184757. lajstromszámú szabadalom • Csillapítótag gépalapozásokhoz
1 184 757 2 A találmány tárgya csillapítótag gépalapozásokhoz, amely legalább részben hang- és rezgéselnyelő anyagból készült és amelynek két párhuzamos, egymással szemben fekvő támasztófelülete van. Ezek a felületek gépek alapkeretének alátámasztására, illetve géplábazat felfek-| vésére szolgálnak. ! Szokásos módon a gépek alapkerete és lábazata közé csillapítótagokat szoktak helyezni a működésben lévő gépek által okozott hang- és rezgésátvitel gyengítése érdekében. Ilyen csillapítást feltétlenül el kell helyezni, ha az illető gép lakó- vagy nyilvános épületek belsejében működik. így például a felvonóberendezések esetében létezik olyan előírás, hogy az általában a legfelső emeleten elhelyezett szállítógépet olyan alapkereten, illetve alaplapon kell elhelyezni, amely a felfekvő lábazattól gumiból vagy más rugalmas csillapító anyagból készült csillapító elemmel van elválasztva. Ezzel védik az épületet a hang és a rezgések által okozott hatásokkal szemben. A 2.441.882 német nyilvánosságrahozatali irat ilyen elrendezést mutat. Ezek a csillapítótestek általában egyrészes, négyzetes, legalább részben a rugalmas csillapító anyagból készült elemekből állnak, amelyek a gép alapkerete alatt változó mennyiségben és elhelyezésben, a mindenkori súlyeloszlásnak megfelelően vannak elrendezve. Az ilyen csillapítótestek esetében azonban nehézkes a szerelés során a gép alapkeretének és ezzel a keret által hordott különböző géprészeknek pontos vízszintbe állítását elérni. Ezért vagy különböző nagyságú és vastagságú csillapítótagokat vagy az egyes csillapítótagok és a keret között vagy adott esetben a lábazat között egy vagy több alátétet kell elhelyezni. Miután az alátétek szükségszerűen viszonylag vékonyak, fémből vagy más, minden esetre a csillapítótestek anyagánál sokkal keményebb anyagból kell készíteni, hogy a terhelés során eredeti vastagságukat megtartsák és ne nyomódjanak szét és ne károsodjanak. A különböző csillapítási tulajdonságú csillapítótestek elhelyezése ugyanazon keret alatt ezenkívül az egyenletes hang- és rezgéscsillapítás szempontjából kevéssé alkalmas. Részben ezen hátrányok kiküszöbölésére, enyhítésére, részben más alkalmazási esetekre javasoltak már korábban olyan csillapítótagot, amely legalább két ékalakú résztesttel van ellátva, amelyek az alapozáson, illetve a gépek alapkeretén felfekvő támasztófelületekkel nem párhuzamos választófelületekkel vannak egymástól elválasztva, a résztestek pedig terheletlen állapotban a válaszfelületek mentén egymáshoz képest eltolhatóan vannak kialakítva. Ilyent ismertet például Makhult Mihály: , .Gépágyazások rezgéstani méretezése” című szakkönyve (Akadémia Kiadó, 1974), különösen a 25. oldal 34. ábráján. Itt az ékalakú résztestek azonban öntöttvasból készülnek, és az öntöttvas résztestek egymással párhuzamos támasztófelületeire különleges rugalmas anyagból készült csillapítóréteget ragasztanak. Itt a rugalmas anyag műanyag, parafa vagy szizálkender. Ennek a kialakításnak a legfőbb előnye a csillapítótag magasságának állíthatóságában van, ezzel ugyanis gondoskodni lehet a gép vízszintbe állításáról. Nem oldható meg segítségükkel azonban a kellő mértékű zaj- és rezgéselnyelés, mert etekintetben nem rendelkeznek kellő csillapítással. Nincs továbbá lehetőség arra sem, hogy a gépkeret és az alapozás által kialakuló rendszer saját rezgéseit figyelembe vegyük és ezzel a rezgés következtében létrejövő interfe2 rencia pontokat kiküszöböljük, ami az épületekben előálló kellemetlen hang- és rezgési tulajdonságok kiküszöböléséhez elengedhetetlen. Az ilyen tulajdonságokkal bíró csillapítótagok alkalmazását sok helyütt különben előírások teszik kötelezővé. A korábbi megoldásokat átfogóan vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok az említett előírásoknak a kielégítését nem teszik lehetővé. A találmánnyal megoldandó feladat olyan viszonylag egyszerű csillapítótag kialakítása gépalapozások számára, amely a gép alapkeretének pontos vízszintbe állítása mellett lehetővé teszi az egyenletes hang- és rezgéscsillapítást és amely kellő szilárdsággal rendelkezik a ránehezedő teher elviselésére, továbbá optimális hang- és rezgéselnyelés céljából csillapítási képessége hangolható. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében most már az ékalakú résztestek rugalmas csillapítóanyagból vannak kialakítva és legalább az egyik ékalakú résztestbe fémlap van támasztófelületekkel párhuzamosan beleépítve A gép alapkeretének beszintezése szempontjából rendkívül előnyös az a kiviteli alak, amelyben az ékalakú résztestek minden válaszfelületén az eltolás irányára haránt helyzetű, egymással párhuzamos bordák vannak, amelyek révén a résztestek alakzáróan kapcsolódnak egymásba. A szerelést és a gyártást egyaránt jelentős mértékben egyszerűsíthetjük, ha az ékaiakú résztestek egyforma alakúak és nagyságúak. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti csillapítótag legegyszerűbb kiviteli alakjának távlati képe; a 2. ábra gép alapkeretének csillapítótag közbeiktatásával lábazaton való elhelyezésének vázlatos nézete; a 3. ábra a találmány szerinti csillapítótag másik kiviteli alakjának részleges távlati képe; a 4. ábra újabb kiviteli alak részleges távlati képe kitöréssel; az 5. ábra további kiviteli alak keresztmetszeti képe, Az 1. ábrán mutatott 1 csillapítótag két ékalakú, hexaéderes, nagyságban és formában megegyező 2 és 3 résztestből áll. A 2 és 3 résztestet hang- és rezgéselnyelő anyagból, például gumiból vagy más rugalmas műanyagból készítjük. Keresztmetszetük egész hosszukban derékszögű trapéz alakú. Az ékalakú 2, illetve 3 résztestnek 2.2., 2.3, 3.2, 3.3 oldalfelületeihez képest nem merőleges 2.1, 3.1 felületei egymás felett vannak elhelyezve, a felső 3 résztest pedig az alsó 2 résztesthez képest 180°-kal el van fordítva. így az 1 csillapítótagot alkotó 2 és 3 résztestnek a 2.2, 2.3; 3.2, 3.3 oldalfelületeihez képest merőleges, 2.4, 3.4 felületei párhuzamos támaszfelületeket képeznek, amelyek egyrészt a gép alapkeretén támasztják alá, másrészt a géplábazaton fekszenek fel. Az ékalakú 2 és 3 résztest ilyen elrendezésével, ahol az egymással szemben elrendezett, a 2.4 és 3.4 támasztófelülettel nem párhuzamos 2.1, 3.1 felületek válaszfelületeket képeznek, az 1 csillapítótag parallelepipedonként van kialakítva. Az 1 csillapítótag terheletlen állapotában a 2 és 3 résztestnek a 2.1., 3.1 válaszfelülete mentén keresztirányban való viszonylagos eltolása lehetségessé teszi az 1 csillapítótag vastagságának változtatását, és ezzel a gép alapkeretének pontos beszintezését a gépnek lábazaton való felállítása során. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
