184580. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőszerkezet műanyag nyílászárók tokjának falba erősítéséhez

ismertetem részletesen, ameiyen a rögzítőszerkezet elő­nyös példakénti kiviteli alakjait tüntetem fel. A rajzokon az 1. ábra a rögzítőszerkezet alapelemének axonomet­­rikus rajza; a 2. ábra az alapelem elölnézete; a 3. ábra az alap- és részben tűlméretes betongerinc esetén alkalmazott ellenelemmel ellátott rögzítőszerkezet metszete; a 4. ábra a lényegesen tűlméretes betongerinc esetén alkalmazott ellenelemmel ellátott rögzítőszerkezet met­szete. Amint az 1. és 2. ábrákon látható, a 10 alapelem 12 fenékrészéhez az egyik oldalon, azzal a szöget bezáró 14 rövid szár, a másik oldalon derékszöget bezáró ló hosszú szár csatlakozik. Az a szög értéke 60-80° közötti, célszerűen mintegy 70°. A 16 hosszú száron 2x90°-os hajtással 18 ütközőperemet alakítottam ki. A 12 fenék­részen található továbbá még a 20 fül is, melynek H hosz­­sza (2. ábra) 0,5—1,5 mm-rel nagyobb, mint a nyílászáró külső felületén levő peremek között a 20 fül lemezvastag­ságának magasságában mért méret. Az l. és 2. ábrákon bemutatott alapelem a gerinc sze­lességétől függően a találmány értelmében kétfajta ellen­­elemmel is ellátható. A 3. ábrán látható elrendezés olyan esetekben használ­ható előnyösen, ha a betongerinc szélességének tűrése legfeljebb plusz 4 milliméter. Amint a 3. ábrán látható, a 22 falszerkezetcn befelé ferde felső felületű 24 gerinc van kiképezve. A 24 gerinc külső 26 felületéhez csatlakozik a rögzítőszerkezet 10 alapelemének 16 hosszú szára. A 24 gerinc belső 28 felü­letéhez csatlakozik a rögzítőszerkezet 30 elleneleme. A 10 alapelemet és a 30 ellenelemet két lemezcsavar erősíti (rögzíti) egymáshoz. A 32 csavarok tengelye meg­húzott helyzetben ß hegyesszöget zár be a 12 fenékrész síkjával ; ez adódik az alapelem 14 szárának és az ellen­elem furatának eltérő méretéből. így biztosított az ellen­elem szoros illeszkedése a 36 tokra. A 30 ellenelem a 10 alapelemmel vonal mentén érintkezik a 12 fenékrész és a 14 rövid szár találkozásánál levő íves rész tartomá­nyában. A 10 alapelem két 34 csavarral rögzítődik a csak részben ábrázolt nyílászáró 36 tokjához. A szilárdabb kötést a 36 tok üregébe csúsztatott U alakú acél 38 profil biztosítja. Amint a 2. és 3. ábrán is látható, a 20 fül H hossza úgy van megválasztva, hogy a fül íves csúcsa belenyomódik a 36 tok külső oldalán levő perembe. A szerkezetbeépítési rést, ill. a rögzítőszerkezetet kívülről a 36 tok 42 hornyába pattintható 44 íakaróelem, belülről pedig a 36 tok belső falához ragasztott 46 takarólemez borítja. A jobb hő­­szigetelés érdekében szerelés után a 36 tok és a 24 gerinc között maradó üreges részeket helyszínen habosodó poli­­uretán habban kitöltőm. A 3. ábrán látható, hogy a széles 12 fenékrész, és különösen a 20 fül igen nagy felfekvési felületet biztosít a 10 alapelem és a 36 tok között, amely mellett a jelenlegi típusnál gyakran előforduló billegés elképzelhetetlen. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a 30 ellenelem a 24 gerinc tövénél fekszik csak fel, így a 24 gerinc élének letörése és emiatti toklazulás nem for­dulhat elő. A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak olyan esetek­ben használható előnyösen, ha a 24 gerinc szélességi tűrésében a megengedett értéket 4-8 mm-rel túlhaladja. Ez a kialakítás a 3. ábra szerintitől csak az ellenelemben tér el. Itt olyan 30a elleneicmet alkalmazunk, amelyen kétszeres, azonos ívű hajtással egymással párhuzamos síkban elhelyezkedő 30a’, 30a” végek lettek kialakítva, így rögzítési helyzetben a 10 alapelem 16 hosszú szára és a 30a ellenelem belső felületei közötti távolság meg­növekedik. A 32 csavarok tengelye meghúzott helyzet­ben itt is ß hegyesszöget zár be a 12 fenékrész síkjával. A találmány szerinti rögzítőszerkezet segítségével nyí­lászárók tokjainak falba rögzítése az alábbiak szerint történik. Először a 10 alapelemeket kell a 36 tokra szerelni. Ehhez a 10 alapelemeket olyan ferde helyzetben illesztjük a 36 tok 40 ferde oldalú peremei közé, hogy a 20 fül íves oldala essék a 40 ferde oldalú perem felé. Majd az óra­mutató járásával ellenkező irányban elforgatjuk a 10 alap­elemet a 20 fül íves felülete mentén. A 10 alapelem el­fordul, és 16 hosszú szára a 40 ferde oldalú perem élének ütközve stabil helyzetbe pattan (3. és 4. ábra). Mivel a fenti művelet eredményeként a 20 fül csúcsa enyhén a 40 ferde oldalú perembe nyomódott, a 10 alapelemet ebből a helyzetből csak nagyobb erő kifejtésével lehet eltávolítani. Az elfordítási műveletet követi a 34 csavar furatának kifúrása és a 34 csavar behajtása. Elegendő a 20 fültől távolabb levő furatba 34 csavart helyezni. Ezzel a jelen­legi megoldáshoz képest kötőelemet is tudunk megtaka­rítani. Következő lépés a 36 tok kívülről történő helyére emelése, és belülről a 30, 30a elleneimnek felszerelése. A 32 csavarok meghúzásával a nyílászáró a falszerkczet­­ben szilárdan rögzítődik. A szilárd rögzítés hatékonyságát tovább fokozhatjuk, ha a 32 csavarokat olyan erősen meghúzzuk, amíg — a 3. ábrán szaggatott vonallal jelölt módon — az egyébként sík 30 ellenelem homorú alakot vesz fel. Ez értelemszerűen vontatkozik a 30a ellenelemre is. Ekkor a 30, 30a ellenelem és a 28 felület között megnő az érintkező rész. Tekintettel arra, hogy a 10 alapelem csak egy pontján, a 20 fül csúcsánál nagyobb méretű, mint a 40 peremek közötti távolság, elfordított helyzetben könnyen a 36 tok kívánt helyére illeszthető és ott bepattintható. A találmány előnye, hogy billenés- és elfordulásmentes szerelést biztosít. További előnyt jelent, hogy a vasbeton falelcmek gerincének méretpontatlanságai a szerelést és a rögzítés biztonságát nem 'befolyásolják. Ugyanakkor a rögzítőszerkezet gazdaságos, kis helyigényű, könnyen kezelhető. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiek­ben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos formában meg­valósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Rögzítőszerkezet műanyag nyílászárók tokjának falba erősítéséhez, amely rögzítőszerkezetnek fenékrész­ből (12), valamint ahhoz kétoldalt csatlakozó rövid szár­ból (14) és hosszú szárból (16) álló tartóeleme (10) és fedőeleme (30, 30a) van, azzal jellemezve, hogy az alap­elem íves kiképzésű, a fenékrész (12) síkjába eső, a tok (36) ferde oldalú peremei (40) között lemezvastagságá­nak magasságában mért méretnél nagyobb hosszúságú (H) füllel (20) van ellátva, valamint hogy a fenékrész (12) és a rövid szár (14) által bezárt szög 60° és 80° kö­zötti. 2. Az 1. igénypont szerinti rögzítőszerkezet, azzal jel-5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom