184789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, különösen hőmrésékletre érzékeny, továbbá mérgező és/vagy bűzös gázokat termelő anyagok energiatakarékos szárítására
184 789 2 iegesítésére, illetve átalakítására szolgálnak a különféle szennyvíztisztító berendezések. Ezek környezetszennyező melléktermékei a különféle, többnyire jelentős szervesanyag-tartaímú iszapok, amelyek talajjavításra alkalmas hasznos szervesanyag tartalmuk ellenére általában elégetésre kerülnek, így amellett, hogy hasznosítható értékük veszendőbe megy,, nagy víztartalmuk miatt tetemes mennyiségű energiahordozót, illetve hőenergiát is elhasználnak. A környezetvédelmi előírások világszerte tapasztalható szigorítása folytán az ilyen berende-. zésekben egyre növekvő mennyiségű értékes energiahordozót használnak fel. Előfordul azonban, hogy az ilyen iszapokat-ugyancsak jelentős menynyiségű hőenergia árán - kiszárítják, csírálianítják és adalékok hozzáadásával talajjavítás céljára alkalmassá teszik. Az elégetett energiahordozóból és égéslevegőből keletkező füstgázzal távozó hőmennyiség azonban csak kismértékben, rossz hatásfokkal rekuperálha - tó, ami az iszapkezelést jelentékenyen megdrágítja. Számos esetben ez az eljárás energiatakarékossági okból egyébként sem alkalmazható. Bonyolítja az eljárás alkalmazását az is, hogy a távozó füstgázokat portalanítani és tisztítani kell. A találmány szerinti eljárásnál felismertük azt, hogy az iszapkezelés döntően megjavítható az előzőleg már kiszárított iszap saját fütőértékének hasznosításából eredő hőmennyiségrjek a kiűző fűtésére való felhasználásával, mellyel a kiűző tüzelőberendezésében felhasználásra kerülő fütőenergiát - az iszap éghető-tartalmától és annak fütőértékétől függően - jelentékeny mértékben helyettesíteni lehet. Ilyen esetben tehát a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a szárítandó iszapot mintegy 30% szüárdanyag-tartalomig elősűríteít állapotból kiindulva jelentéktelen (1-2%) nedvességtartalomig szárítjuk, az iszap nedvességtartalmával feldúsult szárítóközeget páraelnyelő oldattal érintkeztetjük, az így kiszárított szárítóközeget a szárítón átvezetjük, végül a kiszárított iszapot a kiűző fűtőterében elégetjük. Ha az iszap fűtőértéke a folyamat fenntartásához nem elegendő, az elégetéshez póttüzelés szükséges. PóttüzeJés alkalmazása esetén annak intenzitását a kiűző fűtőterében felmelegített kondenzált gőz nyomásával, a vízfelesleg elfolyásának mértékét pedig a gőztermelő készülék vízszintjéről szabályozzuk. Klímatechnikai célra a környezeti levegő páratartalmát abszorberben páraeluyelő oldattal való érintkeztetéssel előírt értékre állítjuk be, a párával telt elvont oldatot kiűzőben, melegítés közben kigőzöiögtetjük és a gőzt hőcserélőben a levegő felmelegítésére vagy abszorpciós hűtőgép fűtésére használjuk. Ha a szárítóberendezésben nem víz, hanem más folyadék (oldószer) elpárologtatása a feladat, akkor az abszorbeáló oldat ennek megfelelően választandó meg. A fentiekben ismertetett találmány szerinti eljárás foganatosításához szolgáló találmány szerinti berendezés lényege, hogy a szárító levegő páratartalmát elvonó abszorbere, ebben páraelnyelő oldat bevezetésére szolgáló folyadékelosztója, a páraelnyelő oldat páratartalmát eltávolító kiűzője és a szárítólevegő áramában elhelyezett fütő csőkígyója van. A kiűző folyadékterét az abszerber tartályával és a foiyadékelosztóval, valamint gőzterét a fűtőcsőkígyóval csővezetékek kötik össze. Az abszorberben hűtőcsőkígyó van, A fűtött kiűzőt az abszorberrel, illetve a folyadékeíosztóval összekötő csővezetékekben egy vagy több szivattyú, valamint hőcserélő van. A meleg szántóközeg és az égéstermékek keverésére keverőedcny szolgál. A berendezés önműködő szabályozásához az abszorbernek szintérzékelője és szabáívczóberendezése van, amely utóbbi a tüzelőberendezéshez és a szivattyúkhoz, vagy ezek szabályozószelepéhez csatlakozik. Zárt rendszerű berendezés esetén tüzelőberendezésből, nedves termék tároló tartály(ok)ból, abszcrberből, hőcserélőből és ventilátorból álló zárt szárítókor van. A hőcserélő a kiűző gőztere és a zárt száritókör között helyezkedik el. A találmányt a továbbiakban a berendezés példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra az egyik példaképpen! kiviteli alak vázlatos oldalnézete;- a 2. ábrán egy másik példaképpeni kiviteli alak vázlatos oldalnézete látható;- a 3. ábra egy további példaképpeni kiviteli alakot mutat, vázlatos oldalnézetben. Rátérve az 1. ábrán látható kiviteli alakra, az 1 ventilátor a környezeti levegőt a 2 abszorberbe nyomja, ahol a levegő eilenáramban érintkezik a 3 foiyadékelosztó fúvókáin kiáramló páraelnyelő oldattal, amelyet a 4 szivattyú szállít. A 3 folyadékelosztó fúvókákon át a 2 abszorberbe porlasztóit páraelnyelő oldat a levegő páratartalmát az egyensúlyi állapotnak megfelelő mértékig képes lecsökkenteni. Az egyensúlyi állapot az oldat belépő súiykoncentrációjából és az abszorpció hőmérsékletéből egyértelmű fizikai összefüggésekkel meghatározható. Az egyensúlyi páratartalom a pl. vízzel hűtött 5 hütőcsőkígyó alkalmazásával jelentősen csökkenthető. így pl. lítiumklorid vizes oldata használatakor a + 32 °C hőmérsékletű, 40% relatív nedvességtartalmú levegő páratartalmát a 0 °C harmatpontnak megfelelő értékre lehet lecsökkenteni, vagyis kb. 8 g/rn-' nedvességet lehet elvonni. Az elvont páramennyiség fokozható az oldat koncentrációjának növelésével és/vagy az 5 hütőcsőkigyó hőmérsékletének csökkentésével. Ha a hűtőközeg hűtőtoronyban hűtött víz, akkor a környezeti hőmérséklet csökkenésével az oldat által elnyelt páramennyiség jelentékenyen fokozható az oldatcirkuláció változatlan értéke mellett is. A 2 abszorberben a páraelnyelő oldat a levegő nedvességtartalmának elnyelésekor felmelegszik. A képződő hőt az 5 hűtőcsőkígyóval el kell vonni annak érdekében, hogy a levegő előírt nedvességtartalma betartható legyen. Bizonyos levegőhőmérsékletig ez a hőelvonás magával a levegővel történhet. Ekkor az ún. oldási hő a száritólevegő felmelegítésére hasznosul és a folyamat hatásfokát növeli. Bármely esetben azonban a 2 abszorberből a külső levegővel azonos hőmérsékletű, vagy annál 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
