184724. lajstromszámú szabadalom • 2-(3-fenil-izoxazol-5-il)-benzoesav-származékok és azok sóinak és halogenidjeinek előállítása 3'-fenil-spiro-[izobenzofurán-1 (3H), 5'(4'H)-izoxazol]-3-on-származékokból

1

2

184.724

savval megsavanyítjuk, és 200 ml éterrel extraháljuk.

Az éteres oldatot kétszer vízzel mossuk, kalciumszulfát felett szárítjuk, vákuumban bekoncentráljuk, 5 és így fehér kristályos anyagként 2,40 g kívánt savat nyerünk, melynek olvadáspontja 158,5-159,5 °C..

10 ml acetonitrilből való átkristályosítással 1,55 g színtelen kristályos anyagot állíthatunk elő, melynek olvadáspontja 160,5—161,5 °C.

Elemanalízis: 10

számított: C: 73,11, H:4,69%,

mért: C:73,08, H:4,71%.

9. példa

2-[3-(nvtrifluor-metil-fenil)-5-izoxazolil]^ ®

-benzoesav-nátriumsó előállítása

1.0 g 3’-(m-trifluor-metil-fenil)-spiro[izobenzofurán-l(3H),5 ’(4 ’H)-izoxazol]-3-ónnak (olvadáspontja

170 dC) 25 ml etilalkohollal készített oldatához 20 20

ml 1 n nátrium-hidroxidot adunk. Az oldatot szobahőmérsékleten 5 órán át kevertetjük, és így a kívánt sav nátriumsója keletkezik. A tiszta oldatot koncentrált sósavval megsavanyítjuk, 300 ml éterrel extraháljuk, vízzel kétszer mossuk, kálcium-szulfát felett szárítjuk, majd bekoncentráljuk. ílymódön fehér szilárd 25 anyagként 0,98 g kívánt savat nyerünk, melynek olvadáspontja 175-176 °C.

10. példa

2-[3 -(2-trifluor-metU-fenil)-5 -ízoxazolil ]- 30-benzoesav-káliumsó előállítása

1.0 g 3’-(2-trifluor-metíl-fenil)-spiro[izobenzofurán-1 (3H),5’(4’H)-izoxazol]-3-on (op.: 170 °C) 25 ml etanollal készített oldatához 20 ml 1 n kálium-hidroxid oldatot adunk. Az oldatot 5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a tiszta oldatot tömény sósavval megsavanyítjuk, 300 ml éterrel extra. háljuk, kétszer vízzel mossuk, kálcium-szulfát felett szárítjuk és bepárlás után 0.98 g szabad savat kapunk fehér szilárd anyag formájában, op.: 175-176 °C. 40

11. példa

Elemanalizis a C^HjoFjNOs képlet alapján: számított: C: 61,26, H: 3,02%,

mért: C: 61,30, H: 3,05%.

12. példa

2-[3 -(m-Ciano-fenil)-5 -izoxazolilj-benzoesav-nátriumsó előállítása

A 9. példa szerinti eljárást követve, kiindulási anyagként 3.-(3-cíano-fenil)-spiro[izobenzofurán-l(3H)a5’(4’H)-izoxazol]-3-ont (olvadáspontja 165— -167 dC) használva a 2-[3-(m-cianofenil)-5-izoxazol] -benzoesav-nátriumsót állíthatjuk elő. Ennek olvadáspontja 195-196 °C.

Elemanalízis:

számított: C: 70,34, H: 3,47%, mért: C: 70,22, H: 3,49%.

13, példa

2-[3 -(Trifluor-metil-feni] )-5 -izoxazol ]-benzoilklorid előállítása

30 g (0,90 mól) 3’-ím-trilfuor-metil-fenil)-spiro[izobenzofurán-l(3H),5’(4’H)-izoxazol]-3-ónnak (olvadáspontja 170 °C) 150 ml tionil-kloriddal és 5 csepp vízzel készített oldatát visszafolyató hűtővel ellátott edényben 2 órán át forraljuk, majd lehűtjük, és vákuumban bekoncentráljuk. A visszamaradó

32,7 g sárga szilárd anyagból, melynek olvadáspontja 86—89 °C, 10 g-ot 50 ml szén-tetrakloridból átkristályosítunk, és ílymódön 7,1 g világossárga szilárd anyagot nyerünk, melynek olvadáspontja 90,5—92

A világossárga szilárd anyag 2,1 g-ját szén-tetrakloridból újból átkristályosítjuk, és így fehér kristályos anyagként 1,47 e terméket állítunk elő. Ennek olvadáspontja 90-91 °C.

Elemanalízis a Cj 7H9C1NÓ2 képlet alapján: számított: C: 58,05, H: 2,58%,

mért: C: 57,67, H: 2,57%.

14. példa

2-[3 -(3 -Trifluor-metil-fenil)-izoxazol-5-il ]-benzoesav-izopropílészter előállítása

2-[3-(2-trifluor-metil-fenil)-5-izoxazolil]-benzoesav-píperidinsó előállítása

Mágneses keverővei és kondenzáló feltéttel ellátott 200 ml-es egynykú gömblombikba 2,00 g (0,006 mól) spiro[3-(2-trifluor-metil-fenil)-izoxazolil-3,3’-ftalidj-ot 0,51 g (0,006 mól) piperidint és 75 ml, kálcium-szulfát felett szárított 1,2-dimetoxi-etánt adagolunk. Az elegyet visszafolyatás közben forraljuk, 2,5- óra elteltével vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat szerint a reakció lejátszódik, a melegítést megszüntetjük és az elegyet vákuumban bepárolva a cím szerinti vegyületet kapjuk viszkózus narancssárga olajként. Az olajat meleg 1 n sósavval triturálva a szabad savat kapjuk. Kitermelés 1,3 g, op.: 128-155 °C. Ezt kétszer toluolból átkristályosítva 0,64 g homokszínű szilárd anyagot kapunk, melynek olvadáspontja 162,5-165 °C.

45 A 13. példa szerinti eljárással előállított benzoilkloridot a következő módon észterezzük. 17 g (0,202 mól) izopropanolnak 15 ml piridinnel készített jéghideg kevertetett oldatához részletenként 10 perc alatt hozzáadunk 5 g (0,0162 mól) 2- 3-[3-{trifluor-metil)-fenil]-5-izoxazol -benzoilkloridot. A

50 reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át állni

hagyjuk, majd 300 ml éterben felvesszük, és háromszor 1 n sósavval, egyszer nátrium-karbonáttal és végül vízzel mossuk. Az éteres oldat szárítása és bekoncentrálása után sárga olajként 4,94 g Izopropilcc -észter marad vissza. Az olajat szilikagél oszlopon kromatografáljuk, eluensként 50% etil-acetát és 50 % hexán elegyét használjuk és ílymódön 3,7 g tiszta izopropil-észtert nyerünk. nf>s = 1,5426.

Elemanalízis a Cí0Hi s FjN03 képlet alapján: számított: C: 64,00, H: 4,30%,

60 mért: C:63,99, H:4,31%.

4