184587. lajstromszámú szabadalom • Implantáló készülék és implantátum-tár
1 184 587 2 kialakítva. A 122 pálya az 55 felhúzómarkolathoz annak belső felületén rögzített 126 csapot fogad be, amely a 122 pályán belül mozoghat. Az 56 vezetőcső külső kerületén 124 rés, valamint ezzel szomszédos és vele összekapcsolt 128 vezetőrés van kialakítva, amely utóbbi a 124 réstől az 56 vezetőcső elülső végéig terjed. Amint az legjobban a 12A. ábrán látható, a 124 rés a 38 implantáló rúd 114 szárnyának felső felületén kialakított 116 vezetőborda befogadására alkalmasan van kialakítva. Amikor az 55 felhúzómarkolatot az óramutató járásával ellentétes irányban elforgatjuk, az 55 felhúzómarkolathoz kapcsolt 56 vezetőcső is elfordul az óramutató járásával ellentétes irányban, és a 124 rés a 12B. ábrán feltüntetett helyzetbe fordul. Ebben a helyzetben a 124 rés a 116 vezetőbordát befogadja és megtartja, ezáltal biztosítva a 38 implantáló rúd ezt követő hátrafelé mozgását. Ugyanakkor a 126 csap a 122 pálya elülső, függőlegesen húzódó szakaszába fordul, a 12B. ábrán feltüntetett helyzetbe. Az 55 felhúzómarkolatnak és az 56 vezetőcsőnek ez a forgása olyan irányban történik, amelyben a kapcsolószerkezet 64 rostbetétje és 65 hálója között nincs kapcsolódás. Ennek megfelelően a 12A. ábrán bemutatott helyzetből a 12B. ábrán feltüntetett helyzetbe történt elmozdulás nem idézi elő sem a hatszögletes vég révén a 62 kapcsolócsőre ékelt 36 behúzórúd, sem a 36 behúzórúdra ékelt 100 implantátum-tár forgását. A 12A. és 12B. ábrákon feltüntetett helyzetekben a 38 implantáló rúd át van vezetve a 100 implantátum-tár - nak pasztillát már nem tartalmazó 102 pasztillatartó fészkén, és vége a 24 híddal egy vonalban helyezkedik el ugyanúgy, mint amikor az implantálási művelet befejeződött. Azonban mivel az 55 felhúzómarkolat a 12 ház 16 hátsó szakaszán hátrafelé elmozdult, a 116 vezetőborda a 124 résbe kerül és a 38 implantáló rúd a 100 implantátum-tár kiürült kamráján át kifelé olyan helyzetbe van visszahúzva, ahol a vége a 100 implantátumtárból már kinyúlik és a 44 rugólap vonalában helyezkedik el. Az 55 felhúzómarkolathoz kapcsolt 56 vezetőcsőnek ez a hátrafelé mozgása a 71 kioldóemelőket is hátrafelé mozgatja a 70 rugó és a 36 behúzórúd 68 agya körül, a 12C. ábrán bemutatott helyzetbe. Ebben a helyzetben a 71 kioldóemelőket a 73 rugó ismét összeszorítja, és a 72 nyelvek a 36 behúzórúd hátsó szakaszán felülnek. Bár a 62 kapcsolócső nem fordult el az 55 felhúzómarkolatnak és az 56 vezetőcsőnek az óramutató járásával ellentétes irányú forgatásakor, az 55 felhúzómarkolatnak és az 56 vezetőcsőnek a hátrafelé mozgása következtében a 62 kapcsolócső visszahúzódik a 36 behúzórúd hátsó 66 végének egy szakasza esetén. A 36 behúzórúd hátsó 66 vége azonban a hatszögletűre alakított 66 vég és a 62 kapcsolócső ezt kiegészítő alakú belső felülete révén a 62 kapcsolócsőhöz rögzítve marad. A 12C. ábrán bemutatott helyzetben a 126 vezetőcsap a 12 házban kialakított 122 pálya alsó hosszirányú szakaszában helyezkedik el. Amint ugyancsak a 12C. ábra mutatja, a 38 implantáló rúd vége ekkor közvetlenül a 100 implantátum-tár végénél van, azonban az ábrán feltüntetett teli 102 pasztillatartó fészek helyzetétől egy osztással eltérő helyzetben. A teli 102 pasztillatartó fészeknek a 38 implantáló rúddal való egy vonalba hozása az 55 felhúzómarkolat és az ahhoz kapcsolt 56 vezetőcső óramutató járásával megegyező irányban végzett forgatásával történik, a 12D. ábrán feltüntetett helyzetbe. Ebben a helyzetben a 126 vezetőcsap a 122 pálya hátsó, függőleges szakaszán már végighaladt. Az 55 felhúzómarkolatnak és az 56 vezetőcsőnek az óramutató járásával megegyező irányú forgatása következtében a 124 rés úgy mozdul el, hogy a 114 szárnyon kialakított 116 vezetőbordával való kapcsolódását megszüntető helyzetbe kerül. Ugyanakkor az 55 felhúzómarkolat és az 56 vezetőcső óramutató járásával megegyező irányú forgatása hatására a 64 rostbetét a 65 hálóval kölcsönhatásba lépve azzal oly módon kapcsolódik, hogy az említett óramutató járásával megegyező irányú forgatás a 62 kapcsolócső elfordulását is előidézi az óramutató járásával megegyező irányban. Mivel a 62 kapcsolócső a 36 behúzórúd hatszögletes 66 vége és a 62 kapcsolócső kiegészítő belső felülete révén a 36 behúzórúdra van ékelve, a 36 behúzórúd ugyancsak elfordul az óramutató járásával megegyező irányban. Miután a 100 implantátum-tár a benne kialakított 110 szerelőhorony révén a 36 behúzórúddal kapcsolódó és azon megtartott helyzetben van, a 100 implantátum-tár is együtt forog a 36 behúzórúddal és így a 102 pasztillatartó fészek a 38 implantáló rúddal egy vonalba kerül. Ily módon a felhúzási művelet során a 100 implantátum-tár automatikusan továbbfordul a következő implantálási helyzetbe, tehát a 102 pasztillatartó fészekben lévő pasztillákat ezt követőleg implantállni lehet az állatba. A 12 ház 16 hátsó szakasza mentén az 55 felhúzómarkolatnak ezután következő előre irányuló mozgása következtében az 56 vezetőcső is előrefelé mozog. Ez a mozgás előidézi a 38 implantáló rúd megfelelő előre irányuló mozgását a 100 implantátum-táron keresztül, aminek következtében a pasztillák a 108 ferde felületekkel együttműködve szétterpesztik a 103 kamrákat és 104 réseket, és eljutnak a 102 pasztillatartó fészekből a közvetlenül a 100 implantátum-tár elülső végénél elhelyezkedő 24 hídba. A 38 implantáló rúdnak ezt a mozgását a 116 vezetőborda és az 56 vezetőcső külső felületében kialakított 128 rés vége közötti kapcsolata biztosítja. Ugyanakkor az 55 felhúzásmarkolat és az 56 vezetőcső előrefelé irányuló mozgásának hatására a 71 kioldóemelők a 36 behúzórúd mentén a 68 aggyal szomszédos helyzetig haladnak. Ebben a helyzetben a 71 kioldóemelők 72 nyelvei a 68 agy hátsó felületével kapcsolódnak és kezdik előre nyomni a 36 behúzórudat és összenyomni a 68 agy és a 44 rugólap között megtartott 70 rugót. Mivel a 36 behúzórúd a 24 hídon belül nem képes tengelyirányban mozogni, a 36 behúzórúd előrefelé irányuló mozgása — amelyet a 71 kioldóemelőknek a 68 agyra kifejtett hatása idéz elő — a 24 hidat is előrenyomja a 12 ház 14 első szakaszában (v.ö. 11 A. ábra). Ebben a helyzetben a 32 tűbefogóhoz kapcsolt 33 tű ismét a 12 ház homlokfelületéből kinyúló helyzetben van. Amikor az 55 felhúzómarkolat a legelülső helyzetébe kerül, amikoris a 126 csap a 122 pálya felső hosszirányú szakaszán már végighaladt, az implantáló készülék ismét azt a helyzetét foglalja el, amelyet a 11 A. ábrán mutattunk be. A 122 pálya célszerűen el van látva egy sor (nem ábrázolt) akasztófoggal, amelyek meggátolják az 55 felhúzómarkolat hátrafelé irányuló mozgását a 36 behúzórúd 68 agyára nyomóhatást kifejtő 70 rugó hatására. Ez a kilincsszerkezet azonban nem gátolja meg a 36 behúzórúdnak a 70 rugó hatására bekövetkező hátrafelé irányuló mozgását a tulajdonképpeni implantálás művelete alatt, amikor a 71 kioldóemelők szétterpesztett és a 68 aggyal való kapcsolatból kioldott helyzetben vannak, mivel a 36 behúzórúd ekkor tengelyirányban szabadon mozoghat a 62 kapcsolócsőben. így tehát a 36 behúzórúdnak a 62 kapcso-7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
