány szerinti berendezésnek legalább egy - előnyö­sen, de nem szükségszerűen változtatható Iérfogatú - veszélyes tere, felfogó szerkezetbe fog­lalt határoló eleme és védett tere van, a védett tér és/vagy a veszélyes tér határoló felületein célszerű­en, de nem szükségszerűen nyílások vannak kiala­kítva. A találmány szerinti berendezés egyik előnyös ki­viteli alakjánál a veszélyes tér és/vagy védett tér legalább egyikének legalább egy határoló falán, célszerűen változtatható keresztmetszetű, szabad nyílás van kialakítva, amelyek előnyösen szakadó­hártyával vannak lezárva, mimellett a védett tér és/vagy a veszélyes tér előnyösen oly módon van kialakítva, illetve beállítva, hogy azok térfogata, a rajtuk kialakított szabad nyílások nagysága, továb­bá a határoló szerkezet, illetve határoló elem nyí­láskeresztmetszete közötti arányok legalább egyike megegyezik a tényleges beépítési hely geometriai arányaival. A fenti kiviteli alak előnye, hogy a szabad nyílá­sok keresztmetszetének és adott esetben a védett tér, illetve veszélyes tér térfogatának változtatásá­val a határoló szerkezet tényleges beépítési helyé­nek megfelelő keresztmetszetviszonyok, és térfo­gatviszonyok beállíthatók, mimellett a szabad nyí­lásokat lezáró szakadóhártya biztosítja a veszélyes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom