184685. lajstromszámú szabadalom • Halogénezett ciklopropánkarbonsav-észterek tartalmazó inszekticid és akaracid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

Q jelentése hidroxilcsoport, legfeljebb 6 szén­atomos rövidszénláncú alkoxicsoport, klór­atom vagy brómatom. A (IVa) általános képlett! vegyületek előnyös képvise­lői azok, amelyeknek képletében R1 és R2 egyike (C) ál­talános képlett! csoportot jelent (W jelentése hidrogén­­atom, fluoratom vagy klóratom), másika pedig (B) általá­nos képlett! csoportot képvisel (X, Y és Z jelentése a fen­ti), míg Q jelentése hidroxilcsoport, 1—3 szénatomos al­koxicsoport, klóratom vagy brómatom. E vegyületek közül különösen előnyösek azok a származékok, ame­lyeknek (IVa) általános képletében R1 és R2 egyaránt trifluor-metil-csoportot jelent. A (IVa) általános képlett! vegyületek további előnyös csoportját alkotják azok a származékok, amelyeknek képletében R' és R2 egyike (C) általános képlett! csopor­tot jelent (W jelentése hidrogénatom, fluoratom vagy klóratom), másika pedig fluor-, klór- vagy brómatomot képvisel, míg Q jelentése hidroxilcsoport, 1—3 szénato­mos alkoxicsoport, klóratom vagy brómatom. E ve­gyületek kiemelkedően előnyös képviselői azok a szár­mazékok, amelyeknek képletében Rl és R2 egyike trifluor-metil-csoportot, másika pedig klóratomot vagy brómatomot jelent. A (IVa) általános képlett! vegyületek — az (la) általá­nos képlett! vegyületekhez hasonlóan — geometriai izo­merek és sztereoizomerek elegyeíként képződhetnek. E vegyületek a ciklopropángyűrűhöz kapcsolódó szubszti­­tuensek helyzetétől függően cisz- és transz-izomerek, a vinilcsoporthoz kapcsolódó, egymástól eltérő R1 és R2 szubsztituensek helyzetétől függően pedig E- és Z- izomerek lehetnek. A ciklopropángyűrű két aszimmetri­kus szénatomot tartalmaz; így e vegyületek R- és S- izomerek, továbbá racém elegyek formájában is képződ­hetnek. A (IVa) általános képlett! vegyületek közül példaként azokat a származékokat említjük meg, amelyeknél R1 és R2 az 1. táblázatban felsorolt csoportokat jelenti, míg Q klóratomot, hidroxilcsoportot vagy etoxicsoportot jelent. Azokat a (IVa) általános képlett! vegyületeket, amelyek képletében Q hidroxilcsoportot jelent, a megfelelő, Q he­lyén 1—5 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (IVa) általános képlett! vegyületek hidrolízisével állíthatjuk elő. A (IVa) általános képlett! szabad karbonsavakat meg­felelő halogénezőszerekkel — például tionil-kloriddal vagy tionil-bromiddal — reagáltatva Q helyén klóratomot vagy brómatomot tartalmazó (IVa) általános képlett! ve­­gyületekké alakíthatjuk. A (IVa) általános képlett! ve­gyületek valamennyi képviselőjét felhasználhatjuk akár közvetlenül, akár közvetett módon az (la) általános kép­­letű vegyületek előállításához. A Q helyén 1—4 szénatomos alkoxicsoportot tartalma­zó (IVa) általános képlett! vegyületeket különféle mód­szerekkel állíthatjuk elő. Az egyik eljárásmód szerint (VII) általános képlett! diént — R1 és R2 jelentése a fen­ti — diazoecetsav-(l—4 szénatomos alkil)-észterrel rea­gál tatunk. A reakcióban közvetlenül a megfelelő (IVa) ál­talános képlett! vegyületet kapjuk. A reakciót rendszerint fém-katalizátor, például rézpor vagy bronzpor jelenlété­ben, a (VII) általános képlett! dién fölöslegében játszat­juk le. A dién fölöslege a diazoecetsav-alkil-észter oldó­szereként szolgál. A fenti eljárás egyik változatában (IX) általános képle­téi telítetlen alkoholt — R1 és R2 jelentése a fenti — diazoecetsav-(l—4 szénatomos alkil)-észterrel reagálta­­tunk, és a kapott (VIII) általános képlett! vegyületet — R1 és R2 jelentése a fenti, Q pedig 1—4 szénatomos alkoxi­csoportot jelent — kémiai vízelvonószerrel, például foszfor-pentoxiddal kezeljük. A vízelvonás során a meg­felelő (IVa) általános képlett! vegyületet kapjuk. Megje­gyezzük, hogy ez az eljárásmód nem alkalmas olyan (IVa) általános képletü vegyületek előállítására, amelyek képletében R1 és R2 egyike halogénatomot jelent, igen előnyösen alkalmazható viszont olyan (IVa) általános képlett! vegyületek szintézisére, amelyek képletében R1 és R2 egyaránt trifluor-metil-csoportot jelent, vagy R1 és R2 egyike trifluor-metil-csoportot jelent, másika pedig difluor-metil-csoportot jelent. A (IX) általános képlett! vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a (X) általános képlett! ketonokat — R‘ tri­fluor-metil-csoportot, R2 pedig trifluor-metil- vagy difluor-metil-csoportot jelent — 3-metil-but-l-énnel rea­­gáltatjuk. A reakciót előnyösen atmoszferikusnál na­gyobb nyomáson játszatjuk le. Az így kapott (IX) általá­nos képlett! vegyületeket vízelvonószerrel, például fosz­for-pentoxiddal reagáltatva a megfelelő (VII) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. Azokat a (VII) általános képlett! vegyületeket, amelyek képletében R1 és R2 egyaránt halogén-alkil-csoportot je­lent, vagy R1 és R2 egyike halogén-alkil-csoportot, mási­ka pedig metilcsoportot képvisel, úgy állíthatjuk elő, hogy (X) általános képlett! ketont — R1 és R2 a jelen be­kezdésben felsorolt csoportokat jelenti — 3,3-dimetil­­-allil-trifenil-foszfónium-halogenid (előnyösen a megfe­lelő klorid vagy bromid) és egy dehidrohalogénezőszer (például egy alkil-litium-vegyület, így n-butil-litium) re­akciójával kialakított iliddel reagáltatunk. Az így előállí­tott (VII) általános képlett! diénekben R1 és R2 páronként például a következő csoportokat jelentheti; R1 cf3 chf2 CFa CFa CF2C1 chf2 R2 CFa chf2 chf2 CHa CF2C1 cf2ci A (IX) általános képlett! vegyületek közül példaként a következőket említjük meg: 5-hidroxi-2-metil-6,6,6- -trifluor-5-(trifluor-metil)-hex-2-én és 5-hidroxi-2-me­­til-6,6-difluor-5-(trifluor-metil)-hex-2-én. E vegyületek­­ből vízelvonással a következő (VII) általános képletű ve­gyületeket állíthatjuk elő: 2-metil-6,6,6-trifluor-5- -(trifluor-metil)-hexa-2,4-dién és 2-metil-6,6-difluor­­-5-(trifluor-metil)-hexa-2,4-diéh. A Q helyén 1—4 szénatomos alkoxicsoportot tartalma­zó (IVa) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthat­juk, hogy a (XI) általános képletű vegyületeket — R1 és R2 jelentése a fenti, Q 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent és W’ és W” egymástól függetlenül fluor-, klór­vagy brómatomot jelent, azzal a feltétellel, hogy ha R2 brómatomot jelent, W’ csak brómatom lehet — bázis je­lenlétében gyűrűzárásnak vetjük alá. Bázisként tercier aminokat, így piridint, trietil-amint, dietil-anilint és N-metil-piperidint, továbbá alkálifém­­-(1—6 szénatomos)-alkoxidokat, így nátrium-metoxidot, nátrium-etoxidot, nátrium-terc-butoxidot és kálium-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom