184574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány,hasznosítását fokozó adalék előállítására
1 184 574 2 A találmány takarmány hasznosítását fokozó adalék előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amely hatóanyagként lizocellint, vagy sóját, vagy észterét tartalmazza. Már javasolták háziállatok és baromfiak fejlődésének serkentésére, illetve a tojáshozam növelésére takarmányhoz antibiotikum adását. Az antibiotikumokat azonban rendszeresen alkalmazzák emberek és állatok kezelésére. Az állatok kezelésére alkalmazott antibiotikum viszont az állatok szervezetében feldúsul, és az állatok húsát elfogyasztva az emberekben rezisztens baktériumok alakulhatnak ki, és egyéb hátrányos hatások is jelentkezhetnek. A találmány célkitűzése takarmány hasznosítását fokozó olyan adalék kidolgozása, amely nem vezet rezisztens baktériumok kialakulásához, valamint egyéb hátrányos hatásokhoz. A célkitűzésnek megfelelően háziállatok és baromfiak takarmányához alkalmas, takarmányt hasznosító olyan adalékot dolgoztunk ki, amely lizocellint,vagy sóját,vagy észterét tartalmazza. Megállapítottuk, hogy a lizocelhn kiválóan javítja a háziállatok, elsősorban kérődzők és sertések takarmány hasznosítását anélkül, hogy hátrányos hatású lenne és rezisztens baktériumok létrejöttéhez vezetne, ha a lizocellint, vagy sóját, vagy észterét takarmány adalék formájában adjuk a háziállatoknak. A lizocellin antibiotikum a Streptomyces cacaoi (Waksman) Waksman and Henrici var. asoensis Isono, Nagatsu és Suzuki K-9 Met (FERM-P 1148) mikroorganizmus és mutánsai fermentálásával kapott tény észközegből különíthető el, és szerkezete az I képlettel szemléltethető. A lizocellin poliéter-típusú antibiotikum, és kiváló antibiotikus tulajdonságai vannak. Megállapítottuk, hogy a lizocellin nem fejti ki az előzőekben említett hátrányos hatásokat. A lizocellint a J. Antibiotics 28 (2), 118-121 (1975) közleményben ismertetik. A lizocellin nátriumsója színtelen, tűszerű kristályokból áll, és tulajdonságai a következők: olvadáspontja 158—160 °C; optikai forgatóképessége [a]p = +11,5° (c=l, metanol); infravörös színképe (KBr): 3450—3300,2960, 2930, 1710,1590 cm'1; molekulasúlya: 659 (C34H59OI0Na.l/2 HjO). A lizocellin monokarbonsav és pKa értéke 6,6 (66 %os dimetil-formamidban meghatározva). A lizocellin biológiai tulajdonságai a következők: A lizocellin mikrobaellenes hatékonyságát az alábbi táblázat tartalmazza. A lizocellin hatásos gram-pozitív baktériumokra, antibiotikumokra rezisztens Staphylococcus auerus-ra, valamint hat néhány gombára is, de nem hat gram-negatív baktériumokra. Ha Bacillus subtilist folyékony közegben tenyésztettünk, a lizocellin bakteriális oldódást idézett elő. A lizocellin hatástalannak bizonyult Staphylococcus aureus ellen, egérnek intraperitoneálisan beadva. Az antibiotikum LDS0 értéke körülbelül 70 mg/kg, egéren intraperitoneálisan. Táblázat lizocellin mikrobaellenes hatása Mikroorganizmus Legkisebb gátló koncentráció (pg/ml) Staphylococcus aureus FDA 209P Antibiotikumokra rezisztens S. 10 aureus1 4 Sarcina lutea 10 Bacillus subtilis 10 Mycobacterium smegmatis 20 Escherichia coli Antibiotikumokra rezisztens E. >100 coli2 >100 Shigella dysenteriae >100 Salmonella typhimurium >100 Pseudomonas aeruginosa >100 Botrytis cinerea 50 Helminthosporium oryzae 50 Fusarium oxysporum 100 Alternaria kikuchiana 100 A találmány szerinti, takarmány hasznosítását fokozó adalék por, tabletta vagy kapszula vagy bármely, az állatok takarmányozásához alkalmas forma lehet. A hatóanyag az állatok ivóvizéhez vagy takarmányához is adható. A hatóanyag egyéb fejlődést serkentőkkel vagy más antibiotikumokkal is kombinálható. A lizocellin sója előnyösen nátrium- vagy káliumsója. A lizocellin észtere előnyösen 1—8 szénatomos alkilésztere vagy benzilésztere. A hatóanyag koncentrációja a háziállatok fajától és korától függ. Szarvasmarha esetén a takarmányhoz 0,5 -200 ppm, előnyösen 1—100 ppm hatóanyag alkalmas. Sertéseknél a hatóanyag mennyisége a takarmányban 0,5—300 ppm, előnyösen 1—200 ppm lehet. A lizocellinnek, mint hatóanyagnak nemcsak növekedést serkentő hatása van, hanem fokozza a takarmány feli. asznál ás hatékonyságát is, valamint a szervezetben való rosszabb felszívódása következtében kevésbé dúsul fel, és nem marad a szervezetben. Ha a találmány szerinti, takarmány hasznosítást fokozó adalékot kérődzőknek és sertéseknek adjuk, hatása különösen kiemelkedő. Általában a kérődzők takarmány hasznosítási mechanizmusa a gyomorban lévő mikroorganizmusok szénhidrátokat monoszacharidokká bontó hatásán, és a monoszacharidoknak piruvinsav-származékká való átalakulásán alapul. A piruvinsav-származékok illékony zsírsavakká, így ecetsavvá, vajsavvá és propionsawá alakulnak a mikroorganizmusok fermentáló hatására. A kérődzők bendőjében a propionsav felhasználás különösen nagy, habár az ecetsav és a vajsav is hasznosul. Ha a lizocellint kérődzőnek adjuk, feltételezhető, hogy a kérődző bendőjében a lizocellin gyorsítja a propionsav termelését, és ezáltal a takarmány felhasználást erőteljesen serkenti (lásd a vizsgálati adatokat). Ha a lizocellint sertéseknek, elsősorban malacoknak adjuk, a takarmány felhasználásuk szintén jelentősen javul . A sertések, elsősorban a malacok hajlamosak hasmenésre. Feltételezhető, hogy a malacok60—70%-a a szoptatási idő alatt hasmenéstől szenved. Ha a lizocellint malacoknak adjuk, a hasmenés elhárítható, és az állatok takarmány felhasználási hatékonysága fokozódik, amint az a következő vizsgálati eredményekből is megállapítható. A találmányt szemléltetik a következő példák és vizsgálatok. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
