184685. lajstromszámú szabadalom • Halogénezett ciklopropánkarbonsav-észterek tartalmazó inszekticid és akaracid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 184 685 2 14. sz. termék: 1 rész 23. sz. vegyület, 9 rész 24. sz. vegyület, 1 rész 25. sz. vegyület és 9 rész 26. sz. vegyület elegye. 15. sz. termék: 1 rész 47. sz. vegyület és 1 rész 48. sz. vegyület elegye. 16. sz. termék: 47. sz. vegyület. 17. sz. termék: 1 rész 49. sz. vegyület és 1 rész 50. sz. vegyület elegye. 18. sz. termék: 1 rész 1. sz. vegyület és 2 rész 2. sz. ve­gyület elegye. 19. sz. termék: 3 rész 5. sz. vegyület és 2 rész 8. sz. ve­gyület elegye. 20. sz. termék: 3 rész 7. sz. vegyület és 2 rész 8. sz. ve­gyület elegye. 21. sz. termék: 9 rész 35. sz. vegyület, 1 rész 36. sz. vegyület, 6 rész 37. sz. vegyület és 4 rész 38. sz. vegyület elegye. 22. sz. termék: 9 rész 51. sz. vegyület, 1 rész 52. sz. vegyület elegye. 23. sz. termék: 53. sz. vegyület. 24. sz. termék: 7 rész 9. sz. vegyület és 13 rész 10. sz. vegyület elegye. 25. sz. termék: 7 rész 11. sz. vegyület és 13 rész 12. sz. vegyület elegye. 26. sz. termék: 27—30. sz. vegyületek meghatározatlan összetételű elegye. 27. sz. termék: 10 rész 55. sz. vegyület, 10 rész 54. sz. vegyület, 10 rész 56. sz. vegyület és 1 rész 57. sz. ve­gyület elegye. 28. sz. termék: 10 rész 58. sz. vegyület, 1 rész 59. sz. vegyület, 10 rész 60. sz. vegyület és 1 rész 61. sz. ve­gyület elegye. 29. sz. termék: 2 rész 13. sz. vegyület és 3 rész 14. sz. vegyület elegye. Az (la) általános képletű új vegyületek rovarkártevők és a gerinctelenek rendjébe tartozó egyéb kártevők, pél­dául atkák okozta fertőzések megelőzésére és kezelésére alkalmasak. Ezek a vegyületek például a mezőgazdaság­ban (így az élelmiszer- és rostnövénytermesztésben, ker­tészetben és állattenyészetben), az erdészetben, a növényi termékek (így gyümölcsök, magvak és faanyagok) tárolá­sakor alkalmazhatók a rovarkárok megelőzésére, továbbá az emberek és állatok betegségeit közvetítő rovarok irtá­sára használhatók fel. Az (la) általános képletű vegyületeket inszekticid kom­pozíciók formájában visszük fel a kezelendő területre. A kompozíciók az (la) általános képletű hatóanyagon vagy hatóanyagokon kívül közömbös hordozó- vagy hígítósze­reket és/vagy felületaktív anyagokat tartalmaznak. A kompozíciók egyéb kártevőirtó anyagot, például az (la) általános képletű vegyülettől eltérő inszekticid anyagot is tartalmazhatnak. Kívánt esetben a kompozíciókhoz az in­szekticid hatást fokozó anyagokat, így dodecil-imidazolt, szafroxánt vagy piperonil-butoxidot is adhatunk. A kompozíciók például beporzásra alkalmas porkészít­mények lehetnek. Ezeknek a készítményeknek az előállí­tása során a hatóanyagot szilárd hordozó- vagy hígító­szerrel, például kaolinnal, bentonittal, szilikagéllel vagy talkummal elegyítjük. A kompozíciók granulált készít­mények is lehetnek; ezek előállítása során a hatóanyagot porózus szemcsés anyagon, például horzsakövön adszor­­beál tatjuk. A kompozíciók továbbá folyékony készítmények is le­hetnek. Ezeket a készítményeket például permetezéssel vagy áztatással visszük fel a kezelendő területre. A folyé­kony kompozíciók általában a hatóanyagok vizes diszper­ziói vagy emulziói lehetnek, amelyek a hatóanyag, és a hordozóanyag mellett egy vagy több ismert nedvesítő­szert, diszpergálószert vagy emulgeálószert (összefogla­lóan: felületaktív anyagot) tartalmaznak. A kompozíciók anionos, kationos és nemionos nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószereket egyaránt tartalmazhatnak. A kationos diszpergálószerek például kvaterner ammónium-vegyületek lehetnek; ezek közül példaként a cetil-trimetil-ammónium-bromidot említjük meg. Az anionos felületaktív anyagok például szappa­nok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium­­-laurilszulfát), aromás szulfonát-sók (így nátrium-dode­­ciL-benzolszulfonát, nátrium-, kálcium- vagy ammóni­­um-ligninszulfonát, butil-naftalinszulfonát vagy nátrium­ai- és -tri-izopropil-naftalinszulfonát-elegy) és hasonló anyagok lehetnek. A nemionos típusú felületaktív anya­gok közül példaként az etilén-oxid zsíralkoholokkal, így oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal vagy alkil­­fenolokkal, így oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil­­-krezollal képezett kondenzációs termékeit említjük meg. Nemionos típusú felületaktív anyagként továbbá hosszú szénláncú zsírsavakból és hexitanhidrídekből képezett részleges észtereket, az említett részleges észterek etilén­­-oxiddal képezett kondenzációs termékeit és lecitineket is felhasználhatunk. A folyékony készítményeket rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot megfelelő oldószerben, például keton oldószerben (így diaceton-alkoholban) vagy aro­más oldószerben (így trimetil-benzolban) oldjuk, és a ka­pott oldatot vízzel hígítjuk. A hígításhoz felhasznált víz egy vagy több ismert nedvesítő-, diszpergáló- vagy emul­geálószert tartalmazhat. A felhasználható egyéb szerves oldószerek közül a következőket említjük meg: dímetil­­-formamid, etilén-diklorid, izopropanol, propilénglikol és egyéb glikolok, diaceton-alkohol, toluol, keroszén, fe­hérolaj, metil-naftalin, xilolok, triklór-etilén, N-me­­til-2-pirrolidon és tetrahidrofúrfúril-alkohol. A permetezéssel felviendő kompozíciók aeroszolos ké­szítmények is lehetnek. Ezek a készítmények a hatóanyag mellett propellenst, így fluor-triklór-metánt vagy diklór­­-difluor-metánt tartalmaznak. Az aeroszolos készítmé­nyeket atmoszferikusnál nagyobb nyomáson tartályokba töltjük. A vizes diszperziók vagy emulziók formájában fel­használandó készítményeket sok esetben koncentrátu­­mok formájában hozzuk forgalomba. A nagy mennyisé­gű hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó koncent­­rátumokat felhasználás előtt vízzel hígítjuk. Sok esetben a koncentrátumoknak tárolásállóaknak kell lenniük, és vizes hígítás után a hagyományos permetezést lehetővé tevő ideig homogén rendszert kéll képezniük. A koncent­­rátumok 10—90 súly % hatóanyagot tartalmazhatnak. A koncentrátumokból vizes hígítással kapott készítmény hatóanyag-tartalma a felhasználási céltól függően változ­hat. Mezőgazdasági és kertészeti célokra előnyösen al­kalmazhatunk 0,0001—0,1 súly% hatóanyagot tartalmazó vizes készítményeket. Felhasználáskor a kompozíciókat ismert módon — pél­dául beporzással vagy permetezéssel — juttatjuk a rovar­­kártevőkre, a kártevők tartózkodási helyére, vagy azokra a növényekre, amelyek rovarfertőzésre hajlamosak. A találmány szerinti kompozíciók igen sokféle rovarral és a gerinctelenek rendjébe tartozó egyéb kártevővel szemben erősen toxikusak. Az új kompozíciókkal irtható 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom