184657. lajstromszámú szabadalom • N-hidroxi-N-(-foszfono-metil)-glicint vagy sóit hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

2 A találmány tárgya N-hidroxi-N-(foszfono-metil)-gli­­cint és ennek mezőgazdasági szempontból elfogadható sóit hatóanyagként tartalmazó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására. Vizsgálataink szerint ezek a készítmények hasznos gyomirtó aktivitást mutatnak bizo­nyos gyomokkal és nemkívánatos növényekkel szemben. A 3 933 946 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás a trimetil-N-hidroxi-N-(foszfono-metil)-glicinátot és a metil-N-hidroxi-N-(diallil~oxi-foszfinil-metil)-glici­­nátot gyomirtásra alkalmas készítmények hatóanyagaként ismerteti. Ezek a vegyületek azonban csak gyenge gyom­irtó aktivitással rendelkeznek. Például, ha az elsőként említett hatóanyagokat 4,48 kg/hektár mennyiségben al­kalmazzák, akkor a hajnalka és a kakaslábfű kiirtása csak 26—49%-os, a kísérletben szereplő többi fajjal szemben azonban hatástalannak bizonyult. Ha a másik vegyületet is 4,48 kg/hektár mennyiségben alkalmazták, akkor négy hét múlva a hajnalkánál 50—74%-os, a kakaslábíunél 75—99%-os és a tesztben szereplő többi fajnál 26—49%-os pusztulást értek el. Kísérleteink során meglepetésszerűen azt tapasztaltuk, hogy azN-hidroxi-N-(foszfono-metil)-glicint és ennek al­kalmas sóit hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmé­nyek lényegesen nagyobb aktivitással rendelkeznek ezek­kel a gyomnövény-fajtákkal szemben, mint a triészter-származékok. A találmányhoz tartoznak tehát azok a készítmények, melyeknek hatóanyaga N-hidroxi-N-(foszfono-metiI)-gli­­cin vagy ennek gyomirtásra alkalmas sói. A következő szerkezeti képlettel írható le az a sav, melyből ezek a ve­gyületek származnak: 0 OH O /OH 1 I 11/ HO - C — CH2 - N - CH2P^ ^"OH Ez az új sav az N-(hidroxi-glicerin)-nek foszfonometile­­zésével, előnyösen foszforosavval és formaldehiddel történő reakciójával állítható elő úgy,hogy katalizátorként egy erős savat, például sósavat alkalmazunk. Az N-hidroxil-N-(foszfono-metil)-glicint rendszerint sav formájában alkalmazzuk herbicid készítmények ható­anyagaként. Ezt a savat átalakíthatjuk gyomirtásra alkal­mas sóvá és előnyösen ebben a formában alkalmazzuk gyomirtószerek hatóanyagaként, mivel ezek a sók jobban oldódnak, könnyebben előállíthatok és alkalmazhatók. Ezek, a herbicid készítmények hatóanyagaként alkalma­zott sók lehetnek például alkálifémsók, alkáliföldfémsók és a szabad sav ammónium- és rövidszénláncú alifás am­­móniumsói. Az alkalmazott rövidszénláncú alifás vegyü­­letekben a mono-, di- és tercier-ammóniumsókban lévő minden csoport 1—8 szénatomos alkil-, alkenil- vagy al­­kinilcsoport lehet. A következő példák a találmányt részletesen ismerte­tik, anélkül azonban, hogy a találmány oltalmi körét ki­zárólag a példákban megadottakra korlátoznánk. A ré­szek mindenhol súlyrészt jelentenek, hacsak nincs másképpen jelölve. 1. példa 2,05 g paraformaldehidet (0,025 mól), 5 ml vizet, 7,5 ml koncentrált sósavat, 2,3 g N-hidroxi-glicint (0,025 mól) és 2,05 g roszforossavat (0,025 mól) adagolunk egy üveg-reaktorba, és szobahőmérsékleten (25 °C) kevertet­­jük körülbelül 16 órán keresztül. A keveréket felmelegít­jük 68—70 °C-ra kevertetve, 7,5 óra alatt. A reakciókeve­réket ezután koncentráljuk csökkentett nyomáson, 5 ml 1 2 vizet adunk a maradékhoz, és az így nyert oldatnak csök­kentett nyomáson történő koncentrálása után viszkózus anyagot kapunk. Ehhez a viszkózus folyadékhoz először 30 ml etanolt, majd 1,6 g (0,034 mól) propilén-oxidot adunk. A keveréket szobahőmérsékleten néhány percig állni hagyjuk, és a felülúszót az összetapadt csapadékról dekantáljuk. Ezután újból etanolt adunk hozzá, és szoba­­hőmérsékleten egy éjszakán át állni hagyjuk. A kialakult csapadékot etanollal többször eldörzsöljük, amíg szem­csés port nyerünk. A port éterrel mossuk, majd vákuum­ban (0,66 mBar) szárítjuk (kitermelés 2,4 g). Magmág­neses rezonancia spektrum-analízissel végzett vizsgálat mutatja, hogy a nyert anyag N-hidroxi-N-(foszfono-met­­til)glicin, és szennyezésként tartalmaz még amino-metil­­-foszfonsavat és bizonyos mennyiségű etanolt vagy étert. A fent említett szilárd anyag (2,4 g) legnagyobb részét, körülbelül 2,2 g-ot háromszor kismennyiségű vízzel mo­sunk a jelenlévő sárga szennyeződés és az amino-metil­­-foszfonosav eltávolítása céljából. A visszamaradó fe­hér színű maradékot szobahőmérsékleten és csökken­tett nyomáson (13—27 mBar) szárítjuk. A nyert anyag N-hidroxi-N-(foszfono-metil)-glicinkis mennyiségű ami­­nő metil-foszfonsav tartalommal (kevesebb, mint 3%) rendelkezik, súlya 1,3 g, olvadáspontja 133—135 °C bomlással. Ezt az anyagot herbicid hatóanyagaként vizs­gáltuk a 9. példában. A fenti anyag kis részletét átkristályosítottuk kismeny­­nyiségű vízből és szárítottuk 0,66 mBar nyomáson. (Ol­vadáspontja 143—144 °C bomlással.) Az így átkristályo­sított anyag tiszta N-hidroxi-N-(foszfono-metil)-glicin és összetétele a következő: C3H8N06P-re számított értékek: C 19,37; H 4,36; N 7,57; P 16,73% talált értékek: C 19,21; H 4,50; N 7,50; P 16,90%. 2. példa 5 ml víz és 0,90 g (0,00487 mól) H-hidroxi-N-(fosz­­fono-metil)-glicin keverékéhez hozzáadunk 1,95 ml 10%-os nátrium-hidroxid oldatot (0,00487 mól)). A tiszta oldatot felhígítjuk 10 ml-re, hogy az N-hidroxi-N-(fosz­­fono-metil)-glicin nátriumsójának 10%-os oldatát kap­juk. Az oldat 4 ml-es részletét csökkentett nyomáson (20 mBar) bekoncentráljuk, és ezután vákuum­­exszikkátorban 0,66 mBar nyomáson szárítjuk, és így fe­hér port (0,38 g = 95%-os kitermelés) nyerünk, amely az N-hidroxi-N-(foszfono-metil)-glicin nátriumsója. Ol­vadáspontja 70—80 D C (bomlással). 3 példa 0,71 g N-hidroxi-N-(foszfono-metil)-glicin (0,00383 mól) és 5 ml víz keverékéhez hozzáadunk 2 ml vízben ol­dott 0,45 g (0,00768 mól) kálium-hidroxidot. A tiszta színtelen oldatot felhígítjuk 10 ml-re, hogy az N-hidroxi­­-N-(foszfono-metil)-glicin dikáliumsójának 10%-os olda­tát nyerjük. Az oldat 4 ml-es részletét vákuumban (20 mBar) koncentráljuk, és azután vákuum-exszikkátorban 0,55 mBar nyomáson szárítjuk. A termék az N-hidroxi­­-N-(foszfono-metil)-glicin dikáliumsója (0,38 g, 95%-os kitermelés), mely fehér, szilárd anyag, olvadáspontja 85—90 °C (bomlással). 4. példa 0,915 g N-hidroxi-N-(foszfono-metil)-glicin (0,00495 mól) és 5 ml víz keverékéhez 3 g (0,00495 mól) 28%-os vizes ammónium-hidroxid oldatot adunk. A tiszta, szín­telen oldatot felhígítjuk 10 ml-re, hogy az N-hidroxi-N-184 657 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom