184655. lajstromszámú szabadalom • O-aril-vagy O,O-diaril-N-(foszfono-metil)glicinnterileket tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

1 2 184 655 tünk (amelyet kloroformban oldva alkalmazzuk, még adunk hozzá szilikagélt és az oldószert lepároljuk). Ezt az anyagot 1,1 kg szilikagélen kromatografáljuk, az eluá­­lást Idoroformmal végezzük (1 literes frakciókat fogunk fel). À 13—14. frakciókat egyesítjük, betöményítjük és diklór-metán-ciklohexánelegyből átkristályosítjuk. Ily módon 51 g 0,0-difenil-N-(foszfono-metií)-glicinnitrilt kapunk. Az a felismerés, hogy a 0-aril-N-(foszfono-metil)-gli­­cinnitrilek nagy hozamokkal állíthatók elő valamely diaril-foszfitnak l,3,5-triciano-metil-hexahidro-l,3,5-tri­­azinnal való reagáltatása útján katalizátor nélkül, nem volt előrelátható a 3.923.877 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírásból. Az említett szabadal­mi leírásban ismertetett eljárás szerint valamely savas ka­talizátor, így hidrogén-halogenid, Lewis-sav, karbonsav­­anhidrid vagy savhalogenid, használatára van szükség. A leírás egy példája szerint csupán 6,12 %-os kitermeléssel lehet N-(foszfono-metil)-glicinnitril-diésztert előállítani dietil-foszfit és l,3,5-triciano-metil-hexahidro-l,3,5-tri­­azin hidrogén-kloriddal telített oldatának a reagáltatása útján. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással 45 % és 100% közötti kitermeléssel lehet N-(foszfono-metil)­­-glicinnitril-diaril-észtereket előállítani. Abban az eset­ben, ha a 3,923.877 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás példájával szemben a reakcióban résztvevő anyagokat sztöchiometrikus mennyiségben rea­­gáltatjuk, ahidrogén-klorid-katalizátor elhagyása mellett, nem megy végbe a reakció 40 °C-on, de még 100 °C-on sem 24 órás reakcióidő után. Ugyanilyen negatív ered­ményt kapunk akkor is, ha a példát savas katalizátor nél­kül ismételjük de acetonitrilt használunk oldószerként, és a reagáltatást 24 óra hosszat 100 °C-on végezzük. Egy másik kísérletnél ugyancsak a fenti példa szerint járunk el azzal a módosítással, hogy kloroformot használunk ol­dószerként. Ebben az esetben sem játszódik le reakció 40 °C-on vagy 100 °C-on. Abban az esetben, ha a 3,923.877 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban említett sa­vas katalizátort alkalmazzuk, valamely diaril-foszfit, pél­dául difenil-foszfit, és 1,3,5-triciano-metil-hexahidro­­-1,3,5,-triazin reakciójánál, azaz ha a reakciót hídrogén­­klorid jelenlétében a példában leírt módon végezzük, csupán 15%-os kitermeléssel kapjuk a kívánt terméket, szemben a találmány szerinti eljárás 5. példájában kapott 75%-os kitermeléssel. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy jelentős kü­lönbségek vannak dialkil-foszfitnak és diaril-foszfitnak l,3,5-triciano-metil-hexahidro-l,3,5-triazinnak való reak­ciójánál, amelyek jelenleg még megmagyarázhatatlanok. 51. példa Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó her­­bicid szerek kikelés utáni hatását a következőkben mutat­juk be. A készítményt spray formájában 14—21 napos növényekre permetezzük rá, amelyek különböző fajták­hoz tartoznak. A spray 1 s%-os vízzel vagy víz-aceton (1:1) eleggyel készített oldat, amely 0,01 s% felületaktív anyagot (35 rész dodecil-benzolszulfonsav-butil-aminsó és 65 rész olyan kondenzációs termék, amelyet 11 mól etilén-oxid és 1 mól tallolaj kondenzálása útján kapunk) tartalmaz, és azt különböző tálakban lévő növényekre visszük rá. Az oldatokat meghatározott kg/ha (kiló­­gram/hektár) arányokban permetezzük a növényekre. A kezelt növényeket ezután melegházban tartjuk és közelí­tőleg 2 vagy 4 héten át megfigyeljük azokat. Az eredmé­nyeket az I. és a II. táblázatban adjuk meg. Az I. és II. táblázatban a kikelés utáni herbicid aktivi­tási index a következő: 10 15 20 25 30 növényreakció index 0—24 % -os pusztulás 0 25—49%-os pusztulás 1 50—74%-os pusztulás 2 75—99%-os pusztulás 3 teljes pusztulás 4 a kezelésnél hiányzó növényfajta + A táblázatban a WAT (weeks after treatment) megjelö­lés a kezelés után eltelt hetek számát jelzi. A kezelt nö­vényfajták, valamint a jelölésükre alkalmazott betűk a következők voltak: A — mezei bogáncs B — konkony C — selyemperje D — hajnallá E — libatop F — keserűfű G — iszapsás H — tarackbúza I — fenyércirok J — rozsnok K — kakaslábfű L — szójabab M — cukorrépa N — búza O — rizs P — cirok Q — szerecsenbúza R — pillangófű S — köles T — muhar A következő táblázatokban a hatóanyag (előállítási pél­da) számát, a kezelés után eltelt hetek számát, valamint a növényfajták fent megadott kódszámait jelölő betűket tüntetjük fel. I. Táblázat 35 Ható­anyag WAT kg/ha A B C Növényfajták D E F G H I J K 1 4 11,2 3 4 4 1 4 4 3 2 3 3 3 4 5,6 3 3 4 2 4 4 2 1 1 2 3 40 2 4 11,2 4 4 3 2 4 3 3 2 T í-i 3 4 4 5,6 3 3 3 2 4 4 2 1 1 4 3 3 4 11,2 3 3 3 3 4 4 2 3 3 2 3 4 5,6 3 4 1 2 4 4 2 2 2 1 2 4 4 11,2 4 4 3 4 4 4 2 2 2 4 3 45 4 5,6 4 3 3 2 3 4 2 1 1 3 4 5 4 11,2 2 4 3 4 4 3 2 2 3 3 4 4 4,48 3 4 3 3 4 4 2 1 2 1 3 6 4 11,2 3 4 4 3 4 4 1 2 2 2 3 4 5,6 2 4 1 3 4 4 1 1 3 1 3 50 7 4 11,2 2 3 2 1 4 3 2 1 4 2 2 4 5,6 3 2 2 1 3 3 1 1 4 1 3 8 4 11,2 2 4 2 1 4 4 2 3 4 1 2 4 5,6 3 3 3 2 4 4 2 1 4 1 3 9 4 11,2 4 4 4 3 4 4 1 3 2 3 4 55 4 5,6 4 4 4 2 4 4 1 3 2 3 4 10 4 11,2 4 4 3 3 4 4 2 3 3 4 4 4 5,6 3 3 3 2 4 4 1 2 1 3 4 11 4 11.2 4 4 4 4 4 4 3 3 2 3 4 4 5,6 4 4 4 2 4 4 2 3 1 3 4 60 12 4 11,2 4 4 3 2 4 4 2 3 4 2 4 4 5,6 4 4 3 2 4 4 3 3 3 1 4 13 4 11,2 2 + 4 4 4 3 3 3 4 3 4 4 4,48 3 + 3 3 4 2 3 3 3 3 3 65 (A táblázat folytatódik) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom