184639. lajstromszámú szabadalom • Nikkel és krómbázisú ötvözet platinacsoportba tartozó adalékkal
1 184 639 2 3. ábra további kiviteli alakok korrózióállóságának összehasonlítását mutatja a hagyományos Ni.,Al ötvözettel, a 4. ábra ismét a találmány szerinti ötvözet korrózió-. állósági diagramja, az 5 5. ábra még további kiviteli alakok korrózióállósági diagramját mutatja, a 6. ábra a találmány szerinti ötvözet magas hőmérsékleten végzett szulfidálási ellenállásának diagramja, és a 10 7. ábra a találmány szerinti ötvözet, ötvözet ciklikus oxidálódási ellenállását mutatja. Az 1. táblázatban a találmány szerinti ötvözet különböző kiviteli alakjainak összetételét mutatjuk be, össze- 15 hasonlítva ismert hagyományos ötvözetek összetételével. Megjegyezzük, hogy az adatok az olvadékkészítéshez felhasznált ötvözőelem mennyiségét mutatják, így a kész ötvözetek analízisével nyerhető értékek ettől csekély mértékben feltehetőleg eltérnek. 20 A táblázatban X-el jelöltük azokat az ötvözeteket, amelyek szövetszerkezete és összetétele megfelel a találmány szerinti előírásoknak. Az X-ei jelölt ötvözetek összetételükben ugyan mind az 1 520 630 sz. angol szabadalomban ismertetett, mind a találmány szerinti 25 összetételnek megfelelnek, minthogy azonban primer gamma-fázisú mátrixot és nem gamma fázisú kiválásokat tartalmaznak, szövetszerkezetük alapján1 a találmány szerinti ötvözetekhez tartoznak. A 2. táblázat a találmány szerinti ötvözet néhány 30 kiviteli alakjának, valamint az 1. táblázatban bemutatott néhány hagyományos ötvözet korrózióállósági vizsgálatát mutatja. A táblázatban a találmány szerinti ötvözetekre vonatkozó adatokat bekereteztük. A vizsgálatok eredményeit az 1-5. ábrákon is bemutatjuk oly módon, hogy mindegyik diagramon ellenőrzésképpen feltüntettük a hagyományos K jelű (Ni3Al) ötvözetben mért értékeket is. A korrózióállósági vizsgálatot 900 °C-on, levegőn sóborítással végeztük. Ennek során 1,5 mg len? sót vittünk fel az anyag felületére. A táblázatban és a diagramokon az 1 cm2 felületre jutó súlygyarapodást (ami a képződött oxidok mennyiségének felel meg) mutattuk be az idő függvényében. A 3. táblázatban és a 6. ábrán a szulfidálási ellenállás vizsgálatának eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatot bemerítéssel végeztük 925 °C-on a GP5 és GP4 jelű ötvözeteken. A mintadarabokat 10%-os NaClésNa2S04 oldatba merítettük. Utána megmértük a súlyveszteséget. A táblázatban az 1 cm2-re jutó súly veszteséget tüntettük fel az idő függvényében. A 7. ábrán bemutatjuk a találmány szerinti ötvözet két kiviteli alakjának ciklikus oxidálódási vizsgálatát. A vizsgálat során valamennyi ciklus az ötvözetnek 1100 °C-ra való felhevítcséből, ezen a hőmérsékleten 40 percig történő hőn tartásából, majd 20 °C-ra történő lehűtéséből, és ezen a hőmérsékleten 20 perces hőntartásából áll. Az ábrán az 1. táblázatban már ismertetett GP1 és GP2B jelű ötvözetekkel, valamint egy GP7 jelű ötvözettel kapcsolatos vizsgálatok eredményét rögzítettük. 1. táblázat Ötvözet jele Ötvözőeleinek mennyisége, (;úly%) Pt Ni A1 Ti Cr Co W Mo Ta Nb Egyéb K 13.28 G 10.4 4.6 A 16.6 9.2 4.1 B 16.2 6.8 4.0 R 8.73 8.69 4.28 H 9.7 3.4 3.7 XS 8.7 8.05 3.2 3.45 J 7.1 3.2 3.4 7.8 8.1 2.0 w 7.96 5.74 2.94 3.2 7.2 7.52 1.95 GP4 6.8 3.9 2.6 6.52 8.1 4.1 X GP5 15.2 4.8 3.7 2.7 7.5 7.9 4.1 L 7.2 3.2 3.5 7.8 3.2 6.0 XX 8.08 5.82 2.98 3.23 7.32 2.97 5.62 N 7.1 3.1 3.4 7.7 5.6 1.7 3,2 X Y 7.98 5.73 2.94 3.19 5.25 1.56 2.96 X GP1 7.5 7.3 0.8 2 6.5 2 1.0 10.5 0.99 C-0.05, B-0.01, Zr-0.07 GP2A 7.3 1.0 2.5 7.5 2 1.5 7.0 2.5 C—0.08, B—0.02, Zr—0.05, Hf-1.5 X GP2B 7.0 6.9 0.9 2.2 7.5 1.8 1.5 6.0 2.2 C—0.08, B—0.02, Zr—0,05, Hf-1.5 X GP3 4.6 10.0 1.2 2.5 7.2 2.0 1.3 5.5 2.5 C-0.08, B—0.02, Zr- 0.05 X GPY 7.5 7.5 0.8 2.0 7.0 2.0 1.0 10.0 1.0 C-0.05, B-0.01, Zr-0.07, Y—0.03 3
