184592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés konferencia-összeköttetés létrehozására
1 184 592 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés konferendaösszeköttetés létrehozására digitális távbeszélő központban, ahol a nemlineárisán kódolt beszédmintákat lineárisan kódolt beszédmintákká alakítjuk át, összegezzük, majd ismét nemlineárisán kódolt beszédmintákká alakítjuk. Mivel a digitális távbeszélő-technikában, különösen a PCM technikában, a besszédjeleket az átvitel minőségének javítása érdekében nemlineáris — közelítően logaritmikus - karakterisztikával digitális értékké kódolják, és a vevő oldalon egy megfelelő karakterisztika szerint ismét analóg beszédjelekké dekódolják, konferencia-összeköttetés, azaz kettőnél több előfizető közötti összeköttetés, az egyes előfizetők digitalizált beszédmintáinak egyszerű összegezésével nem hozható létre (1803222 sz. NSZK-beli közzétételi irat). Egy ismert eljárásnál (2445094 sz. NSZK-beli közzétételi irat) a beszédmintákat, miután ezeket nemlineáris karakterisztikával pl. 8 bites PCM szavakká kódolták át, egy nemlineáris-lineáris kód átalakít óban pl. 16 bites PCM szavakká alakítják. Ezáltal a beszédminták pozitív és negatív tartománya között egy szabad maradék tartomány keletkezik, aminek következtében egy konferenciaösszeköttetés keretében több azonosirányú nagy amplitúdóval rendelkező beszédminta összegezésekor a megengedett amplitúdó tartomány a közbenső összegek képzésekor túlléphető. A beszédjelek torzulása azonban csak akkor kerülhető el, ha az összes előfizető beszédmintáinak végösszege nem lépi túl a megengedett amplitúdótartományt, azaz nem kerül a közbenső összegek számára megengedett kibővített számtartomány szabadon maradó maradéktartományába. Ha a beszédminták végöszszege is a szabad maradéktartományban helyezkedik el, az azt jelenti, hogy a megengedett amplitúdó-tartományt túllépték, és a beszédminta az ezt követő lineáris-nemlineáris kódátalakításnál a maximális megengedett pozitív vagy negatív értékre korlátozódik. Ennek következtében a vevőre történő leadás előtt helyreállítandó analóg beszédjel torzul. A találmánnyal azt a feladatot kívánjuk megoldani, hogy olyan eljárást és kapcsolási elrendezést hozzunk létre konferencia-összeköttetések számára, amelyeknél csak csekély mértékben torzulnak a beszédjelek. A kitűzött feladatot a találmány szerinti eljárással úgy oldjuk meg, hogy a konferencia-összeköttetés egyes résztvevőitől származó beszédmintákat időben integráljuk és egymással összehasonlítjuk, és a legnagyobb intenzitású beszédmintát csillapítás nélkül, a többi beszédmintát pedig egy előre adott értékkel csillapítva összegezzük. A találmány előnye elsősorban az, hogy a jel-zaj viszony javul. Ezen kívül négyhuzalos átvitelnél megmarad a beszédjelek erősítésének megfelelő hurokcsillapítás, anélkül, hogy eközben a beiktatási csillapítás növekedne. Javul a stabilitás és a visszhangviszonyok, melyeket a négyhuzalos szakaszokra csatlakozó villák okoznak, és csökken a torzítási tényező. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példa és rajz alapján részletesebben ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés tömbvázlata, és a 2. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés vezérlésének vázlata. Az 1. ábrán látható konferencia-kapcsolás egy a rajzon nem ábrázolt csatlakozó egységen át egy PCM telefonközpont csatoló hálózatára van kapcsolva. Az RX vevővezetéken át egy bitsorozat kerül a csatoló hálózatról a konferenciaáramkörre. A konferenciaáramkörről a kimenő bitsorozat a TX adóvezetéken át ismét a csatoló hálózatra kerül. Amint az a PCM időmultiplex központoknál szokásos, a beérkező bitsorozat időkeretenként 32 csatornára vagy időrésre van felosztva, ahol egy keretben 256 bit van. Mindegyik beszédmintát, azaz a beszédjel mindegyik letapogatott értékét, egy 8 bites PCM szóvá kódoljuk, amiből 256 kvantálási szült adódik. A mintavételi frekvencia 8 kHz. A 32 csatornából 30 hasznos csatorna van, míg a nulladik csatorna a keretszinkronizálásra szolgál és a tizenhatodik csatorna az üzemi jelek rendelkezésére áll. Az egyik kiviteli alaknál a találmány szerinti kapcsolási elrendezés alkalmas arra, hogy 6 egymástól független konferencia-csoportot lehessen képezni, egyenként legfeljebb 5-5 résztvevővel. Mindegyik résztvevő megkapja a többi résztvevő beszédmintáinak összegét, miközben a PCM beszédminták összegezése lineárisan kódolt formában történik. Ha egy konferenciának n résztvevője van, a konferencia-áramkör az n-1 beszédmintából n különböző összegezést hajt végre. A beszédmintákat az alábbiakban még ismertetett módon időben integrálva értékeljük, és annak a résztvevőnek a beszédmintáit, akit ezzel az értékeléssel mint a leghangosabb résztvevőt határozunk meg, csillapítás nélkül összegezzük, míg az összes többi résztvevő beszédszintjét 12 dB-lel csillapítva összegezzük. Az RX vevővezetéken érkező bitsorozat az SPC sorospárhuzamos átalakítóra, majd onnan 8 párhuzamos bit alakjában az SIC csillapító áramkörre kerül. Az egyes csatornák bitformátumát jelképező két protokollbit az SPC soros-párhuzamos átalakítóról szintén az SIC csillapító áramkörre kerül, amely a bitformátum vizsgálatával meghatározza a szabad csatornákat, és ezeket a további feldolgozás számára elnyomja. Az SIC csillapító áramkörről a beszédmintákat képező 8 bites szavak egyrészt az SSM beszédminta-tárolóba kerülnek, másrészt pedig az EVC értékelő áramkörre. Egy első CFS komparátorban (beszédminta összehasonlítóban) a konferencia összes beszédmintáját összehasonlítjuk egymással. Mindegyik csatornához, és ezzel a konferencia mindegyik résztvevőjéhez, egy CNT számláló van hozzárendelve, amelyek közül a rajzon csak egy CNT számlálót tüntettünk fel. Egy konferencia-csoport beszédmintáinak mindegyik összehasonlítása után az a CNT számláló, amely a leghangosabb résztvevőhöz tartozik, eggyel továbbszámlál, míg a többi résztvevőhöz hozzárendelt CNT számlálók eggyel visszaszámlálnak. A CNT számlálók 0-tól 63-ig számlálnak. így legfeljebb 32 keret idejéig — azaz 32x125 jís = 4 ms-ig — tart, amíg az a CNT számláló amely a leghangosabban beszélő résztvevőhöz van hozzárendelve, megelőzi a korábban leghangosabb másik résztvevő CNT számlálóját. Ebben a határesetben tehát az egyik résztvevőnek 32 keret folyamán a legnagyobb intenzitású beszédmintákat kell szolgáltatnia. A legnagyobb intenzitású beszédmintákat szolgáltató, azaz a leghangosabb résztvevő meghatározásához a konferencia résztvevőinek számláló állását csoportonként egy második CFC komparátorban összehasonlítjuk egymással. Ennek az összehasonlításnak az alapján a CFC 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
