184738. lajstromszámú szabadalom • Ó-Amino-acetanilid-származékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó és eljárás Ó-amino-acetanilid-származékok előállítására

1 2 184 738 xanolt, ciklohexanont, klór benzolt, izoforont, erősen poláris oldószert, például dimetil-formamidot, di­­metil-szulfoxidot, N-metil-pirrolidont használhatunk. Közvetlenül felhasználható szereket, emulziókon­­centrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető porok­ból (permetporokból), olajdiszperzióból víz hozzá­adásával állíthatunk elő. Emulziók, paszták vagy olajdiszperziók előállítására a hatóanyagot oldószer­ben vagy olajban oldva felületaktív adalék jelenlété­ben vízben homogenizáljuk. A hatóanyagból, felület­aktív adalékból és adott esetben oldószerből vagy olajból olyan koncentrátumok készíthetők, ame­lyek vízzel hígíthatok. Felületaktív adalékok alatt a találmány szerinti szerekben betöltött szerepük szerint elsősorban nedvesítőszereket, tapadást elő­segítő szereket, diszpergáló-, vagy emulgálószereket értünk. A találmány szerinti szerekben felületaktív adalék­ként a ligninszulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsóit, naftalinszulfonsavat, fenolszul­­fonsavat, alkil-aril-szulfonátot, alkil-szulfonátot, a dibutil-naftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföldfém­­sóit, lauril-éter-szulfátot, zsíralkohol-szulfátokat, zsír­savas alkálifém- és alkáliföldfémsókat, szulfátéit hexadekanolok, heptadekanolok és oktadekanolok sóit, szulfátéit zsíralkohol-glikol éterek sóit, szul­­fonált naftalin és naftalinszármazékok formaldehid­del alkotott kondenzációs termékeit, naftalin, illetve­­naftalinszulfonsav-származékok fenollal és formalde­hiddel alkotott kondenzációs termékeit, poli(oxi­­-etilén )-oktil -feni! -étert, etoxílezett izooktil-fenolt, oktil-fenolt és nonil-fenolt, alkíl-fenil-poliglikol-étert, tributil-fenil-poliglikol-étert, alkil-aril-polléter-alko­­holt, izotridecil-alkoholt, zsíralkohol/etilén-oxid kon­­denzátumot, etoxilezett ricinusolajat, poli(oxi-etilén)­­-alkil-étert, etoxilezett poli(oxi-propilén)-t, lauril-al­­kohol-poliglikol-éter-acetált, szorbitésztert, lignint, szulfitszennylűgot és metil-cellulózt használhatunk. Porokat, porozó- és szórószereket a hatóanyagnak szilárd hordozóanyaggal való összekeverésével és/vagy összeőrlésével készíthetünk. Granulátumokat, például bevont, impregnált és homogén granulátumokat a hatóanyagnak szilárd hordozóanyagon való megkötésével állíthatunk elő. Szilárd hordozóanyagként például ásványi anyagot, így kovasavat, szilikátot, talkumot, kaolint, agya­got, mészkövet, löszt, dolomitot, kovaföldet, kál­­cium- és magnéziumszulfátot, őrölt műanyagot, mű­trágyát, így ainmónium-szulfátot, ammónium-nitrátot karbamidot, valamint növényi terméket, így fakéreg-, fa- és csonthéjőrleményt, cellulózport használhatunk. Utalunk arra, hogy a találmány szerinti szerek a hatóanyagot és a segédanyagokat mindig keverék­ben tartalmazzák, a keverék itt a legtágabban értel­mezendő, magába foglalja a bevonást, impregnálást is. A találmány szerinti szerek felhasználása úgy tör­ténik, hogy - adott esetben hígítás után - a szerrel a növényeket, magvaikat vagy a talajt kezeljük, például permetezzük, locsoljuk, porozzuk, csáváz­zuk vagy impregnáljuk. A találmány szerinti szerekhez, illetve a ható­anyagokhoz egyéb növényvédőszereket, illetve ható­anyagaikat keverhetjük, például gyomirtószereket, rovarölőszereket, növekedést szabályozókat, és gom­­baölőszcreket, illetve hatóanyagaikat, továbbá mű­trágyákat. Ha a találmány szerinti szerhez más növe­kedést szabályozót keverünk, akkor a hatásspekt­­g rum szélesedhet. Számos keveréknél szinergetikus hatás is létrejöhet, azaz a kombinációs termék haté­konysága nagyobb, mint az egyes komponensek összegzett hatása. A következő példákban ismertetjük a találmány 1Q szerinti szerek növényi növekedést szabályozó hatását anélkül, hogy növényi növekedést szabályozó szer­ként való további alkalmazási lehetőségeiket ezzel kizárnánk. 5. példa 15 Napraforgóra kifejtett hatás Növényházban tőzegtalajjal töltött, és elegendő tápanyagot tartalmazó, 11,5 cm átmérőjű műanyag edényekbe napraforgót vetettünk. A találmány szerinti szert (készült a 12. példa szerint) különbö­ző hatóanyag-mennyiségben a levelekre permeteztük. 20 A kezelést 12 cm-es növényeken végeztük. A 23 napos kísérleti időszak alatt a kezeletlen növények­hez képest a kezelt növények lényegesen alacsonyabb növésűek voltak, ezt hosszméréssel határoztuk meg. Mindegyik vizsgálatot 14-14 növényen végeztük. __ összehasonlításul az ismert 2-klór-etíl-trimetil­­-ammónium-kloridot (CCC) alkalmaztuk. Az ered­ményeket az VI. táblázatban ismertetjük. 30 35 40 45 VI. táblázat Napraforgó hossznövekedésére kifejtett hatás _________ (levelek kezelései _________ Hatóanyag Felhasznált Növekedési magasság sorszáma kezeletlen mennyiség kg/ha cm kontroll CCC (ismert) 26,8 100 1,5 23,0 85,8 0,5 17,5 65,3 1,0 17,0 63,4 1,5 17,0 63,4 6. példa Szójababra kifejtett hatás Növényházban a napraforgóval végzett vizsgála­tokhoz hasonló módon megvizsgáltuk a találmány szerinti szereknek (készült a 12. példa szerint) te­­nyészedényben nevelt szójababra kifejtett hatását. A 36 nap múlva megállapított eredményeket a VII. táblázatban ismertetjük. 50 55 60 VII. táblázat Szójabab hossznövekedésére kifejtett hatás_______ Hatóanyag Felhasznált Növekedési magasság sorszáma mennyiség cm % kezeletlen kontroll CCC (ismert) 1. kg/ha — 28,0 100 1.5 27,0 96,4 6,0 26,5 94,6 1,5 10,5 37,5 6,0 10,5 374 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom