184615. lajstromszámú szabadalom • Antidotum-hatású készítmények és eljárás ezek hatóanyagént akalmazott oxim-származékok előállítására

1 184 615 2 Antidotumhatds elkülönített alkalmazásnál (Antidotum kikelés előtt. Herbicid kikelés után) Általános módszer Kis virágcserepekbe (felső átmérő 6 cm) homokos agyagtalajt töltünk és haszonnövények magvait vetjük bele. A magvak betakarása után az antidotum készít­ményt, amely a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazza, híg oldat alakjában olyan mennyiségben permetezzük a felületre, hogy a kijuttatott hatóanyagmennyiség 4 kg hatóanyag/ha. Az edényeket 20—23 -on 60—70% relatív légnedvességű térben tartjuk. Mihelyt a növények 10 nap múlva a 2—3 leveles állapotot elérik, a később megadott mennyiségű herbicidekkel kezeljük azokat. A herbicid szer alkalmazása után 14 nappal az 1—9 lineáris skála szerint értékeljük a kísérleteket, ahol 1 a teljes növénykárosodást és 9 a nem befolyásolt egész­ségi állapotot jelenti. Kontroli-növényekként ellenszerrel nem kezelt növények szolgálnak. Herbicídekként és kísérleti növényekként az alábbia­kat alkalmazzuk: 1) 4,0 kg hatóanyag/ha ametrin = 2-(etilén-amino)-4-(izopropil-amino)-6-(metil-tio)-s-triazin „Orla 264” fajta kukoricában. 2) 1,0 kg hatóanyag/ha prometrin = 2,4-bisz(izo­­propil-amino)-6-(metil-tio)-s-triazin „Funk G-522” fajta cirok-kölesben. 3) 0,25 kg hatóanyag/ha a-[4-(p-(trifluor-metil)-fen­­oxi)-fenoxi]-propionsav-(n-butoxi-etil)-észter „Mazurka” fajta árpában. Kísérlet­változatok Vegyület­szám Herbicid károsító hatás értéke antidotum nélkül / anti­­dotummal 2 14 3 5 2 7 3 5 2 17 3 7 2 5 3 7 2 18 3 8 2 10 3 6 3 12 4 6 3 13 4 8 3 20 4 6 Antidotumhatds palántázott rizsen, elkülönített alkalmazásnál (Antidotum kikelés előtt. Herbicid kikelés után) Műanyagedényeket (8X8 cm, 10 cm magas) meg­töltünk iszapos nedves állapotú földdel a felső szélüktől számított 2 cm magasságig. Az antidotumként használt vizsgálandó anyagot tartalmazó készítményt híg oldat alakjában rápermetezzük a talaj felületére. így 4 kg ható­anyag/ha hatóanyagot juttatunk ki. „IR-8” fajta rizs­növényeket 1 1/2—2 leveles állapotban az ily módon elő­készített edényekbe ültetünk. A következő napon a víz­szintet körülbelül 1,5 cm magasra emeljük, majd 4 nap­pal a növények elültetése után 0,75 kg hatóanyag/ha mennyiségű 2-(etil-amino)-4-(l,2-dimetil-n-propil-amino)-6-(metil-tio)-s-triazint adunk granulátum formájában a vízbe. A hőmérséklet a kísérlet időtartama alatt 26- 28 °C, a relatív légnedvesség pedig 60-80%. A herbicid­­del való kezelés után 20 nappal a kísérleteket az 1—9 lineáris skála szerint értékeljük, ahol 1 a teljes növény­károsodást és 9 a nem befolyásolt egészségi állapotot jelenti. Kontroli-növényekként antidotum-kezelés nél­küli növények szolgáltak. A találmány szerinti készítményekkel, amelyek az (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagokat tartal­mazzák, a következő eredményeket értük el. Vegyü­letek száma Herbicid károsító hatás értéke antidotum nélkül /antidotummal 14 3 9 7 3 7 21 3 6 2 3 6 10 3 6 15 3 6 16 3 6 19 3 6 Az (1) általános képletű vegyületeket adott esetben a herbicid hatóanyagokkal és mindenkor vivőanyagokkal és'vagy adalékanyagokkal együtt használjuk fel. Az alkalmas vivőanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyak és megfelelnek az ilyen szerek készítésénél szokásosan használt anyagoknak, így például természetes vagy regenerált anyagok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítő-, tapadásjavító-, sűrítő- és kötőanyagok és/vagy trágyázószerek lehetnek. A kereskedelmi forgalomban lévő szerek hatóanyag­­tatalma 0,01 % és 90 s.% között változhat. Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények a következő felhasználási formákban készülnek (a zárójelben megadott súly%-ók az előnyös hatóanyagmennyiséget jelölik): Szilárd készítmények: porozószerek és szóróporok (leg­feljebb 10%), granulátumok, be­ágyazott granulátumok, imp­regnált granulátumok, pelletek (szemcsék) (1-80%); Folyékony készítmények: a) vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok: nedvesíthető porok, paszták (25-90% a kereske­delmi csomagolás 0,01-15% a használatra kész oldat), emulziók és emulgeálható koncentrátumok (10-50%; 0,01—15% használatra kész oldat); b) oldatok (0,1-20%), például csávázáshoz; aero­szolok. Az (I) általános képletű hatóanyagok például a követ­kező felhasználási alakokban készíthetők el: Pl rozószerek a) 5%-os és b) 2%-os porozószer készítéséhez a következő anyagokat alkalmazzuk: a) 5 rész valamely, 1—21. sz. vegyület, 95 rész talkum, b) 2 rész valamely, 1-21. sz. vegyület, 1 rész nagydiszperzitású kovasav, 97 rész talkum. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom