184600. lajstromszámú szabadalom • Boncasztal
1 184 600 2 melynek kiálló 48 teteje és téglalap alakú levegő-beeresztő 18 nyílása van, mely az egyik oldal mentén, közvetlenül az említett 48 tető alatt helyezkedik el. Az összes 47 berendezés egyforma magasságú és a megfelelő 15 üregbe pontosan beleillik úgy, hogy a 18 nyílások all asztallap felé fordulnak. Továbbá, a 47 berendezések helyzete számos ütközőpecek segítségével fel- és lefelé csúsztatással állítható a 15 üregekhez képest, s így a 18 nyílások asztallap feletti magassága szükség szerűit változtatható. Amint azt a 3. ábrán bemutatott 10 boncasztal egyik oldalán láthatjuk, amikor a 47 berendezést egészen lenyomjuk, ennek 48 teteje teljesen elzárja a 15 üreget, és így különálló fedőre vagy fedőelemre nincs szükség. Bizonyos körülmények között, alkalomadtán azonban ezek a berendezések még úgy is használhatók, például ha ezen üregekbe néha bevezető nyílással rendelkező csővéget helyezünk be. E kiviteli alak esetén a 11 asztallap két fele nem zár be szöget a középvonalban, továbbá egy beépített 44 lefolyó található az asztal láb-közeli végénél. Tetszés szerint egy második 43 lefolyó is alkalmazható, ezt a lehetőséget a pont-vonallal jeleztük a 3. ábrán. A 10 boncasztal fej-közeli végénél két kis, rugalmas 50 cső helyezkedik el, melyek arra szolgálnak, hogy a 11 asztallap vagy az arra helyezett másik tálca oldalai mentén vizet engedjenek a munka-felületnek mind a boncolás alatt, mind pedig szükség esetén máskor történő lemosásához. A 10 boncasztalt alátámasztó 49 burkolat szilárdan a padlóhoz van rögzítve a vízhatlan 51 borítás segítségével, és az elszívott levegő vagy más gázok a 49 burkolatban lévő csöveken keresztül kerülnek elvezetésre a 10 boncasztalról lefelé. Az 52 ellenőrző műszerfalat, melyet a merev, átlátszó, felnyitható 53 fedél takar, a 10 boncasztal fej-közeli végénél helyezzük el. A műszerfal tartalmazhat egy, az elszívási sebesség beállítására szolgáló ellenőrző gombot és egy olyan mérőeszközt is, mely jelzi, ha a szűrőket ki kell cserélni. Más kiviteli alakok esetén az ilyen ellenőrző műszerfal elhelyezhető természetesen az asztal más helyein is, vagy az asztaltól távol, például a szomszédos falon. Eltekintve az előbb mondottaktól, a találmány szerinti boncasztal ezen kiviteli alakja hasonló szerkezetű az első kiviteli alakhoz, és használati módja is hasonló. A találmány szerinti boncasztal harmadik kiviteli alakját a 4. és 5. ábra mutatja be. Ebben az esetben öt 15 üreg helyezkedik el egymástól azonos távolságra, a 10 boncasztal mindkét hosszanti oldala mentén. A 16 bevezető csővégeket 58 nyílásokkal rendelkező, felcserélhető, meghajlított 57 csövek formájában alkalmazzuk, és fedőként, illetve 19 fedőelemként szolgáló lemezszerű 59 sapkákkal látjuk el. A 10 boncasztal egyéb szerkezete, a csatlakozó 34 szerviz-egység és az asztal használata nagyon hasonló az első kiviteli alakkal kapcsolatban fent ismertetett leíráshoz, és a megfelelő alkatrészekre vonatkozóan is ugyanazon hivatkozási számokat használjuk, mint az 1. és 2. ábra esetében. Ez a harmadik kiviteli alak azonban speciálisan úgy van kialakítva, hogy a 22 burkolat alapzatán elhelyezett 60 görgők segítségével mozgatható legyen. Egy L-alakú 61 tartó is fel van függesztve a 20 tálcára, a 11 asztallap alsó, 14 vége alatt. Az említett 61 tartón, közvetlenül a 38 lefolyónyílás alatt egy 62 cseppgyűjtő edény is található, mely a 10 boncasztalról lefolyó műiden folyadékot összegyűjt, amikor az említett asztalt a 34 szerviz-egységtől szétválasztjuk. A 20 tálca 33 végének és a 35 lefolyó oldalának összekapcsolására egy 63 csőrészt is alkalmazunk, ahogyan és amikor az szükséges. A 31 cső, valamint a 32 elszívócső úgy van kialakítva, hogy könnyen egymásba illeszthetők, illetve szétkapcsolhatók legyenek. A találmány szerinti boncasztalt úgy is meg lehet szerkeszteni, hogy az a szomszédos szerviz-egységtől elmozdítható és az elszívócsőtől szétválasztható legyen, mivel az asztallal egybeépített szűrők alkalmazása önmagában is garantálja, hogy az elszívócső szétválasztott végei lényegében tiszták legyenek. A régebbi boncasztaloknál, melyekben nem voltak beépített szűrők, az elszívócsövek szennyezettek voltak. Bár a találmány szerinti boncasztal további kiviteli alakjainál az asztallap egyik, vagy mindkét oldala mentén tartósan rögzített elszívónyilások is kialakíthatók, az elmozdítható bevezető csővégek — mint azt már leírtuk —, előnyösebbek, elsősorban hozzáférhetőségi okból, vagyis azért, mert a kórboncnok eldöntheti, melyik oldalról kíván dolgozni, másodszor pedig azért, mert csak a vizsgált testterületnél szükséges az elszívás, miáltal az elszívandó levegő mennyisége és az ehhez szükséges energia a minimumra csökkenthető. Ez az utóbbi szempont akkor is fontos, ha az egész tetemet vagy törzset boncoljuk, mivel a testméretekben igen nagyok az eltérések. Továbbá, bizonyos kiviteli alakoknál csak egyféle hosszúságú, nem szabályozható bevezető csővégeket alkalmaznak oly módon, hogy a levegő elszívása egy átlagos, vagy megegyezás szerinti magasságban történik minden tetemnél. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem olyan kedvező, mint amikor szabályozható csővégeket alkalmazunk, vagy pedig két, három vagy több különböző hosszúságú, eltávolítható, felcserélhető bevezető csővégeket használunk, és így a testméretek különbségeit figyelembe vehetjük, és ezáltal biztosíthatjuk az elszívás optimális szintjét. Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti leírás csak szemléltető jellegű, és nem korlátozza a találmány oltalmi körét, továbbá azon módosítások is végrehajthatók. Nevezetesen, a találmány szerinti boncasztal bármely pontjához egy, az asztal alatt elhelyezett másik asztal rögzíthető, például a felszerelés részeinek elhelyezésére, és alkalmas módon a bevezető csővégeket is elhelyezhetjük ezen az alsó asztalon vagy annak közelében. Továbbá, az asztallap, az üregek és a bevezető csővégek a fent leírtaktól eltérő alakúak és méretűek is lehetnek, és az asztallap alatt - például a szűrők közelében — egy víz-kiürítő szerkezet is elhelyezhető. Továbbá, a szabadalmi leírás elején ismertetett egyszerű márványlapból álló boncasztal is átalakítható a találmánynak megfelelően úgy, hogy egy vagy több bevezető csővéget helyezünk el a lap közelében, és egy elszívó berendezést is alkalmazunk, mely a levegőt az említett asztalon keresztül harántirányban az említett cső végbe vagy cső végekbe vezeti. Szabadalmi igénypontok 1. Boncasztal, azzal jellemezve, hogy asztallapjának (11) legalább az egyik oldala mentén számos üreg (16) helyezkedik el, melyek egy járattal (21) állnak összeköttetésben, van továbbá számos bevezető csővége (16), melyek közül legalább egy pontosan beleillik az egyik üregbe (15), van végül egy elszívó berendezése (30) a levegőnek harántirányban az asztallap (11) felszínén, a beveze-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
