184777. lajstromszámú szabadalom • 3-(N-acil- N-aril-amino)- és 3-(N-tiono-acil- N-aril-amino)-gamma-butiro-laktonokat és gamma-tiobutiro-laktonokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

1 184777 magnéziumszulfáton szárítjuk, leszűrjük és az oldószert ledesztilláljuk. A terméket 260 g szilikagél oszlopon kro­­matografáljuk és aceton:éter:petroléter elegyével eluál­­juk. 3,1 g cím szerinti terméket kapunk, amely 122—123 °C-on olvad. A termék az A táblázat 3. számú vegyülete. 9. példa 3-(N-3-metil-2,3-epoxibutanoil-N-2,6-dimetilfenilami­­no)-gamma-butirolakton előállítása. A 3-(N-3-metil-krotonil-N-2,6-dimetilfenilamino)­­gamma-butirolaktont (A) a 8. példában leírt módon állít­juk elő 3-metil-krotonsav kiindulási anyagból. 9 g A ter­méket 6 g 3-klórperbenzoesavat és 4,7 g káliumdihid­­rogén-foszfátot 75 ml diklórmetánban visszafolyató hűtő alat melegítünk 48 óráig. Az elegyet vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk és desztilláljuk. A mara­dékot éter és hexán elegyéből kristályosítva 5,4 g cím sze­rinti terméket kapunk, amely 100—104 °C-on olvad. A ter­mék az A táblázatban 7. számú vegyület. 10. példa Micélium-gátlás A találmány szerint előállított 2. számú vegyületet fun­­gicid hatás szempontjából a micélium-gátlás-teszt segít­ségével értékeltük ki. A teszt segítségével a fungicid hatá­sú vegyületek fungitoxikus hatását a micélium-növekedés gátlásának fokában mérjük. A 2. sz. vegyületet aceton­­ban feloldva 500 ppm koncentrációjú oldatot kapunk. Pa­pírcsíkokat beoltunk Pythium Ultiumum micélium­­növekménnyel oly módon, hogy a papírt a micélium szuszpenzió burgonya dextróz táptalajával fedjük. A be­oltott papírkat ezután burgonya dextróz agar lemezekre helyeztük és mikropermetezővel bepermeteztük a fungi­cid oldattal. A kezelt papírcsíkokat 25 °C-on inkubáltuk és 24 óra múlva feljegyeztük az adatokat. A fungicid ha­tás mérése úgy történik, hogy mérjük a papírcsík közepé­től számított micélium-növekmény gátolt zónáját. A 2. sz. vegyület hatásosságát 100%-osnak találtuk, a Difola­­tánhoz viszonyított gátlási %-ban kifejezve. 11. példa Paradicsomvész A találmány szerint előállított vegyületeket paradi­csomvész megelőzésére teszteltük (Phytophthora infes­­tans). 5 vagy 6 hetes paradicsompalántákat használtunk (Bonny Best fajta). A paradicsomnövényeket beperme­tezzük a tesztvegyület acetonnal, vízzel és kis mennyisé­gű nem-ionos emulgálószerrel készített 250 ppm kon­centrációjú szuszpenziójával. A bepermetezett növényeket ezután egy nappal később beoltjuk a kamrába helyezett organizmussal és 19—20 °C-on 100%-os rela­tív nedvességtartalom mellett legalább 16 óra hosszat in­­kubáljuk. Az inkubáció után a növényeket 60—80%-os relatív nedvességtartalom mellett melegházban tartjuk kb. 7 napig. Az adott tesztvegyület gombaölő hatását a kezeletlen növények kontrolljához viszonyítva állapítot­tuk meg. Az eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmaz­za. A tesztvegyület koncentrációja 250 ppm hacsak a zá­rójelben másképp nem tüntettük fel. 12. példa Zellervész A zellervész-teszteket 11 hetes zellernövényekkel (Utah) végeztük. A zellervészt okozó organizmus Septo- 6 ria apii. A zellernövényeket a tesztvegyület acetonnal, vízzel és nem ionos emulgálószerrel készített elegyének oldatával permeteztük be. A növényeket ezután beoltot­tuk az organizmussal és kamrába helyezve 19—20 °C-on 100%-os relatív nedvességtartalom mellett kb. 48 óra hosszat inkubáljuk. Az inkubáció után a növényeket hagy­juk megszáradni és 60—80 relatív nedvességtartalom mel­lett kb. 14 napig állni hagyjuk. A gombaölő hatást a kezeletlen kontroll növényekhez ké­pest értékeltük ki. Az eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmazza. 13. példa Szőlő-lisztharmat A találmány szerint előállított vegyületeket plazmopa­­ra viticola szőlő peronoszpóra organizmus ellen vizsgál­tuk. Gazdanövényként 7 hetes Vitis vinifera Emperor faj­tájú szőlőleveleket használtunk, melyek átmérője 70 és 85 mm között változott. A leveleket bepermeteztük a tesztvegyület acetonos oldatával. A bepermetezett levele­ket megszárítottuk, és az organizmus spóra szuszpenzió­jával beoltottuk, majd nedves kamrába helyeztük és 18—22 °C-on 100%-os relatív nedvességtartalom mellett inkubáltuk. Az oltás után 7—9 nappal meghatároztuk a gömbaölő hatást. A gombaölő hatás értékelése a kezelet­len kontroll növényekhez viszonyított %-os értékkel tör­tént. Az eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmazza. 14. példa Paradicsom alternaria A találmány szerint előállított vegyületeket paradicsom altemariara teszteltük. Teszt organizmusként Alternaria solani conidia-t használtunk. 6-7 hetes Bonny Best fajtájú paradicsompalántákat használtunk. A paradicsomnövé­nyeket a teszt vegyület acetonnal és vízzel készült 250 ppm-es oldatával permeteztük be, amely kis mennyiségű nem ionos emulgálószert is tartalmaz. A bepermetezett növényeket egy nap múlva beoltjuk az organizmussal, megszárítjuk és 60—80% relatív nedvességtartalom mel­lett 12 njpig tartjuk. A gombaölő hatás %-os értékelése a kezeletlen kontroll növényeken észlelt betegség %-ában történik. A megvizsgált vegyületeket és az eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmazza. 15. példa Lisztharmat A lisztharmat tesztet jól fejlett sziklevelekkel rendelke­ző Bountiful fajtájú babpalántákkal végeztük. A patogén Erysiphe polygoni volt. A babpalántákat a teszt vegyüle­tet és nem ionos emulgálószert tartalmazó acetonos és vi­zes 250 ppm koncentráció oldattal permeteztük be. A ke­zelt növényeket a permetezés után egy nappal beoltjuk a patogénnal. A növényeket ez után 60—80% relatív ned­vességtartalom mellett és 19—20 °C-on melegházban tartottuk. A levelek fertőzöttségi fokát 10 nap múlva érté­keltük ki. Az adott tesztvegyület gombaölő hatását a ke­zeletlen kontroll növényeken észlelt hatáshoz viszonyít­va %-osan fejeztük ki. Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. 16. példa Levélrozsda A levélrozsdát tarkababon vizsgáltuk. Patogén organiz­musként Uronyces phaseoli tipica szolgált. A tarkabab 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom