184594. lajstromszámú szabadalom • Duzzasztva hegesztő készítmény és eljárás műanyag formatestek duzzasztásos hegesztésére
1 184 594 2 A találmány tárgya duzzasztva hegesztő készítmény műanyag bázisú formatestek, főként felületi idomok, pl. szigetelőlemezek összehegesztésére, mely készítmény valamely oldószer elegy vagy oldószer elegyben feloldott műanyag. A találmány tárgya továbbá eljárás duzzasztva hegeszthető műanyag bázisú formatestek, főként az építőiparban használatos felületi idomok, pl. szigetelőlemezek összehegesztésére, mely eljárás során az illeszteni kívánt egyik vagy mindkét műanyag felületre valamely oldószer elegyből vagy oldószer elegyben oldott műanyagból álló duzzasztva hegesztő készítményt viszünk fel, majd e felületeket egymásra nyomjuk. A duzzasztva hegesztés két, főként azonos anyagból készült két rész egyesítésének olyan módszere, amikor a két egymás felé fordított, illeszteni kívánt felületet könnyen illő oldószerrel fellazítunk, majd egymásra nyomunk. Az oldószer elpárolgása után idegen közbenső rétegtől mentes homogén illesztési helyet kapunk. A duzzasztva hegesztés a hőre lágyuló műanyagok nagy részénél alkalmazható, példaként említjük a lágy PVC vagy' poli-(izo-butilén) duzzasztásos hegesztését, melynek leírását többek között Hansjürgen Saechtling „Bauen mit Kunststoffen” (Carl Hanser-Verlag, München 1973,127., 205. és 237. oldal) című könyvében találjuk meg. Főként poli-(izo-butilén) szigetelőlemezekhez használt, oldószer elegyből illetve oldószer elegyben oldott műanyagból álló speciális duzzasztva hegesztő készítmény ismertetését találjuk a 25 06 881 sz. NSZK-beli közzétételi iratban. Az eddig ismert duzzasztva hegesztő készítmények, pl. a lágy PVC-hez használt tetrahidro-furán bázisú, vagy a poli-(izo-butilén)-hez használt benzin, széntetraklorid vagy ciklohexanon bázisú elegyek azonban alkalmatlanok műanyag elasztomerek, főként etilén-propilén-dién-terpolimer vagy etilén-propilén-kopolimer bázisú keverékek duzzasztásos hegesztésére. A találmány szerinti megoldásnál azt a célt tűztük ki, hogy a műanyag elasztomer bázisú formatestek homogén illesztésére megfelelő duzzasztva hegesztő készítményt és eljárást alakítsunk ki. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan duzzasztva hegesztő készítménnyel oldjuk meg, amely az adott esetben adalékanyagokat, továbbá műanyag elasztomerként etilén-propilén-dién-terpolimert és/vagy etilén-propilén-kopolimereket tartalmazó anyagok duzzasztásos hegesztésére alkalmas 20-60 tf% aromás oldószerből és 60-140 °C forráspont tartományú 8040 tf% alifás oldószerből összetevődő oldószer elegyből áll. A találmány szerinti duzzasztva hegesztő készítménynyel a megnevezett különleges műanyag elasztomereket is sikerül duzzasztásos módszerrel hegeszteni, mikoris az oldószer elpárologtatása után homogén tömör illesztésekhez jutunk. A találmány lényeges eleme, hogy az oldószer elegy alifás és aromás részt is tartalmaz. Aromás alkotórészként előnyösen toluolt (metü-benzol) használunk. Számításba jöhet xilol felhasználása is, azonban a toluol hatásosabbnak bizonyult. Alifás oldószerként főként az 5-12 szénatomos telített alifás szénhidrogén elegy bázisú benzin felel meg. A benzin emellett tartalmazhat csekély mennyiségben nafténes és aromás szénhidrogéneket is. A találmány szerinti duzzasztva hegesztő készítményjelentős előnye a kis előállítási költség. A találmány értelmében az alkalmazási területtől függően különböző összetételű oldószer elegyeket használunk. 15 °C-on és magasabb hőmérsékleten történő duz- 2 zasztásos hegesztésnél az oldószer elegy 20-30 tf% toluolt és 80-70 tf% 95-140 °C forráspont tartományú benzint tartalmaz. Amennyiben a duzzasztásos hegesztést alacsonyabb hőmérsékleten kell kiviteleznünk, akkor a találmány szerint olyan oldószer elegyet használunk, amely 40-60 tf% toluolból és 60-40 tf% 60-95 °C forráspont tartományú benzinből áll. Ezzel már 5 °C feletti hőmérsékleten dolgozhatunk. A műanyag formatestek egyesítésének bizonyos eseteiben, pl. fugák kitöltésénél előnyös, ha az oldószer elegyhez műanyag oldatot adunk. Egy ilyen duzzasztva hegesztő készítmény kedvező összetétele: 75-90 s% oldószerelegy és 25-10 s%, a? oldószer elegyben feloldott, adott esetben adalékanyagot is tartalmazó EPDM és/vagy EPM műanyag elasztomer. Ilyenkor az oldószer elegyhez adhatjuk csupán a tiszta műanyag elasztomert, azonban feloldhatjuk az adalékanyagokat, így stabilizátorokat, csúsztatószereket, lágyítókat, pigmenteket és kormot is magában foglaló formakeveréket is. A hegesztett kapcsolat szilárdságának megőrzése érdekében nem ajánlatos viszont a duzzasztva hegesztő készítményhez olyan töltőanyagokat hozzáadni, mint kréta, talkum, kovaföld stb. A formatestek, főként felületi idomok, pl. építőipari szigetelőlemezek duzzasztásos hegesztésénél a találmány értelmében úgy járunk el, hogy az adott esetben adalékanyagokat tartalmazó EPDM és/vagy EPM bázisú formatesteket előkészítjük, majd 20-60 tf% aromás oldószerből és 8040 tf% 60-140 °C forráspont tartományú alifás oldószerből összetevődő eleggyel duzzasztva egyesítjük. A találmány szerint különösen előnyös az a megoldás, amelynél az EPDM és/vagy EPM bázisú adalékanyagokat, így töltőanyagokat, főként kormot és kovasavat, lágyítókat, stabilizátorokat, öregedésgátló szereket, csúsztatóanyagokat, feldolgozási segédanyagokat, pigmenteket és hasonló anyagokat tartalmazó, vulkanizálást gyorsító szer nélküli szigetelőlemezek duzzasztásos hegesztésénél 20-60 tf% aromás oldószerből, főként toluolból és 8040 tf% 60-140 °C forráspontú alifás oldószerből álló elegyet használunk. Az alábbiakban példaként ismertetjük a találmány egyik előnyös kiviteli alakját. Az elasztomer bázisú műanyag testek egyik előnyös kiviteli alakját képezi az olyan többrétegű szigetelőlemez, amelyben a műanyag elasztomereket tartalmazó minden réteg mentes a vulkanizációt gyorsító anyagoktól, valamint a bennük lévő műanyag elasztomer etilén-propilén-dién-terpolimer és/vagy etilén-propilén-kopolimer, a rétegek közötti erősítő betét hőhatással kasírozott 20-70 g/m2m, előnyösen 25-50 g/m2 súlyú műanyagés/vagy üvegszálból készült szövet, rétegelt vagy hurkolt kelme vagy hasonló anyag, melynek lánc és vetülék szálai között a távolság legalább 2,0 mm, előnyösen 3,0 mm feletti, továbbá a műanyag elasztomernek a szövet, rétegelt vagy hurkolt kelme vagy hasonló anyagok térközein keresztüli átfolyása következtében a többrétegű szigetelőlemez rétegei között a tapadóerő 100 N/5 cm-nél nagyobb. A fent ismertetett szigetelőlemez kedvezően képviseli mind a nem vulkanizált de vulkanizálható műanyag elasztomerek kedvező tulajdonságait, így főként az időjárásállóságot , mind a hőre lágyuló műanyagok előnyeit, így a hegeszthetőséget, főként a duzzasztva hegeszthetőséget. A találmány szerinti többrétegű szigetelőlemezt például úgy állítjuk elő, hogy az egyes rétegeknek megfelelően kalanderen kihúzzuk a főként 0,6-0,9 mm vastagságú fóliákat, majd ezeket hő és nyomás alkalmazása se5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
