184682. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált bróm-sztiril-ciklopropánkarbonsav-fenoxi-benzil-észtereket tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

1 184 682 2-vinii/-, 3-/2-bróm-2-(3-metil-fenil)-vinil/-, 3-/2-bróm­­-2-(4-metil-fenil)-vinil/-, 3-(2-bróm-2-(3-metoxi-fenil)­­-vinil/-, 3-/2-bróm-2-(4-metil-tio-fenil)-vinil/-, 3-/2- -bróm-2-(3,4-diklór-fenil)-vinil/-, 3-/2-bróm-2-(3,4- -dimetil-fenil)-vinil/-, 3-(2-bróm-2-(3,4-dimetoxi)-fenil/- és 3-/2-bróm-2-(3,4-metíléndioxi-fenil)-vinil/-2,2- -dimetil-ciklopropánkarbonsav, valamint a megfelelő savkloridok, metil-észterek és etil-észterek. Az új (I) általános képletű bróm-sztiril-ciklopropán­­karbonsav-fenoxi-benzil-észterek — az (I) általános kép­letben R\ R2, R3 és R4 jelentése a fenti — előállításánál szintén kiindulási anyagként alkalmazott (III) általános képletű vegyületek — a (III) általános képletben R2, R3, R4 és R5 jelentése a fenti — és a megfelelő (VII) általános képletű fenoxi-benzaldehidek — a (VII) általános képlet­ben R3 és R4 jelentése a fenti — ismert vegyületek, illetve ismert eljárások szerint állíthatók elő (2 615 435. és 2 709 264. számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratok). Példaként megemlítjük a következőket: 3-(3-fluor-fenoxi)-, 3-(4-fluor-fenoxi)-, 3-fenoxi-4- -fluor-, 3-(3-fluor-fenoxi)-4-fluor- és 3-(4-fluor-fenoxi)­­-4-fluor-benzil-alkohol, 3-(3-fluor-fenoxi)-, 3-(4-fluor-fenoxi)-, 3-fenoxi-4-flu­­or-, 3-(3-fluor-fenoxi)-4-fluor és 3-(4-fluor-fenoxi)-4-flu­­or-a-ciano-benzil-alkohol, 3-(3-fluor-fenoxi)-, 3-(4-fluor-fenoxi)-, 3-fenoxi-4-flu­­or-, 3-(3-fluor-fenoxi)-4-fluor- és 3-(4-fluor-fenoxi)-4- -fluor-a-etinil-benzil-alkohol, valamint 3-(3-fluor-fenoxi)-, 3-(4-fluor-fenoxi)-, 3-fenoxi-4-flu­­or, 3-(3-fluor-fenoxi)-4-fluor- és 3-(4-fluor-fenoxi)-4-flu­­or-benzaldehid. A találmány szerinti bróm-sztiril-ciklopropánkarbon­­-sav-fenoxi-benzil-észtereket előnyösen mindig megfelelő oldószer, illetve hígítószer alkalmazásával állítjuk elő. Ilyen gyakorlatilag minden inert szerves oldószer. Külö­nösen ilyenek az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének — mint például benzin, benzol, toluol, xilol, metilén-klorid, kloroform, szén-tetraklorid, klór­­-benzol és o-diklór-benzol — éterek így például dietil­­-éter, dibutil-éter, tetrahidrofurán és dioxán —, ketonok — így például aceton, metil-etil-keton, metil-i-propil­­keton és metil-i-butil-keton —, valamint nitrilek — mint például aceto-nitril és propio-nitril —. Amennyiben két fázisban dolgozunk, úgy második ol­dószerként vizet alkalmazunk. Az előnyösként említett, (VI) általános képletű savkloridból — a (VI) általános képletben R és R1 jelentése a fenti — és (III) általános képletű fenoxi-benzilalkoholból — a (III) általános képletben R2, R3 és R4 jelentése a fenti — kiinduló eljárá­soknál savakceptorként minden sav megkötésére alkal­mas anyag alkalmazható. Különösképpen megfelelnek erre a célra alkálifém-karbonátok és alkálifém-alkoholá­­tok — így például nátrium- és kálium-karbonát, nátrium- és kálium-metilát és -etilát —, továbbá alifás és aromás vagy heterociklusos amínok — például trietil-amin, trimetil-amin, dimetil-anilin, dimetil-benzil-amin és piridin. A különösen előnyös, (VI) általános képletű savklorid­ból — a (VI) általános képletben R és R1 jelentése a fenti — és (VII) általános képletű fenoxi-benzaldehidből — a (VII) általános képletben R3 és R4 jelentése a fenti — ki­induló eljárásnál általában fázistranszfer katalizátorokat alkalmazunk. Különösképpen megemlítjük a tetraalkil- és trialkil-aralkil-ammónium-sókat — így például tetrabutil-ammónium-bromidot és trimetil-benzil-ammó­­nium-kloridot. A reakció hőmérséklete széles tartományban változhat. Általában 0 és 100 °C, előnyösen 10 és 50 °C közötti hő­­mérsékelten dolgozunk. Általában normál nyomást alkal­mazunk. A találmány szerinti eljárásban a kiindulási anyagokat általában ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. Az egyik vagy másik komponensnek feleslegben való alkal­mazása nem jelent számottevő előnyt. Az átalakítást álta­lában egy vagy több hígítószerben, savakceptor vagy ka­talizátor jelenlétében hajtjuk végre és a reakcióelegyet több órán keresztül keverjük a szükséges hőmérsékleten. A reakcióelegyet ezt követően toluol/víz elegyével kiráz­zuk, a szerves fázist elválasztjuk, vízzel mossuk és szá­rítjuk. Az oldószernek vákuumban történő ledesztillálása után az új vegyületek általában olaj alakjában válnak ki. Az így kapott olajos anyagok részben nem desztillálhatok le bomlás nélkül. így ezeket az anyagokat úgy „desztillál­juk le”, hogy hosszabb ideig csökkentett nyomáson, nem túl magas hőmérsékleten hevítjük, így az utolsó illékony komponenst is eltávolítjuk és tiszta anyagot kapunk. Ä vegyületeket a törésmutatóval jellemezzük. Az új bróm-sztiril-ciklopropánkarbonsav-fenoxi­­-benzil-észterek — mint már említettük — jó inszekticid és akaricid hatással rendelkeznek. Alkalmazhatók a me­zőgazdaságban és erdőgazdaságban, az anyag- és egész­ségvédelem területén fellépő növényi kártevők és atkák, valamint az állatgyógyászatban ektoparaziták ellen. A példa Phaedon-lárva vizsgálata Oldószer: 3 súlyrész dimetil-formamid Emulgeátor: 1 súly rész alkil-aril-poliglikol-éter Összekeverünk 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emul­­geátorral, majd vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Káposztaleveleket (Brassica oleracea) a kívánt kon­centrációjú hatóanyag-készítménybe mártunk és amíg még a levelek nedvesek, tormalevél bogárlárvákat helye­zünk rájuk. A kívánt idő elteltével meghatározzuk a megdöglött ál­latok %-os mennyiségét. 100% ez az érték akkor, ha minden bogárlárva megdöglik, 0% az érték akkor, ha egy bogárlárva sem döglík meg. Ebben a vizsgálatban például az alábbi példák szerint előállított vegyületek mutatnak a technika állásához ké­pest lényegesen jobb hatást: 4, 5, 2, 1, 3. I. táblázat A hatóanyag sorszáma Hatóanyag-kon­centráció s% Lárvapusztulás % 1) 0,01 100 0,001 100 2) 0,01 100 0,001 100 3) 0,01 100 0,001 100 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom