184656. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xilol kis nyomású, gőzfázisú izomerizálására

1 2 184 656 A találmány tárgya eljárás xilol kis nyomású, gőzfázisú izomerizálására, etil-benzolt és xilolizomereket tartalma­zó eiegyben. A találmány szerinti izomerizálási eljárás egy olyan folyamat részét képezi, amely a következő mű­veleteket foglalja magában: a szénhidrogén-áramból a p­­xilol kinyerése, kis nyomású gőzfázisú xilol izomerizálás, és a nyolcszénatomos aromás vegyületek forráspontjánál kisebb és nagyobb forráspontú vegyületek desztillációval ■ való eltávolítására. A gyakorlatban jelenleg alkalmazott, szilícium-oxid alumínium-oxid katalizátor alkalmazásával, kis nyomá­son végzett gőzfázisú xilol izomerizáló eljárás elsődleges hátránya, hogy a katalizátor az etilén-benzolt csak úgy képes konvertálni, hogy diszproporcionálódás következ­tében már elfogadhatatlan xilolveszteségek lépnek fel. Az eljárás további hátránya, hogy a katalizátor aktivitása „koksz” lerakódása, azaz a katalizátor aktív helyeit elfe­dő széntartalmú réteg kialakulása következtében gyorsan csökken. Ez a koksz levegővel leégethető és így a katali­zátor aktivitása helyreállítható. A művelet folyamatossá­gát a jól ismert „lengőreaktor technikával” („seing reac­tor technique”) biztosítják, amikor is két vagy több reaktort alkalmaznak, amelyek közül egy van üzemben, míg a másik, a kokszképződés folytán aktivitását vesztet­te elhasznált katalizátort tartalmazó reaktorral az égeté­ses regenerálást végzik. Általános gyakorlat a kettő­négynapos ciklus, amely alatt az egyik reaktor üzemel, majd ezt követően váltanak át a frissen regenerált ké­szülékre. Egy másik iparilag is alkalmazott eljárás az ún. „Octa­­fining” eljárás, amely azonban nagy nyomást igényel és nagy hidrogénmennyiségek alkalmazásával jár. Egy másik eljárás a cseppfolyós fázisban, ennek a fá­zisnak a fenntartására alkalmas nyomáson végrehajtott izomerizálás. A nagy aktivitású zeolit katalizátorok ilyen körülmények között hatékonyak és hosszú ciklusidejűek is valószínűleg azért, mert a koksz elővegyületei fel­oldódnak a reagáló folyadékban és még mielőtt koksz­­szá bomolhatnának, kiöblítődnek a reaktorból. Ezzel az eljárással kapcsolatban például Wise 3 377 400, Bowes és munkatársai 3 578 723, valamint Haag és munkatársai 3 856 871, lajstromszámú amerikai szabadalmaira utalunk. Ismert továbbá, hogy a ZSM—5 jelzésű zeolit a xilolok izomerizálásának igen hatékony katalizátora. Ebben a te­kintetben Argauer és munkatársai 3 790 471, Burress 3 856 873, Morrison 3 856 872, valamint Haag és munka­társainak a korábban már említett lajstromszámú USA szabadalmait említjük. Megjegyezzük, hogy Burress tág határok közötti üzemi viszonyokat ismertet és egyrészt kis hőmérsékleten és nagy nyomáson, másrészt nagy hő­mérsékleten és kis nyomáson mutatja be a ZSM—5 jelzé­­, sű zeolit katalizátor hatékonyságát. A találmány szerinti eljárásban a ZSM—5 jelzésű zeolitot és a hasonló típusú zeolitokat viszonylag kis hőmérsékletű, kisnyomású, gőzfázisú izomerizálásban alkalmazzuk. A ZSM—5 zeo­litot és a hasonló zeolitokat a továbbiakban a szilícium­­oxid/alumínium-oxid aránnyal, a constrain-index-szel és a kristálysűrűséggel határozzuk meg. Emellett, ezek a ze­­olitok hidrogén távollétében, a szakmai előítéletek szerint kokszot halmoznak fel és rövid ciklusidejűek, hosszabb, folyamatos üzemeltetés során. Ez a jelenség azonban csak akkor mutatkozik, ha a találmány szerinti körülmé­nyektől eltérő módon dolgozunk. Vizsgálataink során felismertük, hogy nyolc szénatom­számú aromás szénhidrogéneket tartalmazó elegyek a ZSM -5 jelzésű, vagy ehhez hasonló zeolitokon gőzfá­zisban, hosszú üzemidőkkel izomerizálhatók, ha az ilyen aromás elegyeket lényegében peroxidmentesen, 250 és 5 430 °C (500—800 F°) közötti hőmérséklet-tartományban és 5,25 att alatti aromás szénhidrogén résznyomással (parciális nyomással) tápláljuk a reaktorba. A találmá­nyunk szerinti eljárás alkalmazásakor az alacsony hő­mérsékletű izomerizálás céljaira használatos berendezés IQ korszerűsíthető oly módon, hogy a szokásos szilícium­­oxid/alumínium-oxid katalizátort az itt meghatározott ze­­olittal cseréljük fel és a találmányunk szerinti, az új kata­lizátorhoz alkalmazott üzemi viszonyok szerint dolgo­zunk. Ez a megoldás figyelembe veszi az eljárással 15 elérhető hosszú üzemidőszakokat. Az új katalizátorhoz egyetl en reaktor alkalmazása elegendő. A jelenleg alkal­mazott többi reaktor leállítható vagy párhuzamosan üze­meltethető a katalizátor hosszú hónapokon át fennmaradó aktivitásának időszakában. 2o A szokványos üzemi gyakorlatnak megfelelően, az al­­kilaromás szénhidrogén frakciók, párlatok tárolására szolgáló tartályokban inert gáz, például nitrogéngáz pár­nát all almazunk peroxidok keletkezésének megakadályo­zására. Ha azonban a C8-aromások levegővel történő 25 érintkezése folytán e nemkívánatos vegyületek mégis ke­letkeznének, a szükséges peroxidmentességet alumínium-oxidon történő átáramoltatásal érhetjük el. A peroxidok eltávolításának egy előnyös módszere a talál­mány szerinti izomerizáló katalizátorral történő érintkez- 30 tetést megelőzően végrehajtott desztilláció. A desztillá­­lásra íz aromás elegynek a visszanyerő és izomerizáló körfolyamatba való belépése előtt kerülhet sor. Eljárha­tunk úgy is, hogy az elegyet az izomerizálóban keletke­zett nagyobb forráspontú (C94) vegyületek eltávolítására 35 alkalmazott desztilláció előtt vezetjük be a körfolyamat­ba. M nthogy a találmány szerinti eljárás az etil-benzol konvertálására is alkalmas, az előzetes desztillálást elő­nyösen úgy vezetjük, hogy jelentős mennyiségű etil­­. benzol maradjon a tápelegyben, ami a desztilláció költsé- 40 geiben tekintélyes megtakarítást eredményez. A talál­mány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál az eljárást úgy végezzük, hogy a körfolyamatban a tápe­­legyévd közelítőleg megegyező etil-benzol koncentrációt tartsunk fenn, tekintettel arra, hogy az új katalizátorok 45 azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy képesek az etil-benzolt diszproporcionálás révén úgy konvertálni, hogy közben a xilolok csak igen csekély mértékben diszproporcionálódnak, ami lehetővé teszi, hogy az etil­­-benzo -konverzió termékeit a körfolyamatban szokáso- 50 san alkalmazott frakcionálással távolítsuk el. Valamely, a találmány szerinti eljárásban alkalmazható jellegzetes tápelegy 19,0 s% etil-benzolt, 20,3 s% o­­xilolt, 41,3 s% m-xilolt, 18,6 s% p-xilolt és 0,8 s% C97 és ennél rchezebb aromás vegyületet tartalmaz és az elegy 55 például 450 000 kg/ó sebességgel táplálható az etil­­-benzo1 desztilláló oszlopba. Jellegzetes üzemeltetési mód esetében az oszlop fejtermékeként kb. 7120 kg/ó mennyiségű, elsősorban etil-benzolból álló termékára­mot vezetünk el. Az oszlop fenékterméke kb. 38240 kg/ó 60 xilol-elegyből és etil-benzolból álló elegy, amihez hozzá­keverjük a továbbiakban ismertetett izomerizáló és desz­tilláló lépésekből származó, kb. 206200 kg/ó mennyiségű visszavezetett terméket. Az így kapott 244500 kg/ó mennyiségű keveréket a p-xilol-visszanyerő berendezés- 65 be, például frakcionált kristályosítóba vezetjük, ahonnan 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom