184676. lajstromszámú szabadalom • Szerves foszfor-vegyületet és piretroid-származékot tartalmazó peszticid készítmény
1 184 676 2 A találmány egy olyan peszticid készítményre vonatkozik, amely hatóanyagként egy szintetikus piretroid-származékot és egy szerves foszforvegyületet tartalmaz. Azt találtuk, hogy ilyen összetételű készítmény színergetikus hatást fejt ki kétszámyú rovarokra és kullancsokra, vagyis a két peszticid hatóanyag kombinációjának hatása túlszárnyalja az egyes komponensek additív hatását. A találmány szerinti peszticid készítmény a következő komponenseket tartalmazza:' a) valamely (I) általános képletű inszekticid hatású piretroid-származékot — mely képletben A jelentése 2-(2,2,-diklór-vinil)3,3-dimetil-ciklopropil-, 2-(2,2-dibróm-vinil)3,3-dimetil-ciklopropil-, a-izopropil-4-klórbenzil-csoport, R jelentése hidrogénatom vagy ciano-csoport, X jelentése fenoxi-csoport. b) 2-klór-l-(2,4-diklór-fenil)-vinil-dietil-foszfatot (chlorfenvinphos). Megjegyezzük azt, hogy az (I) általános képletű vegyület optikai izomerjei, a cisz-transz izomerek és egyéb geometriai izomerek valamint a racemátok, valamint az (I) általános képletű vegyület izomerjeinek keveréke is a találmány oltalmi körébe tartozik. A 2-klór-l-(2,4-diklór-fenil)-vinil-dietil-foszfát és a piretroid-származék kombinációja hatás tekintetében nem csupán jóval tágabb spektrummal rendelkezik, mint az egyes komponensek összege, hanem meglepő színergetikus hatást mutat kétszámyú rovarok, például házilégy, birka, dongólégy és kullancsok, például szarvasmarha-kullancs ellen. A kombináció tehát a peszticid, kiváltképp az állategészségügy területén jelentős műszaki fejlődést jelent. A találmány szerinti kombinációkban a piretroid-származék súlyaránya a 2-klőr-l-(2,4-diklór-fenil)-viniI-dietil-foszfáthoz 5:1—1:50, előnyösen 1:1—1:25 arányok között van. A találmány szerinti készítmény hatóanyagtartalma 1—84 súly %, a maradék 100%-ot kitevő rész a vivőanyag és/vagy felületaktív anyag, és/vagy ragasztóanyag. A találmány szerinti peszticid-készítményben alkalmazott vivőanyagok és felületaktív anyagok, ill. ezek keveréke megkönnyíti a készítmény alkalmazását kártevők ellen, például kártevőkkel fertőzött növények vagy állatok megfelelő adaggal történő kezelése esetén. A vivőanyag szilárd vagy folyékony, szervetlen vagy szerves eredetű, szintetikus vagy természetes származék. A tipikus szilárd vivőanyagok közé tartoznak a természetes és szintetikus anyagok és szilikátok, például a természetes szilíciumdioxidok, így a diatomaföld és az alumíniumszilikátok, például a kaolinitek, montmorillonitok és csillámok. A tipikus folyékony vivőanyagok közé tartoznak a következők: ketonok, például metilciklohexanon, aromás szénhidrogén, így metilnaftalinok, ásványolajfrakciók, így ásványolajbázisú xilolok és alacsony forráspontú ásványolajok, klórozott szénhidrogének, például széntetraklorid. Több esetben bevált két vagy több folyékony vivőanyag elegye. A készítményhez egy vagy több felületaktív anyagot és/vagy ragasztóanyagot adagolunk. A felületaktív anyag valamely emulgeálószer, diszpeigálószer vagy nedvesítőszer, nem-ionos vagy ionos eredetű. Felületaktív anyagként felhasználható tetszés szerinti olyan anyag, amelyeket a herbicidek vagy inszekticid készítmények területén alkalmaznak. A megfeleld felületaktív anyagok közé tartoznak a poliakrilsavak nátrium- vagy kalciumsói és a 2 ligninszulfonsavak, zsírsavak vagy alifás aminok vagy amidok (legalább 12 szénatomos) etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei, glicerin, szorbit, szacharóz vagy pentaeritrit zsírsavészterei, ezek etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kondenzátumai, zsíralkoholok vagy alkil-fenolok, például oktil-fenol vagy p-oktil-krezol etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei, e kondenzációs termékek szulfát- vagy szulfonát-származékai, alkáli- vagy alkáliföldfémsói, előnyösen nátriumsói, a molekulában legalább 10 szénatomot tartalmazó kénsav vagy szulfonsav észterek, így a nátrium-laurilszulfát, szekunder nátrium-alkilszulfátok, szulfonált ricinusolaj nátriumsói és nátrium-alkil-aril-szulfonátok, így a nátrium-dodecil-benzolszulfonát; etilén-oxid; etilén-oxid és propilén-oxid polimerjei és kopolimerjei. A készítményekből vizes diszperziót vagy emulziót úgy készítünk, hogy a nedvesíthető por vagy koncentrált készítményeket vízzel felhígítjuk. A képzett emulzió , ,víz az olajban” vagy „olaj a vízben” típusú emulzió, esetleg sűrű majonézszerű konzisztenciájuk van. A készítmények — mint már említettük — felhasználhatók kártevők leküzdésére, amelynek során a kártevőkkel fertőzött növényre vagy állatra hatásos mennyiségben alkalmazzuk a talámány szerinti kombinációs készítményt. A találmány tárgyát közelebbről a példák kapcsán mutatjuk be. A két komponens kombinált hatását a következő irodalmi közleményben leírt módszerrel vizsgáltuk: Yun-Pei és Johnson, E. R. Journal of Economic Entomology, 1960, Volume 53, No. 5, p. 887-892. A közleménynek megfelelően a két komponens többlethatását az egyes komponensek tényleges toxicitási indexének és a keverékek toxicitási indexének meghatározásával végeztük a dózis-mortalitás görbe alapján. A keverék elméleti toxicitása egyenlő az egyes komponensek %-os toxicitási indexének összegével, amelyet mindenkor a megfelelő toxicitási index-szel megszoroztunk. A színeigetikus kombináció együttes toxicitása vagy ún. ko-toxicitási együtthatója az alábbi egyenlőség alapján számítható ki: A keverék tényleges toxicitási indexe —------------------------------------------------• luu. A keverék elméleti toxicitási indexe Ha a keverék fenti együtthatója közel 100, akkor ez azt jelenti, hogy a két peszticid komponens közel azonos hatást fejt ki, az egymástól független hatás rendszerint 100-nál alacsonyabb indexet eredményez, míg 100-nál nagyobb toxicitási index erős színergetikus hatásra utal. A példákban vizsgált vegyületeket a (U), (Hl), (TV) és (V) képlettel jellemezzük. A vizsgált vegyületeket víz, aceton és Triton X-100 keverékében oldottuk úgy, hogy a hatóanyag koncentrációja 1 s% volt, majd a vizsgálatok során ezt a törzsoldatot legalább a felére hígítottuk. A hígítás mértékét úgy választottuk meg, hogy biztosítsa a teszt eredmények statisztikus értékelhetőségét. I. példa A kombinációs készítmény hatása házilégy (Musca domestica) ellen A (II) képletű vegyület a 2-klór-l-(2,4-diklórfenil)vinil-dietil-foszfát keverékének ko-toxicitási együtthatóját határoztuk meg a következő módszerei: Az LD50 értéket (ez az ún. letális dózis, amely a kártevők 50%-át kipusztítja) úgy számoltuk ki, hogy sorozat5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
