184684. lajstromszámú szabadalom • Akaricid készítmény és eljárás annak hatóanyagaként is alkalmazható szubsztituált tetarzin-származék előállítására
1 184 684 2 A (II) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy valamely (VI) általános képletű tiadiazóliumsót, ahol R\ R3 és R6 jelentése az előzőekben megadott, és Xe egy aniont képvisel, egy R4NHNH2 általános képletű hidrazinnal reagáltatunk, ahol R4 jelentése a fentiekkel egyezik, és így a kívánt vegyületet kapjuk. A reakciót kívánt esetben valamely oldószer jelenlétében, például alkanolban, így etanolban, előnyösen 20 °C és a visszafolyatási hőmérséklet, például 100 °C, közötti hőmérsékleten játszatjuk le. X° bármely megfelelő aniont képviselhet, de előnyösen halogénatom, elsősorban klóratom, szulfát vagy ptoluolszulfonát lehet. A (VI) általános képletű tiadiazoliumsókat úgy állítjuk elő, hogy valamely megfelelő (VII) általános képletű tiadiazolt, ahol R3 és R6 jelentése az előzőekben megadott, egy R'X általános képletnek megfelelő vegyülettel reagáltatunk. A (VII) általános képletű tíadiazolokat úgy állíthatjuk elő, hogy olyan (V) általános képletű vegyületet, ahol A egy -CONH-NHCO- képletű csoport, foszforpentaszul- Fiddal reagáltatunk, vagy egy (ül) általános képletű vegyületet valamely szulfiddal, előnyösen difoszforpentaszulfiddal, vagy hidroszulfiddal reakcióba hozunk és így a kívánt vegyülethez jutunk. Olyan (II) általános képletű vegyületeket, ahol R3 és R6 egymással megegyező, R1 és R4 szintén egymással megegyező, úgy állítunk elő, hogy valamely (VIII) általános képletű vegyületet, ahol R4 és R6 jelentése a fenti, valamely oxidálószerrel a kívánt vegyületté oxidálunk. Oxidálószerként kényelmesen valamely halogénatomot, például jódot, vagy alkálifém-hipokloritot vagy ferri-cianidot, előnyösen nátrium-hipokloritot vagy ferricianidot használunk, és a reakciót kényelmesen alkalmas oldószerben, például piridinben, 60 °C és 120 °C közötti hőmérséklettartományban hajtjuk végre. Olyan (II) általános képletű vegyületeket, ahol R3 és R6 egymással megegyezik, R1 és R4 ugyancsak egymással megegyezik, más változat szerint úgy állíthatunk elő, hogy valamely (IX) általános képletű vegyületet, ahol R4 és R6 jelentése a fenti, alkilezőszerrel alkilezünk valamely alkálifém-bázis, például nátrium-hidroxid vagy nátrium-karbonát jelenlétében. Az alkilezőszer előnyösen halogén-ecetsav például jódecetsav, vagy dialkil-szulfát, például dimetil-szulfát, és a reakciót előnyösen megfelelő oldószerben, például alkanolban, így etanolban vitelezzük ki. Az alkalmazott hőmérséklet előnyösen 5—80 °C. Az olyan (II) általános képletű vegyületeket, ahol R' és R4 hidrogéntől eltérő jelentésű, R3 és R6 egymással megegyező, R1 és R4 szintén egymással megegyező, úgy állíthatunk elő, hogy valamely (X) általános képletű vegyületet, ahol R4 és R6 az előzőekben megadott és Hal halogénatomot képvisel, valamely bázis jelenlétében alkalmas oldószerben dimerizálunk és így a kívánt vegyületet kapjuk. A reakciót előnyösen megfelelő oldószerben, mégpedig poláros protonmentes oldószerben, így acetonitrilben vagy dimetil-formamidban, és emelt hőmérsékleten, például 50 °C-tól a visszafolyatásig terjedő hőmérsékleten (például 120 °C) játszatjuk el. Hal előnyösen klóratomot képvisel. A bázis előnyösen valamely tercier amin, például trietil-amin, az oldószer pedig előnyösen poláros oldószer, például acetonitril. Az (I) általános képletű tetrazinokat hatóanyagként tartalmazó szerek különösen atkák petéi és lárvái, elsősorban a vörös takácsatka (Tetranychus cinnabarinus) petéi ellen hatásosak, de eredményesen alkalmazhatók más atkafajták, így a Tetranychus urticae, Panonychus ulmi, Phyllocoptrata oleivora, Eutetranychus banksi, Panonychus citri és a Tetranychus medanieli, ellen is. A vegyületeket minden esetben készítmények alakjában használjuk. A találmány szerinti készítményeket kezdetben olyan szerek alakjában állítjuk elő, amelyek 0,5—90%, szokásosan pedig 10—50 súly% hatóanyagot tartalmaznak, amelyek a kezelendő felületre való felvitel előtt a kívánt töménységre hígíthatok, például 0,05—5 súly% töménységű oldatok alakjában használhatók. Az (I) általános képletű szubsztituált tetrazinok és tantomerjeik vízben oldhatatlanok és az oldhatatlan vegyületek formázására szokásos módon készíthetők el. Ezek a vegyületek például vízzel nem elegyedő oldószerben, például magas forráspontú szénhidrogénekben (például xilolban), mint vivőanyagokban, amelyek alkalmas emulgeáló szereket tartalmaznak, oldhatók és így ezek a készítmények vízhez való hozzáadás után önemulgeáló olajként viselkednek. A szubsztituált tetrazinok más változatban valamely nedvesítő szerrel és szilárd vivőanyaggal vagy anélkül keverhetők nedvesíthető porok előállítása érdekében, amelyek oldhatók vagy diszpergálhatók vízben, vagy éppen keverhetők szilárd vivőanyaggal is szilárd termék készítése végett. Vizes szuszpenzió-koncentrátum is készíthető olymódon, hogy a hatóanyagot vízzel, nedvesítő szerrel és szuszpendáló szerrel (például xanthan-gumival) összeőröljük. A felületaktív anyag nem-ionos, anionos vagy kationos felületaktív anyag lehet. Előnyös felületaktív anyagok az etoxilezett zsíralkohol-szulfatok, ligninszulfonátok, alkil-aril-szulfonátok, szulfonált naftalin-formaldehid-kondenzátum-sók, szulfonált fenol-formaldehid-kondenzátum-sók, nátrium-oleoil-N-metil-taurid, dialkil-szulfoszukcinátok, alkil-fenol-etoxilátok és zsíralkil-etoxilátok. A találmány szerinti készítmények a helyettesített tetrázinokon kívül más aktív anyagokat, így inszekticid, akaricid, ovicid, baktericid és fungicid hatású anyagokat is tartalmazhatnak. Az (I) képletű hatóanyagokat tartalmazó készítményeket alkalmazhatjuk minden olyan helyen, ahol atkafertőzés van, ezek petéi vagy lárvái jelen vannak vagy várhatóan előfordulnak. A találmány szerinti készítmények használhatók például a növényeken, állatokon vagy a talajon. A találmány szerinti készítményekkel kezelhető növények a gabonafélék, ültetvények és dísznövények, például a gyapot, dohány, rizs, gyümölcsfák és gabonák, például almafa, körtefa, barackfa, citrusfélék, kukorica, árpa vagy búza, bab, cukorrépa, burgonya, sárgarépa, vagy melegházi növények és termések, például a bors, paradicsom, uborka, dinnye vagy a földieper. A különböző alkalmazásoknál az (I) képletű vegyületeket tartalmazó készítmények különböző mennyiségekben használhatók, például a növényeket károsító kártevők irtására a készítmények 17—1120 g/ha mennyiségben vihetők fel a növényekre, illetve alkalmazhatók 1—2000 ppm, előnyösen 100—1000 ppm koncentrációban, különösen 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
