184634. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítménény és eljárás a hatóanyagként alkalmazott 1-(2-fenil-4,5-duszubsztituált- 1,3-dioxolán-2-il-metl)-1H-imidaziol- és -1H-1,2,4-triazol-származékok előállítására

1 184 634 2 vezó'bb megoldás szerint a reakciót azeotrop desztilláció­­val hajtjuk végre, ily módon a reakció során keletkező vizet a rendszerből eltávolítjuk. Másik megoldásként a (III) általános képletű acetál vegyületeket valamely egyéb gyűrűs vagy alifás acetálból állíthatjuk elő, e vegyülete- 5 két valamely (V) általános képletű 1,2-diol feleslegével reagáltatva. Abban az esetben, ha T és kijelentése tetra­­metiléncsoport, (amely adott esetben egy metil-szubszti­­tuenst tartalmaz) az (V) általános képletű megfelelő cisz- és transz-l,2-ciklohexán-diolt, vagy e két izomér 10 elegyét alkalmazhatjuk a (III) általános képletű vegyület cisz- és/vagy transz-alakjainak vagy -izomerjeinek elő­állítására. Az (I) általános képletből kitűnik, hogy a találmány szerinti vegyületek legalább 3 aszimmetriás szénatom- 15 mai rendelkeznek; ezek a dioxolán-gyűrű 2-, 4- és 5- helyzetében lévő szénatomok. Ennek következtében az (I) általános képletű vegyületek különféle sztereo­kémiái izomer formát öltenek. Az (I) általános képletű vegyület izometjei, továbbá a vegyületekkel képzett 20 savaddíciós sók is a találmány szerinti megoldás körébe tartoznak. Az (I) általános képletű vegyületek diasztereomer racemátjait ismert eljárással állíthatjuk elő. Erre a célra alkalmazhatunk átkristályosítást, kromatográfiát, például 25 oszlopkromatográfiát. Minthogy a (III) általános képletű vegyület által a végtermék sztereokémiái konfigurációja már meghatáro­zott, a diasztereomer racemátokat már ebben a stádium­ban szétválaszthatjuk. Ezt követően a szétválasztott 30 izomerekből állíthatjuk elő a megfelelő (I) általános képletű alakokat. A közbenső termékek diasztereomer racemátjainak a szétválasztása ismert módon történhet az (I) általános képletű vegyületek diasztereomer race­­mátjaihoz hasonlóan. 35 Az (I) általános képletű vegyületek igen kedvező antimikróbiás hatással rendelkeznek; a termés védelmére felhasználhatók anélkül, hogy nemkívánatos mellék­hatásokat idéznének elő. A találmány szerinti vegyületeket az alábbi mező- 40 gazdasági termékek esetében használhatjuk fel: gabona, kukorica, rizs, zöldség, cukorrépa, szójabab, földi­­mogyoró, gyümölcsfélék, szőlőféleségek, dísznövények, komló, tökfélék, uborka, dinnye, Solanaceae-féleségek, mint például burgonya, dohány, paradicsom, továbbá 45 banán, kakaó vagy gumifa. Az (I) általános képletű vegyületeket a növények gombás kártevőinek elpusztítására vagy csökkentésére használhatjuk, így például gyümölcs, virág, levélzet, törzs, gyökér s a többi védelmére. Kezelés után a nővé- 50 nyék újonnan kihajtott részei szintén védve vannak a gombás fertőzéssel szemben. A találmány szerinti ve­gyületek hatásosak a fítopatogén gombákkal szemben mint például Ascomycetes (például Erysiphaceae, Fusa­rium, Venturia, Helminthosporíum); Basidiomycetes 55 mint például a rozsdagombák (például Puccinia); Fungi imperfecti (például Mondiales s a többi, Cercospora és Botrytis) és Oomycetes, amely a Phycomycetes osztályá­hoz tartozik mint például Phytophthora és Plasmopara. E vegyületeket eredményesen alkalmazhatjuk magok 60 kezelésére, (gyümölcsök, magok, gumók beszúrására) továbbá a levágott növényrészeknek gombás fertőzéssel szembeni kezelésére; ideértve a földben előforduló gom­bák elleni kezelést is. A Botrytis-féleségek (Botrytis cinerea, Botrytis allii) 65 a szőlőtenyésztés során jelentős gazdasági károsodást idézhetnek elő szürkepenész elszaporodása révén. Szürkepenész támadhatja meg a szőlőt, málnát, almát, hagymákat, e növények gyümölcseit és a zöldségeket. Az (I) általános képletű vegyületeket megfelelő segéd és/vagy adalékanyagokkal együtt készítménnyé alakít­hatjuk. Segéd és/vagy adalékanyagként alkalmazhatunk szilárd vagy folyékony ismert anyágokat, így például természetes és regenerált ásványi anyagokat, oldószere­ket, diszpergálószereket, nedvesítőszereket, ragasztó­­anyagokat, sűrítőanyagokat, kötőanyagokat, vagy nö­vényvédőszereket. A találmány szerinti vegyületek koncentrációja a készítményekben 0,1-90% között van. Az (1) általános képletű vegyületeket az alábbi készít­mények formájában állíthatjuk elő: Szilárd készítmények: porok (maximum 10%) granulátum, bevont granulátum, impreg­nált granulátum, homogén granulátum, labdacsok (1 — 80%), Folyékony készítmények: a) vízzel elegyedő koncentrá­lni: nedvescdő porok és paszták (25—90% a kereske­delmi forgalomban, 0,01 — 15% a közvetlenül felhasz­nálható formában); emulzió- és oldatkoncentrátum ( 10— 50%; 0,01—15% közvetlenül felhasználható formában), b) oldatok (0,1-20%), aeroszolok. Abban az esetben, ha az (I) általános képletű vegyü­letek hatásspektrumát ki akarjuk terjeszteni, e vegyüle­teket egyéb, megfelelő peszticidekkel, így például fungi­­cidekkel, baktericidekkel, inszekticidekkel, akaricidek­­kel, herbicidekkel vagy növénynövekedés-szabályozók­­kal elegyíthetjük. A találmány szerinti megoldást az alábbi példák szemléltetik. A) Kémiai előállítás I. példa 85 g (1,3 mól) porrá tört kálium-hidroxidot (85%), 100 g (1,45 mól) 1,2,4-triázolnak 1000 ml dimetil­­szulfoxiddal készült oldatát elegyítjük, majd ehhez 8 óra alatt 145 °C-on való hőkezelés és nitrogén beveze­tése mellett végzett keverés közben 363 g (1,025 mól) cisz(transz)-2-(bróm-metil)-2-[2,4-diklór-fenil]-5-etil-4- metil-1,3-dioxolánnak 250 ml dimetil-szulfoxiddal ké­szült oldatát adjuk. A reakció befejezése után a sötét­barna elegyet további 6 óra hosszat hőkezeljük és kever­jük. Lehűtés után az elegyet 3 liter 1 .l'-oxi-biszetán és 6 liter víz elegyében felvesszük, majd a rétegeket össze­rázzuk és ezt követően elkülönítjük. A szerves fázist semlegesre mossuk, vízmentesítjük, szűrjük, majd be­pároljuk. Ily módon egy erősen viszkózus barna olajat kapunk, amit nyomás alatt desztillálva 271 g (77,3%) erősen viszkózus barna olajat kapunk. Az olaj forrás­pontja 136—152 °C (0,004 mbar). Az olaj állás közben kikristályosodik. A kapott anyagot 2,2’-oxi-biszpropán 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom