184811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi részecskékből és kötőanyagokból álló massza szalagpréselésére
1 184 811 "1 sebesség fokozatosan olymódon változik, hogy a pré.ijlési löket kezdetén nagyobb előtolási sebességgel működik, mint a végső szakaszon. A lassúbb fokozatra való átkapcsolás például a préselési löket 4/5 részénél történhet. A találmány további tökéletesítése azáltal érhető el, hogy a dugattyú préselő felülete közepén mélyebbre van kiképezve a külső részeihez képest és ezenkívül hullámos profilú olymódon, hogy a dugattyú kerülete mentén van a préselő felület hullámosra kiképezve, az egyes hullámok pedig a préselő felület középpontjának irányában csökkenő keresztmetszetűek. Ennek a kiképzésnek nemcsak az az előnye, hogy az egymással érintkezésbe kerülő préselt rétegek egyenetlenek, azaz egymással fogazottan kapcsolódnak. Sokkal inkább meg lehet figyelni, hogy a préselő felület ilyen kiképzése következtében azon a tömörödési útszakaszon a forgácsok folyási folyamata kedvezőbbé válik, amelyen belül a forgácsok az eredeti préselési iránytól oldalra eltérő komponensre tesznek szert. Ezáltal az összeszövődési folyamat fokozódik. Kedvező befolyása van a formázó és a kikeményítő csatorna keresztmetszet-kiképzésének is, annak következtében, hogy a szalagprés töltőterének csatlakozásánál hűtött formázó csatorna kilépési keresztmetszete nagyobb, mint a belépési keresztmetszete, de kisebb, mint a kikeményitő csatorna első szakaszának ettől kis távolságban lévő belépési keresztmetszete, továbbá, hogy ennek az első szakasznak a végén a kikeményítő csatorna a készrnéretnek megfelelő keresztmetszettel bír. A kikeményítő csatorna első szakaszának, valamint a formázó csatornának a találmány előnyös kiviteli példája esetében merev csatomafalai vannak, ezzel szemben viszont az ehhez csatlakozó kikeményítő csatornának az önmagában ismert módon a dugattyú előíohásánál kidomborodó falszakaszai vannak. A formázó és a kikeményítő' csatorna ilyen kivitelénél nemcsajk a technika DE - OS 25 33 989 számú NSZK-belí közrebocsátás! iratnak megfelelő állása szerint megkívánt szaiagsűrűség valósul meg, hanem ezen kívül a találmány alapvető gondolatának megfelelően a forgácsok kívánatos úsztatása is létrejön a tömítési folyamat közben. A csatornák találmány szerinti keresztmetszet-kiképzésével az ellentéte valósul meg a DE — OS 17 03 414 számú NSZK-beli közrebocsátási irat állításának, amennyiben a szélső részeken lévő forgácsok — eltérően a technika mai állásától — közelítőleg nem a szalag borítófelületével párhuzamosan hajlanak meg. A forgácsok szerkezete és elhelyezkedése a találmány szerinti eljárásnál a kölcsönös összekuszálódás tekintetében gyakorlatilag a teljes keresztmetszetben megmarad úgy, hogy közben csak azt lehet megfigyelni, hogy a szélső részeken a forgácsok nem hajlanak meg, hanem inkább egész hosszukkal a boritófelülethez igazodnak. A találmány szerint készített szalagokkal végzett hajlítási vizsgálatok meglepő törésvonalakat eredményeztek, mert közelítőleg nem a borító felületre merőlegesek, vagy nem haladnak egy konkav, illetve gömbsüveg alakú felület mentén, hanem egészen előre nem látható módon a szalag hosszanti tengelyéhez képest hegyes szöget zárnak be. A törésvonalakból világosan fel lehet ismerni, hogy a találmánynak megfelelően előállított szalagok megnövekedett szilárdsága az egyes forgácsok nagyobb igénybevehetőségéből, az összekuszálódásukból következő kölcsönös összetapadásukból és a szalaggal párhuzamos részleges hosszanti irányítottságukból adódik. A találmány különleges sikerére nem lényegtelen a befolyása a P 28 10 071.1 számú német szabadalmi bejelentés egy régebbi, közzé nem tett gondolatának abban a módosított formában, amely szerint javasoljuk, hogy a hideg szalagprés hengerének felső oldalát olyan ide-oda mozgatható vezetésű, átlépőnyíiással ellátott tolózár képezze, ami a felette lévő massza-adagoló tartály kilépőnyílását zárja és nyitja. Míg az idézett gondolat szerint a tolózár minden préselési folyamatnál csak egyszer mozog ide és oda, a találmány azt javasolja, hogy ez a mozgás minden préselési Sókét alatt legalább kétszer, előnyös módon azonban háromszor menjen végbe. Ilyen módon egyfelől elérhető a töltotér egyenletes megtöltése a hézagképződés elkerülésével, valamint a hengerben lévő levegő jobb kibocsátása. Másfelől ez a megoldás lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy az egész kerület mentén a forgácsok összekuszálódásának mértékét beállíthatóvá tégy ik. Minél több tolózármozgás történik a dugattyúlöket alatt, annál intenzívebb lesz az összekuszálódás. Ha kívánatos az összekuszálódás mértékét csökkenteni, akkor elegendő a fő igénypont gondolatával kombinálva csak agy ide-oda való tolózármozgás. Ezek és még további részietek vannak a rajzokon vázlatosan és példa kedvéért feltüntetve. A rajzok a következők: 1. ábra. A szalagprés berendezés vázlatos hosszmetszete. 2- ábra. Az 1. ábra II—Ií vonala mentén vett keresztmetszet. 3. ábra. A szalagpréselő dugattyú homloknézete 4. ábra. A szaiagprésdugattyú hosszmetszete a 3. ábra szerinti IV—IV vonal mentén. Az I. ábra kiviteli példájánál a növényi részecskékből és kötőanyagból álló massza az 1 adagolótartályon keresztül jut a 3 töltőtérbe úgy, hogy az 1. adagolótartály kiiéponyílását az a 2 tolózár zárja el, ami a 6 tolószerkezet segítségével a 2. ábra szerint ide-oda mozgatható. Eközben az ide-oda mozgatás közben a 2 tolózáron lévő 5 áteresztő nyílás az 1 adagclótartály kiiépőnvílása alá kerül fedésbe és lehetővé teszi, hogy a massza a 3 töltőtérbe jusson. Ha minden préselési löket előtt, amit a 4 préselő dugattyú megtesz, a 2 tolózár többször, előnyös módon háromszor ide-oda mozog, ekkor a 3 töltőtér jobb és egyenletesebb töltése érhető el úgy, hogy közben a 3 töltotér levegőzése is egyidejűleg jobbá válik. Ezen kívül a tolózármozgások számával a forgácsok összefonódási fokának befolyásolhatósága érhető el a préselt szalagban A 2 tolózár iökete előnyös módon úgy van méretezve, hogy minden löket végén az 5 áteresztőim!ás a 3 töltőtér keresztmetszeti szakaszán, illetve az 1 adagolótartály kilépőnyíiásán kívülre kerül. A 4 dugattyúnak 2Z előzőleg ismert kiviteli alakokkal szemben lényegesen megnövelt Iökete van, például 600 mm nagyságrendben. A 3 töltőtérben összegyűlt masszát ez a 7 formázó csatornába tolja, ami a találmány kiviteli példája szerint hűtött. Ennek a 7 formázó csatornának a 10 belépési keresztmetszete kisebb, mint a 11 kilépési keresztmetszete. Előnyös kiviteli példa esetében a 7 formázó csatorna hossza 200 és 800 mm között van, míg a 11 kilépési keresztmetszet egyik dimenzió irányában mérhető növekedése körülbelül 0,5—4 mm kö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
